Netanjahu harcban a nemzetközi joggal

Ez a legújabb fejezet a viszonylag fiatal nemzetközi igazságügyi intézmény történetében, amelynek – mint eddig is – egyre keményebben kell megküzdeni azért, hogy teljesítse az ENSZ által ráruházott feladatait. A brit Guardian és két izraeli oknyomozó lap. illetve portál egy éves részletes nyomozásából kitűnik, hogy Izrael – amely soha nem csatlakozott, 120-nál több ország példájára a Nemzetközi Büntetőbírósághoz – már a kezdetektől igen aktívan próbálta gátolni, illetve befolyásolni az új testület munkáját. Távolmaradásukat eleinte azzal indokolták, hogy az üldözendő háborús bűncselekmények listájára felvették „népességnek megszállt területre történő áttelepítését” is. Azután mind keményebb harcba léptek a testület ellen.

A fő ok: annak ellenére, hogy Izrael nem tagja a szervezetnek, (aminthogy az Egyesült Államok, Oroszország és Kína sem) polgárait, ha hazájukon kívül bárhol, akár például Palesztinában követnek el a bíróság hatálya alá tartozó bűncselekményeket, felelősségre vonhatják. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi körözést adnak ki ellenük, tehát többé nem hagyhatják el hazájukat.

Az oknyomozók által felvázolt izgalmas történet krimihez hasonlítható – ám megtörtént eseményekről van szó. Karim Khan elődje kilenc éven át Fatou Bensouda asszony, elismert gambiai jogász volt. Mióta vizsgálni kezdte nem csak az amerikai haderő afganisztáni háborús bűncselekményeit, hanem a palesztin-izraeli viszály körülményeit is, az izraeli hírszerzés elsőrendű feladatai között szerepelt a főügyész és apparátusának beható megfigyelése, nemkülönben befolyásolása. Erre maga Netanjahu miniszterelnök adott utasítást, s különösen szorgalmazta: előzzék meg az izraeli politikusokat fenyegető és az ország hírnevét veszélyeztető bírósági nyomozásokat. 

A Bensuoda és a bíróság elleni titkos akciókat Netanjahu egyik szoros szövetségese, Yossi Cohen. az izraeli külföldi hírszerzés, a Moszad igazgatója irányította. Az ő vezetésével építettek ki átfogó hálózatot arra, hogy lehallgassák, rögzítsék a Nemzetközi Büntetőbíróság vezetőinek és munkatársainak telefonjait, internetes levelezését, különös tekintettel a Palesztin Hatósággal és a palesztin polgárjogi szervezetekkel ápolt kapcsolatokra. A hírszerzési akció 2015 januárjában kezdődött, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ENSZ közgyűlése hozzájárul, hogy Palesztina csatlakozzon a bírósághoz. Ezt a lépést az izraeli kormány „diplomáciai terrorizmusnak” minősítette.

Fatou Bensouda 2012-ben lett főügyész. 2015-ben, néhány héttel Palesztina felvétele után, amikor előzetes vizsgálatot indított a palesztinai helyzetről, két ismeretlen férfi becsöngetett hágai házába. Az eset ismerői szerint nem mutatkoztak be, annyit mondtak, hogy levelet akarnak átadni egy német asszony nevében, aki köszönetet kíván mondani a főügyésznek. A levelet átvették. Abban több száz dollár, valamint egy izraeli telefonszám volt. 

