Karsai László: Sulyok Tamás a levéltárban mindent megtudhatott volna édesapjáról
Sulyok Tamás nemrég megválasztott köztársasági elnök azt tenné a legjobban, ha visszavonná a korábban egy erdélyi újságban tett nyilatkozatát, és ezért bocsánatot is kérne – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Karsai László történész.
A professzor emeritus volt az, akinek az elmúlt napok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó írása a hvg online felületén jelent meg arról, hogy Sulyok Tamás államfő az elmúlt években olyan nyilatkozatokat tett az apjáról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. „Nem jelentéktelen állítása volt, hogy az apját a II. világháború után a népbíróság, távollétében halálra ítélte, és aztán és tíz éven keresztül bujkált.”
Karsai László emlékeztetett, az államfő több mint egy hete hallgat és nem próbálja megmagyarázni, hogy mindezt miért mondta. Hozzátette, ha Sulyok Tamás tudni akarta volna, hogy mi az igazság, akkor a levéltárban utánanézhetett volna, mert még rehabilitációt is kérhetett volna.
A történész volt az, aki kiderítette és dokumentumokkal igazolta, hogy nem igaz a halálos ítélet és a bujkálás sem. Kijelentette, ha csak azt tette volna Sulyok Tamás, mint 2021-ben, amikor a magyar újságolvasóknak azt mondta, politikai okokból távolították el édesapját az ügyvédi pályáról és pont, akkor ezzel az ügy le is zárult volna. „Ebbe senki nem kötött volna bele, de a kommunista terror ártatlan áldozatának beállítani egy erdélyi magyar újságban, ez a sánta kutya és a hazug ember utolérésének az este. Kár volt, felesleges volt.”
Mint mondta, nem tartott sokáig az ügyet kideríteni, a legnehezebb az volt, hogy hívták az elnök úr édesapját. Utána előkerült egy népügyészségi, 20 oldalnyi anyag, ebből pontosan lehet rekonstruálni, hogy például 1945 után senkit nem ítélt halálra a népbíróság – folytatta a kutatás menetét. Hozzátette, annyit megtudott, hogy dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvéd ellen vizsgálatot indítottak egy érdektelen ügyben. „Ha összehasonlítjuk a többi halálraítélttel, akkor a halálos ítélettel és még inkább a kivégzéssel végződő perek akkoriban a sajtóban nagy visszhangot kaptak. Az Arkanum oldalán a ’45-’46-’47- es sajtóban bőven taglalják az ilyen pereket. ’45 és ’48 között mintegy 500 embert ítéltek halálra és közülük mintegy 200-at végeztek ki.” Rámutatott, a kivégzettek listája megtalálható a Nemzeti Emlékezet Bizottsága oldalán.
Karsai László elmondta, az ÁVO székesfehérvári részlege azonban indított egy vizsgálatot, mert 1944. június 17-én egy dr. Sulyok László nevű székesfehérvári ügyvéd a Fejér megyei napló nevű aprócska újságban egy penetránsan nácibarát, antiszemita, nemzeti szocialista tartalmú cikket tett közzé a címlapon, amely azzal indít, hogy „végre mi lehetünk urak a saját hazánkban, felszabadultunk, amikor a németek megszálltak minket.”
A cikk akkor jelent meg, amikor a székesfehérvári zsidókat már gettóba vagy gyűjtőtáborba zárták, sőt, jelentős többségüket már deportálták is – nyomatékosította Karsai László, aki hozzátette, pár tanú később azt mondta, nem az ügyvéd írta a cikket, pedig az aláírás alatt az volt, hogy a Magyar Nemzeti Szocialista párt Fejér megyei vezetője. A történész feltette a kérdéseit, ha ez nem volt igaz, akkor miért nem tiltakozott, miért nem fenyegetőzött sajtóperrel, miért nem kért helyreigazítást?
„Napról-napra jobban érdekel, hogy mit is csinált ez az ügyvéd, hogy ennyire a valóságtól elszakadni képes fia lett.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
