Sorost Európa gázkamrájának nevezte, most ő lesz a Nemzeti Múzeum főigazgatója

A Nemzeti Múzeum főigazgatói posztja L. Simon László tavaly novemberi menesztésével üresedett meg. Azért kellett távoznia hivatalából, mert a csak 18 éven felüliek által látogatható World Press fotókiállítás kapcsán vonakodott végrehajtani Csák János miniszter utasítását.

Magyarországon számos kiváló szakember van, muzeológusok, régészek, művészettörténészek, ezért is lehet érdekes, hogy miért épp Demeter Szilárdra esett Csák miniszter választása. Nos, erre is van magyarázat: mint a döntés indoklásából kiderült, leginkább Demeter rendelkezett azzal a tulajdonsággal, ami az orbáni Magyarországon egy ilyen poszt betöltéséhez szükséges. Csák miniszter szerint ugyanis „a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot”. Mindez e pozíció ellátásához azért is fontos és elengedhetetlen, mert – ismét a minisztert idézzük – „szellemi és lelki egzisztenciális válság van... egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva, képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján.”

Ha az okfejtés bonyolultnak tetszik, segítünk: a lándzsahegy lehet a kulcsszó, az erő lándzsahegyen tartásában lehetett jobb Demeter Szilárd, mint a többi, vele együtt mintegy tíz pályázó. (Akiknek a neve máig nem került nyilvánosságra, s most már talán nem is érdekes, az annáleszekbe csak a győztesek neve szokott bekerülni.) 

Csák János miniszter tehát – nyilván Orbán Viktortól sem függetlenül – azt várja a Nemzeti Múzeum március 6-án munkába álló főigazgatójától, aki idővel a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ vezetője is lesz, hogy az év minden napján kifejezze a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét. Ennek az elvárásnak kell megfelelnie a kiválasztott vezetőnek, aki olyannyira reneszánsz ember, hogy múzeumi kötődései mellett egy zenekarban basszusgitározik. Az sem mellékes, hogy hősünk a Székelyföldről érkezett, aminek személyiségét tekintve csak azért van jelentősége, mert 2019 februárjában a 24.hu-nak adott interjúban nem kevesebbet állított, minthogy „a verekedés Székelyföldön népsport, ha egy bálban nincs bunyó, akkor nem sikerült jól az a bál, újra kell szervezni”. 

Ez a kijelentés is felfér a Csák miniszter által említett lándzsahegyre, de nem kizárt, hogy Demeter megbízatásai kapcsán az is nyomott a latban, hogy 2018-ban, amikor kinevezték az általa azóta is igazgatott Petőfi Irodalmi Múzeum élére, az első munkaértekezleten igazodási pontként azt közölte a kollégáival, hogy „megveszekedett orbánista vagyok, száztíz százalékig támogatom a kormány politikáját”. 

Demeternek persze nincs mindenkiről olyan jó véleménye, mint Orbán Viktorról. Soros Györgyöt például ki nem állhatja, 2020 novemberében az Origón megjelent cikkében Orbán és a Fidesz egykori mentorát és jótevőjét Hitlerhez hasonlította és Európa gázkamrájának nevezte. „Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos, mi, európai nemzetek pedig arra vagyunk ítélve, hogy egymást eltaposva, egymásra mászva próbáljunk az utolsó korty levegőért küzdeni” – nyilatkozta Demeter, aki azt állította a magyarokról, hogy „mi vagyunk az új zsidók... Amikor kétségbe vonják a magyar választópolgárok akaratát, képességét arra vonatkozóan, hogy megválasszák, hogyan akarnak élni, kit akarnak hatalmon látni, akkor tulajdonképpen azt mondják rólunk, hogy nagy az orrunk, büdösek vagyunk és tetvesek.” (Lefordítjuk magyarra: a zsidóknak nagy az orruk, büdösek és tetvesek.)

Mindenki döntse el magában, szalonképesek, vagy inkább gyomorforgatók a fenti mondatok. Mindemellett a kultúra Illetékes Elvtársa – emlékszünk az egykori kabaréból: hozzá tartozott minden –, a színházat sem szereti. Ha teheti, távol tartja magát a teátrumoktól, mert, mint egy interjúban elmondta, „libabőrös lesz, úgy érzi magát a színházban, mint a fogorvosnál”.

Az is Demeter személyiségéhez tartozik, hogy 2015-ben egy Facebook-posztban a következőképpen reagált arra, hogy az akkor még létező Népszabadságban kigúnyolták a Longstep nevű együttest, amelyben ő basszusgitáron játszott. „Ezért üzennénk az illetőknek, hogy el fogjuk játszani az ujjaikon az Örömódát – kalapáccsal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ráütünk pl. a gyűrűsujjra, és az egyáltalán nem tisztelt zsurnaliszta kiadja a kívánt hangot, pontosabban: szolmizálva énekel. Arra kérnénk az urakat, hogy gyakoroljanak. Mert ahányszor elrontják, újrakezdjük." 

S ha már popzene: az általa gründolt Petőfi Zenei Tanács összetételekor is tett arról, hogy sokaknál kivágja a biztosítékot. Amikor a 24.hu rákérdezett Demeternél, miként lehetséges, hogy egyetlen arra érdemes női zenészt sem találtak, aki méltó lenne a tanácsban végzett munkára, hősünk – némiképp ellentmondva a kormányzati trendnek – a következőt válaszolta: „Egyébként honnan tudják, hogy nincs nő benne? Bárki tarthatná magát nőnek (csak nem coming outolt még), és amilyen világban élünk, ezt el kellene fogadnunk. Ha transzjogi aktivista lennénk, akkor az összes ilyen kérdezőt transzfóbiával vádolhatnám. Ezzel csak arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyire nem releváns szempont valakinek a neme.”

Demeter Szilárd március 6-án veszi át a Magyar Nemzeti Múzeum vezetését, megbízatása 2029. március 5-ig tart.