Lakbér- és lakásár-plafon, dolgozói osztalék, tanuló társadalom - kormányváltásról és az MSZP új programjáról beszélt Tóth Bertalan

Tóth szerint kialakult egy, a baloldaltól a liberálisokon át a mérsékelt jobboldalig tartó együttműködés, amelyet ha sikerül elmélyíteni, jelentős esély lesz 2022-ben kormány- és korszakváltásra. Szerinte ebben kulcsszerepe van pártjának, az MSZP közössége, intézményrendszere és kampánytudása szükséges az ellenzéki sikerhez. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az MSZP-nek is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez, erősebb szövetségi rendszerrel és hatékonyabb szervezettel kell ráfordulnia 2022-re. 

A pártelnök az interjúban hangsúlyozta, a kormányváltásnak nincs más útja, mint a közös lista, közös jelöltek, közös miniszterelnök-jelölt és közös program. Elsőként a programot kell kidolgozni, a többi párttal való viszonyt az határozza majd meg, hogy miképp viszonyulnak ehhez. 

"Új országképet akarunk a köztársaságpárti erők elé vinni, ehhez keresünk szövetségest, nemcsak pártokat, civil mozgalmakat is. A mi víziónk egy esélyteremtő köztársaság, amely felemeli az elesetteket, megjavítja a közös ellátórendszereket, - például az oktatást és az egészségügyet -, fellép a klímaváltozás ellen, és a közösségre tervezett politikát valósít meg"

- fogalmazott Tóth Bertalan, hozzátéve, nyitottak arra, hogy minden választókerületben tartsanak előválasztást. Elmondta, nem plakátháborúra készülnek, a szocialista jelöltek a "Tanuló társadalom, igazságosságon alapuló, esélyteremtő újraelosztás, zöld alkalmazkodás" üzenetével fognak kampányolni, hiszen szerinte csak a tudás adhat biztonságot a gyermekeknek, az adhatja meg egy jó élet esélyét.

A pártelnök az interjúban arról is beszélt, hogy ugyanannyi támogatást kapnának az állami iskolák, mint az egyháziak, enyhítenék a lakhatási válságot, úgy, hogy legalább annyit költene az állam bérlakások építésére, mint a CSOK-ra, lakbér- és lakásár-plafont vezetnének be, és szankcionálnák azokat az ingatlantulajdonosokat, akik nem adják ki az üresen álló lakásukat. Kitért a szakszervezetekre is, melyek kapcsán az a javaslatuk, hogy a civil szervezetekhez és az egyházakhoz hasonlóan megkaphassák az SZJA egy százalékát, melyhez ugyanennyi költségvetési támogatást tehetne az állam.  

Tóth úgy látja, át kellene alakítani a közteherviselés rendszerét,     

"hiszen igazságtalan az az adórendszer, ahol ugyanolyan arányban adózik Mészáros Lőrinc és egy egészségügyi szakdolgozó",

továbbá javasolnák azt is, hogy azok a nagy cégek, amelyeket alig terhel nyereségadó, egyfajta osztalékot fizetnének a dolgozóknak.

A nyugdíjak kapcsán a pártelnök elmondta, az MSZP modellje szerint 6,5 százalékos lett volna a 2019-es nyugdíjemelés, mivel az úgynevezett „svájci indexálás” a bérek növekedését is figyelembe venné, ezáltal több pénzt kapnának az idősek. Ezzel a rendszerrel azok járnának jól, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 300 ezer forintot.

Minderre a párt márciusi kongresszusának kell rábólintania, ahol szervezeti átalakításról is szó eshet. Tóth elárulta, első körben a véleménynyilvánító - akár online is bonyolítható - pártszavazás intézményét vezetné be, mely nem csak a tagságot, hanem a szimpatizánsokat is megszólítaná. Amennyiben beválik, hosszú távon stratégiai kérdésekben is döntő fórum lehet. Beszélt arról is, hogy a helyi szervezetek mozgástere nagy az önkormányzati választások alatt, a közelgő országgyűlési választáson azonban a pártok együttműködési megállapodása lesz a mérvadó.

"Tiszteletben tartjuk a helyi szervezetek jelölési jogát. Ám az előválasztás menetrendjéről, a jelöltkiválasztás rendjéről országos szinten zajlanak az egyeztetések. Így az elnökségnek egy erősebb felhatalmazásra – például jelöltkiválasztás esetén egyetértési jogra – van szüksége"
 

- hangsúlyozta a pártelnök. 

"Lehet közvélemény-kutatásokra hivatkozni és azon kakaskodni, hogy ki az ellenzék vezető ereje, de egyik pártnak sincs meg önállóan a kormányváltáshoz szükséges háttere. Az rossz út, ha az ellenzéki pártok úgy szeretnék növelni a támogatottságukat, hogy egymást minősítgetik. Mindenki hirdesse a maga programját, de a szavazóbázist csak „kívülről” lehet növelni. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség. Például a falvakban, kisvárosokban soha nem jelenünk meg, ha nem osztjuk fel egymás között a terepet, és nem képvisel mindenki mindenkit. Ha elkezdődnek az ellenzéki egyeztetések az első javaslatom az lesz, hogy dolgozzunk ki egy erről szóló akciótervet, ugyanis a kistelepülések, a vidék Magyarországának támogatása elengedhetetlen a kormányváltáshoz"

- fogalmazott.