"Velünk fizettetik meg a válságot" - a szakértők korlátai
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
"Havonta keresztre feszítették a Holdingot"
Kinek az érdeke a Pécsi Női Kosárlabda Kft. ellehetetlenítése ?
1/10
Az elmúlt időszakban Bajnai Gordon színre lépésével kapcsolatban ismét népszerűvé vált a szakértői kormány ideája. Ennek a gondolatnak hátszelet ad, hogy Athénban és Rómában is szakértői kormányok váltották fel a válsággal szemben gyengének bizonyult kormányokat.
Olaszország utat mutat?
Sokan Rómára vetik a tekintetüket. Mindenki azt hitte, hogy Silvio Berlusconi kirobbanthatatlan a hatalomból. Sem a korrupciós ügyek, sem a maffiakapcsolat, sem az euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes Északi Liga kormányba emelése, sem a szexuális kicsapongások nem ártottak a "Lovag" belső népszerűségének, sőt úgy tűnt, hogy az még növekedett is. A csapás onnan jött, ahonnan azt senki nem várta: a gazdaságból. Berlusconi - aki sokáig éppen a politikán felül álló üzletember imázsával nyűgözte le választóit - képtelennek bizonyult a gazdasági válsághelyzet megfékezésére. Nem választáson veszítette el a hatalmát, hanem az Európai Unió és az IMF vezetői együttesen, a súlyos válsághelyzetre tekintettel nyomást gyakoroltak a kormányfőre. Az 57 milliós Olaszország bedőlése súlyosabb probléma elé állította volna az EU-t, mint a görög válság, így Brüsszel számára megérte "feláldozni" Berlusconit, akinek bukását kizárólag a gazdaság válsághelyzet idézte elő.
Csábító lenne a hasonlat, hogy ha Olaszországot egy szakértőkből álló kormány menti meg az államcsőd fenyegetésétől, akkor esetleg Magyarországon is van opciója egy szakértői kormány felállásának. Ámde vigyázzunk az ilyen hasonlatokkal! Egyrészt Olaszország még nem menekült meg, technokrata kormány ide vagy oda. Másrészt a szakértői kormányok nem közvetlen választás révén szokták elnyerni a hatalmukat, így legitimitásuk mindig erősen megkérdőjelezhető. Igaz, a parlament bizalmat szavazott Mario Montinak és kormányának (tehetett volna mást?), de a társadalmi elfogadottságot ez még nem garantálja.
Társadalmi bizalom hiányában pedig nehéz egy mindenkori kormány helyzete, márpedig éppen válsághelyzetben van szükség arra, hogy a kabinet a társadalom minél szélesebb rétegének a felhatalmazásával rendelkezzen. Ebből a szempontból az előre hozott választások megtartása a legtisztább megoldás abban az esetben, ha kiderül: a kormány már nem képes lavírozni a gazdasági problémák közepette, és egy szigorú válságkezelő programra van szükség (ennek persze megvan az a nehezen kiküszöbölhető hátránya, hogy, bár a legdemokratikusabb megoldás, sok idő megy kárba). Az így megválasztott parlament aztán dönthet úgy, hogy egy gazdasági vagy pénzügyi szakértőt választ kormányfőnek. De a lényeg az, hogy mindezt széleskörű felhatalmazással teszi, és ezzel elejét veszi a rossz érzés kialakulásának, hogy a kormány külső szervezetek táncrendjét követi, és kifogja a szelet az EU- és globalizáció-ellenesek vitorlájából.
Az olaszok úgy érzik, hogy velük fizettetik meg a válságot. Ráadásul egy olyan kormány teszi ezt, amelynek miniszterelnökében Brüsszel "ejtőernyősét" látják, a nacionalistábbak egyenesen annak helytartóját. És mindezt egy olyan országban, amelyik büszke történelmi múltjára, és amelyikben a "kiskapuk" keresésének, a szűk lokális közösségek túlélési mechanizmusainak nagy hagyománya van. Ne legyen kétségünk, hogy kínkeserves menet lesz a római kormány válságkezelése.
A szakértők és a profi politikusok
A tanulság Magyarországra nézve az, hogy nem szabad hiú reményeket táplálni a szakértői kormányzás iránt, bármilyen csábító is az. Olykor szükség van szakértői kormányokra - mint 2009-2010-ben a Bajnai-kormányra -, de ezeknek csakis kivételes helyzetben van létjogosultságuk, és csakis addig, amíg a válság fenyegetése el nem múlik. A szakértőiség mitizálása, szembeállítása a profi politikussal, kvázi a szakértőiség felsőbbségének a deklarálása ugyanis alapvetően ellentétben áll a politika világának a szabályszerűségeivel. Tudomásul kell venni, hogy a politika irányzatok, eszmék, elvek és személyek versenyéből áll. A pártok és személyek küzdelme nem természetellenes, hanem a politika lényegéből következik. A szakértői attitűd fontos válsághelyzetben, de a politikában hosszú távon nem lehet megélni belőle.
Athén esetében jól látható, hogy a szakértői kormány nem rendelkezik nagyobb tekintéllyel, mint egy olyan választott kormány, amelyik vegytisztán a pártlogikát képviseli. Görögországban nem csitulnak a sztrájkok, a szakszervezetek nem kérnek a megszorításokból. A szakértőiségnek is vannak korlátai.
Szerző: Paár Ádám | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: STOP/Méltányosság Politikaelemző Központ |
STOP
Olaszország utat mutat?
