A KSH számai is igazolják a nyugdíjasok helyzetének romlását

2024. április 25. 07:00 2024. ápr. 25. 07:00

Megszokhattuk az utóbbi években, hogy az egymást követő Orbán-kormányok ugyanazon érv mantrázásával utasítják vissza a szakértők és ne adj’ Isten! az ellenzék bírálatát a nyugdíjasok folyamatos pozícióvesztése miatt. A válasz erre mindig az, hogy 2010-ben megígérték a nyugdíjasoknak, hogy az ellátásuk megőrzi a reálértékét, és ezt be is tarják. De a bírálatok nem is erre irányulnak, hanem a nyugdíjasok relatív pozícióvesztésére a keresettel rendelkezőkhöz képest. A KSH által most közzétett interaktív elemzés azonban fényesen igazolja ezeknek a kritikáknak a jogosságát. A nyugdíjasok relatív helyzete romlott az elmúlt 12 évben.

Orbán Viktor ismételt kormányfői színrelépése előtt a nyugdíjemelést másként számolták ki, mint azóta: korábban az úgynevezett svájci indexálást alkalmazták, ami nagyvonalakban annyit jelentett, hogy a nettó átlagkeresetek és az infláció fele-fele arányban járult hozzá a nyugdíjak emeléséhez. Ezt megszüntetve, 2012-től más logika és módszertan alapján számolnak: a szakértők által vitatott állapotú nyugdíjas fogyasztói kosár következő évre belőtt inflációjával emelnek. (A nyugdíjas inflációs kosárról például Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, országgyűlési képviselő itt nyilatkozott a Hírklikknek)) Ez pedig oda vezet, hogy  – miként azt például a Nyugdíjguru számokkal igazolva korábban bemutatta – a vegyes indexálás alkalmazásával 2022-ben az átlagnyugdíj nem 161 ezer, hanem több mint 200 ezer forint lehetett volna. Az átlagnyugdíjas tehát bukta a nyugdíja negyedének kitevő összeget. 

A fenti bírálatok jogosságát igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasok, nyugdíjakat bemutató, grafikonokkal gazdagon illusztrált „helyzetképe”. Kilenc megközelítésben taglalja a témát, mostani írásunkban egyetlen egyet mutatunk be, azt, amelyik a nyugdíjak és a keresetek értékalakulását mutatja be. 

Mint az alábbi ábrán látható, nagyon kevés olyan év volt 2012 óta, amikor a nyugdíjasok valóban jól jártak a jelenlegi rendszerrel. Konkrétan négyszer fordult ez elő, 2012-ben, 2013-ban, majd pedig 2022-ben és 2023-ban. Ám a többi tíz évben sokkal nagyobb mértékben romlott a viszonylagos helyzetük (is), mint amennnyire javult a fent említett négy esztendőben.

Forrás: KSH

Hiába olvasható tehát a KSH eme elemzésében a tavalyi valóban erőteljes emelés ténye. Ez amúgy az év eleji (tesszük mi hozzá, már akkor nyilvánvalóan alultervezett inflációra alapuló) 15 százalékos normál emelés, majd a szükségessé vált novemberi 3,1 százalékos kiegészítő emelésből tevődött össze. Ezek együttesen 18,6 százalékkal növelték a nyugdíjakat, ami a 18,3 százalékos nyugdíjas fogyasztói árindex mellett 0,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. A nyugdíjak vásárlóértéke a keresetek reálérték-alakulásához viszonyítva így 3,2 százalékkal javult – írja a KSH. (A nyugdíjas-kosárról lásd amit fent írtunk).

Forrás: KSH

Forrás: hirklikk.hu