Tavaly sem hasított Baranya a KSH adatai szerint
A Központi Statisztikai Hivatal a napokban jelentette meg a Tér-kép 2018 című kiadványát, melyben térképeken mutatja be az ország gazdasági és egyéb jellemzőit. Baranya a munkanélküliség tekintetében a négy legrosszabban teljesítő megye közt volt tavaly, de az ipari termelési érték összehasonlításának eredményével sem lehet büszkélkedni. Ugyanakkor a megyei középiskolások döntő többsége gimnáziumba jár, és magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben elkészíti az előző évről szóló adatsorainak térképes verzióját is, amelyről könnyen leolvashatóak a többfajta adatsorok. (A Tér-kép 2018 című kiadvány PDF-formátumban ezen a linken érhető el.)
Az egyik térkép a 15-64 év közötti lakosság 2018-as munkanélküliségi szintjét mutatja. Jól látható az ábrán, hogy Baranya - Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék mellett - a legnagyobb munkanélküliségi rátával bír.
De az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők tekintetében sem áll jól kincses Baranya: több járás ugyanis a 30-50 százalékos színkóddal lett ellátva, azaz a bólyi, siklósi és a hegyháti járásban tavaly ekkora volt az aránya az egy éven túl nyilvántartott álláskeresőknek a nyilvántartott álláskeresőkön belül.
Iparban sem szárnyalt a megye nagyon tavaly, Az egy lakosra jutó ipari termelési érték - melyet a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) - tekintetében Baranya az 1,438-1,69 millió forintos csoportba került Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékkel egyetemben. (A legmagasabb sáv az 5,058-8,405 millió forint közti, ebbe a csoportba Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye kerültek be.)
Óvodától az egyetemig - na meg a háziorvosok
Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátottság tekintetében sem állt jól a megye 2018-ban, a "Háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálattal nem rendelkező településeken élők aránya a népesség százalékában" című térkép szerint tavaly a bólyi, pécsváradi, siklósi, sellyei, szentlőrinci, szigetvári és a hegyháti járások a 18,8-42,2 százalék közötti csoportba tartoztak.
Viszont a betöltetlen ovosi állások arányában tavaly jól állt Baranya, ahogy ezen a grafikonon is látszik:
Oktatás tekintetében is jobb a helyzet, a baranyai középiskoláskorú gyerekek kicsivel kevesebb, mint 50 százaléka járt tavaly gimnáziumba (49 százalék), szakgimnáziumba mintegy 30 százalék, szakközépiskolába olyan 18 százalék, míg szakiskolába és kézségfejlesztő iskolákba körülbelül 3 százaléknyi gyermek tanul.
Ugyanakkor például az óvodák tekintetében már nem rózsás a helyzet, tavaly az óvodát helyben igénybe venni nem tudó gyermekek aránya Baranya több járásában (pécsváradi, siklósi, sellyei, szigetvári, szentlőrinci, hegyháti) a 10,8-40,7 százalékos csoportba került.
A felsőoktatásban viszont élen jár Baranya, a 25-64 éves korú népességen belül a felsőoktatást végzettek arányával a megye a 19,7-22,0 százalék közti csoportba került.
A közel 90 oldalas kiadvány még számos adatot tartalmaz, mi csupán az első huszon-pár oldalból csemegéztünk, érdemes átböngészni az egészet.
