Véget érhetnek a raktárakban porosodó lélegeztetőgépek hányattatásai
Finisbe fordult a választási kampány, amit onnan is lehet tudni, hogy Dunát lehetne rekeszteni a kormányzat által közölt jó hírekkel. Most például Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár örvendeztette meg a raktárakban porosodó lélegeztetőgépekért aggódó embereket azzal, hogy eldőlt a Covid-járvány idején mintegy 300 milliárd forintért vásárolt berendezések sorsa.
Ahogyan arról a Hírklikk is beszámolt, Takács államtitkár elmondása szerint a beszerzett lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. „Vannak olyanok, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, illetve az ottani elvárásoknak megfelelnek. Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak” – közölte az államtitkár, aki hozzátette, hogy „a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak. Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy miként lehet úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni.” Takács szerint a kutatóintézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására. (Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar:a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul – a szerk.)
Értelmezzük a fentieket: az évek óta raktárakban fekvő, drága pénzen tárolt és őrzött lélegeztető gépek jelentős részét át lehet alakítani oly módon, hogy azok használhatóvá váljanak. Vagyis, miután a kampány befutójában vagyunk, a kormány felelős gazdaként kíván mutatkozni, ezért bizonygatja, hogy jó gazdája az egészségügynek, szó sincs arról, hogy gondatlanul, ne adj' isten, hűtlenül kezelné és pazarolná az adófizetők pénzét.
A helyzet azonban távolról sem annyira rózsás, mint amilyennek a kormányzat állítja. 2023 októberében derült ki, hogy egy gödöllői raktárban mintegy 12 ezer lélegeztetőgépet – 7414 darab invazív és 4731 darab nem invazív berendezést – tárolnak. (Csak maga a tárolás költsége havi bruttó 82 és fél millió forint.) Az idén februárban a méregdrágán – eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vásárolt – lélegeztetőgépeket töredékáron árverésre bocsátották, ám az akció nem járt sikerrel.
A történet azonban ennél is jóval szaftosabb. A Covid-járvány kitörésekor Orbán Viktor büszkén jelentette be, hogy lélegeztetőgépek beszerzése céljából „portyázókat és fürkészeket” küldtünk a világ minden tájára. A magyar állam a Covid-járvány idején összesen 300 milliárd forintot költött a foloslegesen nagyszámú és többnyire használhatatlan berendezésekre. Ebből az összegből mintegy 176 milliárd forint a Vinod Sekhar maláj üzletember tulajdonában lévő GR Technologies nevű cégnél landolt.
Vinod Sekhar egy időben sokat szerepelt a nemzetközi médiában, mégpedig azért, mert a korabeli sajtóhírek szerint lenyúlta az ismert filmsztár, Bruce Willis kétmillió dolláros befektetésének mintegy felét. Ez a csúnya folt azonban nem tántorította el a Szijjártó Péter vezette, s a magyar érdekeket minden másnál előbbre valónak tartó Külügyminisztériumot, hogy üzletet kössön ezzel a nem teljesen makulátlan előéletű személlyel. Nem kizárt, hogy azért döntöttek Vinod Sekhar mellett, mert abból indultak ki, hogy bár a maláj úr csúnyán átverte ugyan Bruce Willist, ám mindenkinek jár egy újabb esély, hogy bizonyíthassa, jó útra tért.
Vinod Sekhar egyébként a magyar kormánnyal szemben korrektül járt el, amit megígért, azt teljesítette: a vállalt határidőre és az előre kialkudott – a világpiaci árnál magasabb – áron leszállította a lélegeztetőgépeket. Az pedig már tényleg nem az ő sara, hogy ezen gépek nagy többségére szerencsére nem volt szükség. (A járvány elmúltával – leszámítva azt a néhány tucatot, amelyet sikerült baráti országoknak elajándékozni – a berendezések nagy része raktárba került.)
Nem tudni, hogy a maláj üzletembernek mekkora volt a haszna az ügyleten – az ilyen adatok az üzleti titkok világába tartoznak –, ami biztos, hogy nem sokkal az üzlet nyélbe ütése után Sekhar úr egy luxusjachtot és egy Bombardier magánrepülőgépet vásárolt. A Transparency International már akkor kérte, hogy a minisztérium hozza nyilvánosságra a magyar állam számára nem igazán előnyös, ám Sekhar úr cége számára tisztes hasznot hozó szerződés részleteit, de erre csak később, a Kúria döntése után nyílt lehetőség.
Orbán Viktor kormánya, mint számos más alkalommal, ezúttal is a választópolgárok szelektív memóriájában bízik. Abban, hogy csak a szépre emlékeznek, vagyis arra, hogy annyi eltékozolt év és pénz után véget érni látszik a portyázók és fürkészek által a világpiaci árnál drágábban vásárolt lélegeztetőgépek kálváriája.
