Különleges jogokat akar egészségügyi válsághelyzetben a kormány, már be is adták a tervezetet

Éjjel érkezett a törvénytervezet

A hvg.hu cikke szerint az országos tisztifőorvos javaslatára, miniszteri előterjesztés után egészségügyi válsághelyzetet rendelhetne el a kormány rendeletben az ország egyes területeire, vagy egészére nézve, ha az országgyűlés elfogadja a veszélyhelyzet megszüntetéséhez a kedd éjjel benyújtott átmeneti szabályokat. 

Egészségügyi válsághelyzetet akkor rendelhetne el a kormány a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett tervezet szerint, ha

• nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
• vagy az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény

következik be.

Ennek kapcsán a törvénytervezet egyik pontja szerint (amely az egészségügyről szóló törvényt egészíti ki) az országos tisztifőorvos

"köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére"

Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet

"legfeljebb hat hónapig maradhat hatályban, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja."

A kormány a kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, 

"ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak."

A kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a kormánynak az országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának kell beszámolnia. A hvg.hu kiegészítése szerint ez azt jelentheti, hogy 

"nincs szó semmilyen parlamenti felhatalmazásról, jóváhagyásról."

A válsághelyzetet az ország egyes területeire, vagy pedig az egész országra szólóan rendelhet el a kormány, ezen időszak alatt pedig az operatív törzset is működtetheti. 

Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a kormány a rendeletében korlátozhatja vagy megtilthatja

• minden olyan intézmény és létesítmény működését, illetve rendezvényt és tevékenységet, amely a járvány terjedését elősegítheti,
• üzletek működését, nyitva tartását,
• az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, élőállat- vagy áruszállítást,
• az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezését,
• egyes intézmények – így különösen fekvőbeteg-gyógyintézet, valamint köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény – látogatását,
• egyes területek elhagyását,
• egyes élelmiszerek, termékek árusítását, fogyasztását, vásárlását,
• az ivóvíz fogyasztását,
• meghatározott állatok tartását.

A felsoroltak mellett a kormány az egészségügyi válsághelyzet idején a rendeletben

• gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedéset hozhat,
• az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedést vezethet be, így különösen annak érdekében a rendőrség, illetve a Magyar Honvédség közreműködése különösen kórházparancsnoki feladatok ellátására előírható,
• köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
• közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg, 
• a járványügyi elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
• a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg,
• a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
• elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket,
• törvényben meghatározott egyéb rendelkezéseket hozhat.

Bár a törvénytervezetben benne van, hogy a kormány kijárási korlátozásokat nem vezethet be (valamint hogy a fentebb már mutatott jogköröket a szükséges mértékben és arányosan gyakorolhatja csak), jó pár intézkedés olyan, amely a szabad mozgásra korlátozó hatással bír.

A törvénytervezet szerint a kormány arra is felhatalmazást kapna, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében 

"rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat."

Amnesty, TASZ, Helsinki Bizottság: a különleges jogrend kistestvérét hozná létre a kormány

Május 27-én, szerdán délután állásfoglalást adott ki az Amnesty International Hungary, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytervezettel kapcsolatban. 

Mint írják, a törvénytervezet címe hiába a veszélyhelyzet megszüntetéséről szól, az egyáltalán nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, viszont azt szemlélteti, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje.

Azt is kifogásolják, hogy nincs határidő megszabva a tervezetben, a kormány önmagának (a kormánynak) javasolja, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet, és a törvényjavaslat a parlament kontroll-szerepét szünteti meg. 

Fontos garanciákat iktatna ki a kormány a tervezettel

"A katasztrófavédelmi törvénynek – a felhatalmazási törvény egyik legproblematikusabb szabályát átmentő – módosítása fontos garanciát iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen – a katasztrófavédelmi törvényben – szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák: ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben meghatározottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.

Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik egyáltalán nem átmeneti rendelkezést: az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozza a különleges jogrend kistestvérét, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Ennek az alkotmányban nem szabályozott, félkülönleges jogrendnek mind a bevezetése, mind a vége a kormány belátásától függ gyakorlatilag, és az ez alapján hozott rendeletek esetében nincs meg még az a garancia sem, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat vesztik parlamenti felhatalmazás nélkül. 

A fentiek alapján tehát megerősítést nyert, hogy azoknak volt igaza, akik arra figyelmeztettek: a kormány vissza tud, és vissza is fog élni a járvány kapcsán megszerzett hatalmával. Az elmúlt két hónap során sorra születtek olyan szabályok, amelyek nem kapcsolódtak a védekezéshez vagy aránytalanul korlátoztak alapvető jogokat. A felhatalmazási törvény visszavonásának ígérete és a veszélyhelyzet megszüntetése egyszerű szemfényvesztés: ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek"

- olvasható az állásfoglalásban.