Máig sem sikerült kideríteni, kik voltak és valójában mit akartak, de szakértők szerint arról lehetett szó, hogy az izraeli hírszerzés jelezni kívánta a főügyésznőnek: tudják, hol találják meg. A bíróság a burkolt fenyegetéstől függetlenül folytatta munkáját, bár tudomásul vették, hogy fokozott hírszerző tevékenységnek vannak kitéve, és megtették az általuk megfelelőnek tartott ellenintézkedéseket. Miután Izrael nem engedte be munkatársaikat sem a gázai övezetbe, sem a Nyugati-partra, beleértve Kelet-Jeruzsálemet, a bíróság arra kényszerült, hogy kutatásait telefonbeszélgetések révén folytassa, ami természetesen lehetetlenné tett minden titoktartást. Izrael teljes ellenőrzése alatt tartotta a palesztin hírközlési szolgálatot, a hírszerzés emberei tehát minden nehézség nélkül hallgathatták le mind a hágai testület munkatársaival, mind egyéb személyekkel folytatott beszélgetéseket, üzenetváltásokat. Sőt, mint kiderült, az izraelieknek mintegy 60, részben palesztin, részben más nemzetiségű személyről, köztük ENSZ-tisztviselőkről volt listája, beleértve a bíróság munkatársait, akiknek telefonbeszélgetéseit automatikusan rögzítette a hírszerzés rendszere. 

Fontos szerepe volt a bíróság Palesztinával kapcsolatos munkájában az Al-Haq palesztin civilszervezetnek. Miután Hágából széles körű vizsgálatot indítottak a palesztin ügyben, az izraeli kormány az Al-Haq-ot és másik öt palesztin emberjogi szervezetet „terrorista szervezetnek” minősített. A döntést egy sor európai ország elutasította. Utóbb kiderült, hogy az izraeli vádra semmi bizonyíték nem volt, és ezt a CIA is megerősítette. Az Al-Haq és más palesztin szervezetek megfigyelésében az izraeli hírszerzés a hírhedt Pegazus szoftvert is igénybe vette, azt telepítették a palesztin hatóság két vezető emberének telefonjaira is.

A kialakult helyzetben Izrael azután szükségesnek látta, hogy közvetlenül próbálja befolyásolni a bíróság munkáját. Szigorú titoktartás mellett, az izraeli kormány vezető jogászai és diplomatái utaztak Netanjahu jóváhagyásával 2017 és 2019 között többször Hágába, köztük az igazságügyi, a külügyminisztérium és a katonai főügyészség képviselői. A tárgyalásokat 2019 végén lezárták, miután Bensouda bejelentette: véget értek a palesztin kérdésben folytatott előzetes vizsgálatok, és véleménye szerint „megfelelő alap” van arra következtetni, hogy mind Izrael, mind a palesztin fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket követtek el a megszállt területeken. Bensouda még nem rendelte el a részletes vizsgálatot, hanem közölte: felkéri bíráit, mérlegeljék, van-e testületüknek joghatósága az adott, sajátos helyzetben, a palesztin területek felett.

A következő két évben az ügy nem mozdult előre, de Yossi Cohen személyesen vette kezébe főügyésznő meggyőzését. A Moszad főnöke először egy New York-i szállodában lépett be váratlanul egy terembe, ahol Bensouda Joseph Kabilával, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökével tárgyalt. A váratlan vendég megkérte Bensouda munkatársait, hagyják el a termet, majd leültek beszélgetni. Csakhogy a hívatlan látogató feltehetően nem sokra jutott, mert mértékadó források szerint utána rendszeresen telefonon zaklatta a főügyészt, és magatartása egyre fenyegetőbb lett. Cohen megpróbálta rávenni Bensoudát, ne indítsa meg az ígért vizsgálatot, és végül már odáig ment, hogy jelezte neki: gondoljon a főügyész a maga és családja biztonságára, valamint a további pályafutására. Ezután azt híresztelték Bensouda férjéről, hogy pénzügyi visszaélésekbe keveredett, hogy így hiteltelenítsék világszerte feleségét. A Moszad-vezetés egyik washingtoni látogatásán megkérték a CIA-t, adjon át nekik a birtokukban lévő, a főügyésznőre vonatkozó adatokat. Ez Trump elnöksége idején történt.

