Ungváry Rudolf: a hatalom szélsőjobboldali és fasisztoid

Ez a rendszer a magyar történelmet elferdíti és mérgező azokra nézve, akik ezt elfogadják. A mostanában megjelenő történelemferdítő cikkek – köztük például a 1968-as csehszlovák bevonulásról szóló – miatt Ungváry a Széchenyi Könyvtárban végigolvasta az 1944 és '45 április közötti magyarországi nyilas lapokat. Különösen pedig azokat, amelyek Budapest ostroma idején jelentek meg, amit ő maga is átélt. Az akkori nyilas lapok jóvátehetetlen, csökött, iszonyatos hangvételére emlékeztette, hogy valaki azt képes volt leírni a Magyar Nemzetben – ahol a például az említett cikk megjelent –, hogy a magyar katonaságot a lakosság örömmel fogadta, mint a magyar államiság hordozóinak letéteményesét a Felvidéken, és a reményt egy revízióra, ezért szükségszerű volt a magyar katonaság bevonulása – emlékeztetett Ungváry Rudolf. 

Ez körülbelül olyan, mintha valaki azt mondja, Auschwitz csak egy munkatábor volt, mert Auschwitz a gyűlölködés és a megveszekedett náciság – magyarázta az író, majd hozzátette: „ez az agyhiányos, teljes ostobaság megnyilvánulása, amely semmit nem tanul a történelemből. Abból, hogy esetleg a szovjet ajándékaként '68-ban visszakapnánk a Felvidéket, egy ugyanolyan mérgező ajándék formájában, mint ahogy visszakaptuk Dél-Szlovákiát, a déli Felvidéket, az északkeleti Felvidéket, a Délvidéket és Észak-Erdélyt Hitler jóvoltából.” Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi magyar hatalom szélsőjobboldali. „Én vagyok a jobboldali. A jobboldaliság egy demokratikus politikai nézetforma.”

Ez a rendszer egy szélsőjobboldali rendszer. Ahogy az volt a Horthy-rendszer is. Ez a rendszer azonban a magyar politikai kultúra legalját képviseli. A demokratikus intézmények nem léteznek, csak paravánként szolgálnak. Ennek az álcázott diktatúrának azonban van ellenszere. Most „a lényeg az, hogy mi, akik itt most élünk, megszívjuk. Főképp azok, akik tulajdonképpen demokraták, mert az ország lakosságának csak egy része esik áldozatul annak a politikai mérgezésnek, amely ebből az uralmi elitből árad, és amely gyökerestül fasisztoid”. A rendszer azért nem klasszikusan fasiszta, mert demokráciával álcázzák. A fasizmus legfontosabb jellemzője a vezérelv, az erő, a tekintély elve, és ennek folyamán a teljesen megszállt állami intézmények. Ez a négy jellemző teljes mértékben érvényes a mai magyar rendszerre. Természetesen ügyeskedve mindig fenntartanak egy kis helyet azoknak, akiknek ez nem tetszik, ezzel pedig a hatalom fel tudja mutatni, hogy náluk szabadság van – fogalmazott Ungváry.

Az augusztus 20-i ünnepséggel kapcsolatban megjegyezte, nem a kormány képviseli a tiszta keresztény konzervatív értékeket. Szerinte Magyarországon csak egy kisebbségben levő réteg a keresztény konzervatív magyar, ők azok, akik egy nyugat-európai demokratikus jobboldaliságot, politikai kereszténységet és konzervativizmust képviselnek. Olyat, ami Franciaországban, Németországban, Svájcban és Angliában mindenütt megvan. 

Ahogy mondta, mindig az számít, hogy a társadalmakban van egy olyan, elkerülhetetlenül kisebbségben lévő réteg, amely fenntartja a kulturális hagyományt, és továbbadja. Ez egy nagyon fontos dolog, amit először igazán, a zsidó kultúrában ismertek föl szerinte azzal, hogy megteremtették az írást és az alapvető vezérfonalat a múlt ébren tartására. A zsidó-keresztény kultúra ebből nőtt ki. „Tulajdonképpen egy nagyszerű világban élek, amelynek egy ilyen elképesztően jó minőségű az antikból, a zsidó-keresztény kultúrából és a népvándorlás brutális erejével összefonódott csodálatos kultúrája van.” Ungváry Rudolf bízik ebben a kultúrában, és azokban, akik ezt úgy, ahogy, mindenki a maga esendő módján, de hordozza és tovább tudja adni. Ahogy mondta valószínűleg azért ír, mert tovább akarja adni, informálni szeretne. Nem szépirodalmi, esztétikai késztetésből, „mint az igazi írók”, hanem a vágytól, hogy megismételje azt, amit édesanyja csinált, aki a varrógépe előtt, annak használata közben mesélt a saját svájci életéről.

A Klikk Tv Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.