Régen bevállt - most ismét próbálkoznak
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Reneszánszát éli Franciaországban a fákat és a különböző szántóföldi kultúrákat ötvöző vidéki termelési forma, egyre gyarapodik az erre fordított terület.
A Le Figaro című párizsi lap szerint a gazdálkodás e formájának sokféle változata létezik: előfordul, hogy két búzaparcellát cseresznyefasövény választ el, vagy az almafaültetvény fasorai között birkák legelésznek. Évente 3000 hektárnyi mezőgazdasági területet alakítanak át kettős hasznosításra, ami 3500 futballpályának felel meg. Ez a gyakorlat a XIX. században honosodott meg, de a II. világháborút követően a gépesítés nyomán kiment a divatból - pedig számos előnyt kínált.
Ezek közül a legelső az, hogy az éghajlat felmelegedésének a kultúrnövényekre gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a fák árnyéka, amely késlelteti a párolgást. Erik Orsenna akadémikus és író, aki a fák nagy szerelmese, azt is elmondta a Le Figarónak, hogy a sövények fékezik a földek kiszáradását, mivel felfogják a szelet. A fák jelenléte a madarak számára is hasznos, így visszatérhetnek az ágakra, és irthatják a növényekre káros rágcsálókat vagy rovarokat. Ez ökológiai szempontból jobb védelmet biztosít a növényi kultúráknak, mint a vegyszerek használata.
A francia országos mezőgazdasági kutatóintézet, az INRA szerint további előny, hogy a fák gyökerei nemcsak hogy részt vesznek a talaj védelmében, fékezve az eróziót, hanem természetes szűrőt is képeznek, akadályozzák a környezetszennyező anyagok beszivárgását az altalajba. "A fa fontos szerepet játszik a víz, a szén és a nitrogén körforgásában, fékezi a szélsőségeket" - fűzte hozzá Alain Canet, a vegyes hasznosítású földekkel foglalkozó Association francaise d,agroforesterie szövetség elnöke.
Vannak azonban bírálói is ennek a gyakorlatnak, ők négy fő ellenvetéssel élnek. Az első az, hogy a mind nagyobb méretű mezőgazdasági gépek nehezen tudnak utat törni maguknak a fák között. A termelők számára ez a oda vezethet, hogy csökken a művelhető terület, és így a termés mennyisége is. Ha túl sok az árnyék, a kultúrnövények is lassabban nőnek. Végül a költségek is nagyobbak: nem csupán magukat a facsemetéket kell megvásárolni, de gondoskodni kell a védelmükről is - márpedig ennek költsége a beruházás 90 százalékát is elérheti, hektáronként akár 2000 euróba (560 ezer forintnyi összegbe) is kerülhet.
Stéphane Le Foll francia mezőgazdasági miniszter a minap maga is felkeresett egy Francois Coutant nevű gazdálkodót, aki a kettős hasznosítással próbálkozik birtokának egy részén. A politikus jelezte, hogy segíteni próbálja ezt a gyakorlatot. Mint fogalmazott, ez a módszer lehetővé teszi a gazdasági hatékonyság összeegyeztetését a környezetvédelemmel.
Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának 2014 és 2020 közötti szakasza maga is nagyobb környezeti tudatosságot vár el. Az európai támogatásra jogosult mezőgazdasági területeknek legalább 7 százalékban kell tartalmaznia sövényes vagy más árnyékadó fákkal együtt művelt földeket - ezt a kötelezettséget Dacian Ciolos, az illetékes európai biztos is támogatja.
Forrás: MTI |
STOP
A Le Figaro című párizsi lap szerint a gazdálkodás e formájának sokféle változata létezik: előfordul, hogy két búzaparcellát cseresznyefasövény választ el, vagy az almafaültetvény fasorai között birkák legelésznek. Évente 3000 hektárnyi mezőgazdasági területet alakítanak át kettős hasznosításra, ami 3500 futballpályának felel meg. Ez a gyakorlat a XIX. században honosodott meg, de a II. világháborút követően a gépesítés nyomán kiment a divatból - pedig számos előnyt kínált.
Ezek közül a legelső az, hogy az éghajlat felmelegedésének a kultúrnövényekre gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a fák árnyéka, amely késlelteti a párolgást. Erik Orsenna akadémikus és író, aki a fák nagy szerelmese, azt is elmondta a Le Figarónak, hogy a sövények fékezik a földek kiszáradását, mivel felfogják a szelet. A fák jelenléte a madarak számára is hasznos, így visszatérhetnek az ágakra, és irthatják a növényekre káros rágcsálókat vagy rovarokat. Ez ökológiai szempontból jobb védelmet biztosít a növényi kultúráknak, mint a vegyszerek használata.
A francia országos mezőgazdasági kutatóintézet, az INRA szerint további előny, hogy a fák gyökerei nemcsak hogy részt vesznek a talaj védelmében, fékezve az eróziót, hanem természetes szűrőt is képeznek, akadályozzák a környezetszennyező anyagok beszivárgását az altalajba. "A fa fontos szerepet játszik a víz, a szén és a nitrogén körforgásában, fékezi a szélsőségeket" - fűzte hozzá Alain Canet, a vegyes hasznosítású földekkel foglalkozó Association francaise d,agroforesterie szövetség elnöke.
Vannak azonban bírálói is ennek a gyakorlatnak, ők négy fő ellenvetéssel élnek. Az első az, hogy a mind nagyobb méretű mezőgazdasági gépek nehezen tudnak utat törni maguknak a fák között. A termelők számára ez a oda vezethet, hogy csökken a művelhető terület, és így a termés mennyisége is. Ha túl sok az árnyék, a kultúrnövények is lassabban nőnek. Végül a költségek is nagyobbak: nem csupán magukat a facsemetéket kell megvásárolni, de gondoskodni kell a védelmükről is - márpedig ennek költsége a beruházás 90 százalékát is elérheti, hektáronként akár 2000 euróba (560 ezer forintnyi összegbe) is kerülhet.
Stéphane Le Foll francia mezőgazdasági miniszter a minap maga is felkeresett egy Francois Coutant nevű gazdálkodót, aki a kettős hasznosítással próbálkozik birtokának egy részén. A politikus jelezte, hogy segíteni próbálja ezt a gyakorlatot. Mint fogalmazott, ez a módszer lehetővé teszi a gazdasági hatékonyság összeegyeztetését a környezetvédelemmel.
Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájának 2014 és 2020 közötti szakasza maga is nagyobb környezeti tudatosságot vár el. Az európai támogatásra jogosult mezőgazdasági területeknek legalább 7 százalékban kell tartalmaznia sövényes vagy más árnyékadó fákkal együtt művelt földeket - ezt a kötelezettséget Dacian Ciolos, az illetékes európai biztos is támogatja.
Forrás: MTI |
STOP
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Idén ezért lesz drága a gyümölcs
Bajnai: a kormányváltás után igazságos adórendszert vezetünk be
Az államháztartás áprilisban 35 milliárd forint hiánnyal zárt
Kata, kiva: túlbecsülték az átlépők számát - finomhangolás jön?
Lakhatási támogatás: több mint 16 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt
Németh Szilárd: Újabb milliós bírságok a szolgáltatóknak
Gaskó: "bár hosszú, de konstruktív tárgyalásokban" megszületett az országos bérajánlás