Sokan Rómára vetik a tekintetüket. Mindenki azt hitte, hogy Silvio Berlusconi kirobbanthatatlan a hatalomból. Sem a korrupciós ügyek, sem a maffiakapcsolat, sem az euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes Északi Liga kormányba emelése, sem a szexuális kicsapongások nem ártottak a "Lovag" belső népszerűségének, sőt úgy tűnt, hogy az még növekedett is. A csapás onnan jött, ahonnan azt senki nem várta: a gazdaságból. Berlusconi - aki sokáig éppen a politikán felül álló üzletember imázsával nyűgözte le választóit - képtelennek bizonyult a gazdasági válsághelyzet megfékezésére. Nem választáson veszítette el a hatalmát, hanem az Európai Unió és az IMF vezetői együttesen, a súlyos válsághelyzetre tekintettel nyomást gyakoroltak a kormányfőre. Az 57 milliós Olaszország bedőlése súlyosabb probléma elé állította volna az EU-t, mint a görög válság, így Brüsszel számára megérte "feláldozni" Berlusconit, akinek bukását kizárólag a gazdaság válsághelyzet idézte elő.
Csábító lenne a hasonlat, hogy ha Olaszországot egy szakértőkből álló kormány menti meg az államcsőd fenyegetésétől, akkor esetleg Magyarországon is van opciója egy szakértői kormány felállásának. Ámde vigyázzunk az ilyen hasonlatokkal! Egyrészt Olaszország még nem menekült meg, technokrata kormány ide vagy oda. Másrészt a szakértői kormányok nem közvetlen választás révén szokták elnyerni a hatalmukat, így legitimitásuk mindig erősen megkérdőjelezhető. Igaz, a parlament bizalmat szavazott Mario Montinak és kormányának (tehetett volna mást?), de a társadalmi elfogadottságot ez még nem garantálja.
Társadalmi bizalom hiányában pedig nehéz egy mindenkori kormány helyzete, márpedig éppen válsághelyzetben van szükség arra, hogy a kabinet a társadalom minél szélesebb rétegének a felhatalmazásával rendelkezzen. Ebből a szempontból az előre hozott választások megtartása a legtisztább megoldás abban az esetben, ha kiderül: a kormány már nem képes lavírozni a gazdasági problémák közepette, és egy szigorú válságkezelő programra van szükség (ennek persze megvan az a nehezen kiküszöbölhető hátránya, hogy, bár a legdemokratikusabb megoldás, sok idő megy kárba). Az így megválasztott parlament aztán dönthet úgy, hogy egy gazdasági vagy pénzügyi szakértőt választ kormányfőnek. De a lényeg az, hogy mindezt széleskörű felhatalmazással teszi, és ezzel elejét veszi a rossz érzés kialakulásának, hogy a kormány külső szervezetek táncrendjét követi, és kifogja a szelet az EU- és globalizáció-ellenesek vitorlájából.
Az olaszok úgy érzik, hogy velük fizettetik meg a válságot. Ráadásul egy olyan kormány teszi ezt, amelynek miniszterelnökében Brüsszel "ejtőernyősét" látják, a nacionalistábbak egyenesen annak helytartóját. És mindezt egy olyan országban, amelyik büszke történelmi múltjára, és amelyikben a "kiskapuk" keresésének, a szűk lokális közösségek túlélési mechanizmusainak nagy hagyománya van. Ne legyen kétségünk, hogy kínkeserves menet lesz a római kormány válságkezelése.
A szakértők és a profi politikusok
A tanulság Magyarországra nézve az, hogy nem szabad hiú reményeket táplálni a szakértői kormányzás iránt, bármilyen csábító is az. Olykor szükség van szakértői kormányokra - mint 2009-2010-ben a Bajnai-kormányra -, de ezeknek csakis kivételes helyzetben van létjogosultságuk, és csakis addig, amíg a válság fenyegetése el nem múlik. A szakértőiség mitizálása, szembeállítása a profi politikussal, kvázi a szakértőiség felsőbbségének a deklarálása ugyanis alapvetően ellentétben áll a politika világának a szabályszerűségeivel. Tudomásul kell venni, hogy a politika irányzatok, eszmék, elvek és személyek versenyéből áll. A pártok és személyek küzdelme nem természetellenes, hanem a politika lényegéből következik. A szakértői attitűd fontos válsághelyzetben, de a politikában hosszú távon nem lehet megélni belőle.
Athén esetében jól látható, hogy a szakértői kormány nem rendelkezik nagyobb tekintéllyel, mint egy olyan választott kormány, amelyik vegytisztán a pártlogikát képviseli. Görögországban nem csitulnak a sztrájkok, a szakszervezetek nem kérnek a megszorításokból. A szakértőiségnek is vannak korlátai.
Szerző: Paár Ádám | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: STOP/Méltányosság Politikaelemző Központ |
STOP
címkék
Méltányosság Politikaelemző Központ, szakértői kormányHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Obama visszapattant a kongresszusról
Visszarángatták a neonáci diplomatát
Az orangutánok belepusztultak
Így nem szabad gyerekeket utaztatni a csomagtartóban - Videó
Több mint 40 ezer magyar bevándorlót regisztráltak Németországban tavaly
Így is lehet módosítani a nyugdíjrendszert
Meddig lesz a csúcson, és mennyit ér a Facebook?