Trump, attól tartva, hogy a főügyész az amerikai hadsereg afganisztáni tettei után is nyomozni fog, maga indított agresszív kampányt a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen. Az amerikai kormány pénzügyi rendszabályokat és vízumkorlátozásokat vezetett be a bíróság tagjaira, munkatársaira és egyértelmű volt, hogy a Trump-kabinet és Izrael az ügyben szorosan együttműködik. Trumpék –  forrás megnevezése nélkül – azt hirdették, hogy „a bíróság főügyészének hivatalában a legmagasabb szinten tapasztalni korrupciót.” Mike Pompeo, Trump külügyminisztere szerint Bensouda „saját gazdagodására követett el korrupt cselekményeket”. Az amerikai kormány minderről soha nem hozott nyilvánosságra bizonyítékokat, majd Trump bukása után Joe Biden elnök hamarosan eltörölte a bíróság munkatársai elleni szankciókat. 

Bensouda helyzete a kis Gambia állampolgáraként eleve nehéz volt, hiszen a testület többi tagja túlnyomórészt nyugati, akik mögött ott álltak kormányaik, míg az afrikai nő sebezhető és elszigetelt volt. Amikor utóda, Karim Khan 2021 júniusában átvette a főügyészi tisztet, már 2022 márciusában, röviddel az oroszok ukrajnai inváziója után, vizsgálatot indított, a jelzett orosz háborús bűnök ügyében. Khan nemzetközileg ismert brit jogász, szaktekintély, amit még az izraeliek is elismertek. Reményeik, hogy elődjénél passzívabb lesz, nem váltak be. Khan a gázai övezet izraeli bombázása közben a helyszínre érkezett, és februárban kemény állásfoglalásban óvta Izraelt a támadás folytatásától.

„Nagymértékben aggaszt az izraeli csapatok benyomulása és a bombázások. Akik nem tartják be a törvényeket, ne panaszkodjanak később, ha a törvényszék intézkedéseket tesz ellenük” – mondta. A kemény szövegezés váratlanul érte az izraeli kormányt, és riadót fújtak, különösen akkor, amikor megtudták, hogy a főügyész elfogató parancsot tervez kiadni Netanjahu és Galant védelmi miniszter ellen. Az izraeli hírszerzés palesztin politikusok lehallgatott beszélgetéseiből tudta meg, hogy Khan nem kíván visszalépni elhatározásától, bár, mint jelezte, rendkívüli nyomás alatt áll az Egyesült Államok részéről. Netanjahu ekkor hívta fel „a szabad világ vezetőit”, hogy szegüljenek szilárdan szembe a Nemzetközi Büntetőbírósággal és használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt, hogy megakadályozzák ezt a veszélyes lépést. Mint fogalmazott, „Izrael vezetőit és katonáit háborús bűnösnek nevezni csak olajat önt az antiszemitizmus tűzére”. Republikánus amerikai szenátorok immár fenyegető levelet küldtek Khannak, figyelmeztetve: „ha Izraelt veszed célba, mi téged veszünk célba”. A főügyész hivatala közölte, hogy különböző formában kaptak értesítést, fenyegetést, amelyekkel be akarnak avatkozni a testület tevékenységébe, ezért megerősítették a biztonsági rendszabályokat, megfelelő különleges berendezéseket helyeztek üzembe.

A fenyegetések ellenére, Khan, oldalán két helyettesével, egy amerikaival és egy brittel kijelentette, „Ismételten felhívtam már Izraelt, tegyen sürgős intézkedéseket arra, hogy betartsák a humanitárius rendszabályokat. A bíróság különösképpen elítéli emberek éheztetését, mint háborús eszközt, hogy megtagadják tőlük a humanitárius segítséget”. 

A harc Gázában és a Nemzetközi Büntetőbírósággal folytatódik. A múlt hónapban 12 amerikai republikánus szenátor, köztük Trumphoz igen közel álló, vezető emberek nyílt levélben fenyegették meg a bíróságot, illetve annak főügyészét. Mint írták, minden, az ügyben hozott intézkedést „nem csak Izrael szuverenitását, hanem az Egyesült Államokat is fenyegető lépésnek” tekintenek. Egyébként Vlagyimir Putyin feljelentette Karim Khant és viszonzásul ő adott ki nemzetközi körözést a főügyész ellen.