A vagyoneltüntetés és -kimentés céljából vásárolhatja fel az állam Tiborcz egyes érdekeltségeit

Több olyan hír is napvilágot látott az utóbbi napokban, amelyek azt mutatják, hogy az állam elkezdte felvásárolni Tiborcz István nem mozgatható vagyonának egy részét. Ahogy a 24.hu  alapján május legvégén a Hírklikk is beszámolt róla, az állam teljes egészében megvásárolja a Dürer Befektetési Kft. zuglói gigaprojektje keretében épített két hatalmas irodaházat. Az MNV 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap által jegyzett Kft.-vel, mégpedig a kormány egyik nem nyilvános határozatára alapozva, amelyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a majdani ingatlan megvásárlására, hogy a „korszerű irodakomplexumokban helyezzék el az állami szervezeteket”. A portál úgy tudja, a beruházó az inflációra hivatkozva áprilisban kezdeményezte, hogy a megállapodásban meghatározott vételárat emeljék 120 milliárd forintra. Ezzel négyzetméterenként 2 millió forintra jön ki az ingatlan ára. 

Alig két hetet kellett várni arra, hogy újabb Tiborcz-féle értékesítésről kapjunk hírt, a vevő – ki más lenne –, mint ismét az állam. A 444.hu írta meg először – a  Gazdasági Versenyhivatal honlapján megjelent, első ránézésre semmitmondó tájékoztatás alapján –, hogy az állam energetikai cége, az MVM Zöld Generáció Zrt. 100 százalékos tulajdonrészt szerez egy, a neve alapján napelem-parkkal rendelkező társaságban, a Tatooine Solarpark Kft.-ben, amely eddig kormányhoz közelálló üzletemberek között vándorolt kézről-kézre. Az eredetileg 2016-ban alapított cég menet közben az Orbán Viktor török jó barátjaként ismertté vált Adnan Polat érdekeltségi körébe került, majd némi köztes tulajdonos után 2022 első hónapjaiban megjelentek benne Tiborcz István üzlettársai, s nem sokkal később maga Tiborcz István is. A cégkivonat szerint 50-50 százalékban birtokolja a napelem-parkot az LPBF Holding Kft., és a Green Energy Investhor Zrt. Míg utóbbi a Tiborczhoz köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona, a kft. kicsit összetettebb tulajdonosi szerkezettel rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal nem sokat teketóriázott: egy hét alatt rábólintott az ügyletre. Azt nem tudni, hogy mennyit fizet az állam Tiborczéknak, mindenesetre a Tatooine mérlege szerint a birtokában lévő tárgyi eszközök értéke tavaly év végén 11,8 milliárd forint volt, amiből 7,4 milliárd forint az ingatlanok, 4,6 milliárd pedig a műszaki berendezések, eszközök, gépek értéke volt. Szintén tavaly év végén összesen 11,4 milliárd forintos tartozása volt a cégnek, könyvei szerint a Mészáros Lőrinc-féle MBH felé 3 milliárd, az állami MFB felé pedig 7,2 milliárd forinttal tartozott. 

Habár nem valamely Tiborcz-érdekeltség állami felvásárlását érinti, de az is elgondolkodásra érdemes hír, hogy – miként a 444.hu megírta – Orbán veje 2023-ban úgy vált meg az egyik jelentős érdekeltségétől, hogy az mégis a cégbirodalma része maradt, közben viszont bőséges osztalékot vett ki. A portál szerint ez jó példája annak, hogyan lehet úgy gyarapodni és gazdagodni, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. 

S hogyan függhet össze a fenti három, Tiborczot érintő „üzleti” fejlemény? Hát úgy, hogy mindhárom Tiborczék készpénzes vagyonát gyarapítja. S hogy miért van erre szüksége neki és mögöttes köröknek? Vajon érzik a hurok szorítását, és készülnek 2026 utánra, emiatt pedig igyekeznek mobil eszközökké konvertálni a vagyont?  Netán pénzszűkébe kerültek az uniós források elapadása miatt? Vagy talán egy majdani nagyobb felvásárláshoz „kuporgatják” a kp-t, olyanhoz, ami akár a budapesti repülőtér is lehet?  Bodnár Zoltánt kérdeztük.

Mindhárom lehetséges, de inkább a legelső tűnik a legvalószínűbbnek – mondta korábbi jegybanki alelnök, hozzátéve: egy biztos, messzire tekintenek előre. 

A Magyar Péter jelenség új helyzetet teremtett a Fidesz számára, hiszen ma már nem nagyon lehet azt mondani, hogy teljesen esélytelen lenne egy 2026-os kormányváltás, arra az esetre pedig „ennek a társaságnak nyilván az az elemi érdeke, hogy minél több likvid eszközük legyen, amit el tudnak vinni, és elérthetetlenné tenni ezeket a vagyonokat a bármilyen kormányváltáskor elképzelhető intézkedések esetére” – fejtegette. Ez utóbbit az igazolhatja – mutatott rá –, hogy már most előre gondolkodhatnak, hiszen meglehetősen kockázatos lenne ezt a nem készpénzben megtestesülő irdatlan vagyontömeget egyik pillanatról a másikra piacra dobni, s a vészmenekülési forgatókönyvüket 2206 év elejére hagyni. Már csak azért is, mert 2026 nagyon közel van, ezért időben el kell kezdeni a készpénzzé tétel folyamatát. 

A céljuk az lehet, hogy nagy mennyiségű készpénzt allokáljanak, vagy azért, hogy majd kimenekítsék, vagy talán egy jövőbeni nagyobb felvásárlásra készülve, ami akár lehet is a többségi állami tulajdonba vett budapesti repülőtér is – értett egyet a feltevésünkkel Bodnár. Ugyanakkor szerinte kevésbé számíthat ebből a szempontból az uniós források elapadása, bár igaz, hogy az állami megrendelések csökkenő mennyisége okozhat problémákat, főként a nagy építőipari vállalkozásoknak, de ez lehet a kevésbé lényeges szempont. „Inkább valamiféle stratégiai céljuk lehet ezzel, semmint a likviditásszűke okozta problémák kezelése” – vélte.

A szakember még egy dologra felhívta figyelmet, arra, hogy nem ismert az ár (a napelemparkos cég esetében egyáltalán nem tudni annak nagyságát). Feltehetően persze meglehetősen jó árat adott az állam Tiborczéknak – mondta. Sem az ár nem ismert, sem a vagyon piaci ára, hiszen nem piaci verseny eredményeként kerítenek sort a tranzakcióra, „ami megint felveti az államilag szervezett korrupció kérdését”.