"A város ezt a mennyiségű járművet már nem bírja el"

December 5-én, csütörtökön 17 órától tartott közmeghallgatást a helyi közlekedés ügyeiről, a közlekedésbiztonságról a pécsi közgyűlés, amelyen 16 képviselő jelent meg a városvezetés mellett, a lakosság részéről pedig félszáznál is többen követték az eseményt a helyszínen (és még Korontos Zoltán városi rendőrkapitány is megjelent pár rendőrkollégával egyetemben).

Útfelbontások, zebrák és a téli síkosságmentesítés

A helyi közlekedésről Varga Péter, a városüzemeltetési főosztály munkatársa tartotta meg a prezentációt. Mint elmondta, mindenkit érint a témakör, a téli időszak, különösen az ünnepek előtti időszak alatt magasabbak a baleseti számok, a naplemente környékén történik a legtöbb baleset, gázolás. Varga a gyalogátkelőhelyekre, útfelbontásokra és a téli síkosságmentesítésre is kitért.

Mint elmondta, a városi közutak kettős kezelésben (állami és önkormányzati) vannak. Pécsen 338 gyalogátkelőhely (zebra) van, 142 jelzőlámpás, 19 sárga villogóval ellátott, kétharmada az önkormányzathoz tartozik. Az is kiderült, sok zebrának nem megfelelő a megvilágítása, vagy nincs is, ez olyan probléma, amit orvosolni kell - fejtegette. A hiányzó gyalogátkelőhelyeket felmérik, ezek alapján létesíthet az önkormányzat zebrákat, ezután lehet azokra terveket létrehozni, megvalósítani.

Az útfelbontások kapcsán a városüzemeltetési főosztály munkatársa elmondta, van tervezett és rendkívüli felbontás, utóbbi általában műszaki hiba miatt szükséges. Varga Péter szerint jobban kell kommunikálni a tervezett felbontásokat, és fokozottan kell ügyelnie az önkormányzatnak arra, hogy a helyreállítás jó minőségű legyen, és új burkolatot csak nagyon indokolt esetben kelljen felbontani.

A téli síkosságmentesítésnél is kettőség van (városi és állami) a kezelésben. A városhoz 505 kilométer, az államhoz 78 kilométer tartozik. A meteorológiai szolgálat pogányi állomásával évenként újítanak szerződést, így a téli időszakban naponta kétszer, 72 órás előrejelzést kap az önkormányzat a várható időjárásról. A BIOKOM Verseny utcai telephelyén létrehoztak egy só- és homokdeponálót, ami miatt már nem kell a munkagépeknek a kökényi telephelyig elmenniük, ezzel üzemanyagot spórol a cég.

A prezentáció után Péterffy Attila polgármester összegezte a témát. Mint elmondta, jól látható, hogy évről évre nőtt az útfelbontások száma és ezen belül a rendkívüli felbontások száma is. A polgármester szerint el kell érni, hogy a közműszolgáltató cégek a felbontások előtt egyeztessenek, hogy ne kelljen frissen felújított szakaszokat újra felbontani.

Az első felszólaló Fodor Ibolya volt képviselő volt, aki elmondta, sok jelzést kapott arról, hogy a Krisztina téri iskolánál szükség lenne jelzőlámpás gyalogátkelőhelyre. Szabó András volt LMP-s képviselőjelölt is szót kért, ő arról beszélt, hogy a Rákóczi út közvilágítása silány minőségű és ez veszélyes helyzeteket teremt, a korábbi közvilágítás sokkal jobb volt. (Ezt később több másik hozzászóló is emlegette.)

Egy harmadik felszólaló arról szólt, hogy Ausztriában minden gyalogátkelő külön közvilágítást kap, ezt kellene itthon is követni. Arról is beszélt, hogy két éve már a Zsigmond utcai lakosok aláírtak egy kérvényt, miszerint az utca alsó szakaszát aszfaltozni kellene. A BIOKOM jelen lévő munkatársa szerint erről önkormányzati egyeztetés kell, hogy a jövő évi útfelújítási programba bekerüljön - és a közműszolgáltatókkal is előre kell egyeztetni.

Simon Wintermans ismert pécsi civil arról beszélt, hogy hollandként számára is furcsa ez a félévenkénti újra- és újraaszfaltozás. Egy tippet is adott: Hollandiában a járdák nagy cementlapokból állnak, ami alatt homok van, így egy kábelcserénél ez akár praktikusabb is lehetne.

A hozzászólásokban még előkerült a városi elkerülőút kérdése (mi a helyzet vele), a 400 ágyas klinika környéki útfelbontások ügye (ami kritikussá teszi a környék közlekedését), az az ötlet is feltűnt, miszerint az egészségügyi intézményeknél díjmentessé kellene tenni a betegeknek a parkolást. Utóbbira Ruzsa Csaba alpolgármester azt felelte, hogy már dolgoznak a probléma megoldásán. Volt olyan felszólaló, aki szerint alul- és felüljárókat kellene építeni, így az autóközlekedést nem akasztanák meg a gyalogosok.

Pincehelyi Zita (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) a kutyás bérlet bvezetéséről kérdezett, neki Péterffy Attila polgármester úgy felelt, fel fogják mérni az igényeket, de januártól még biztosan nem lesz ilyen bérletfajta (jelenleg kutyával buszon csak jegy ellenében lehet utazni).

Hajléktalanok helyzete, klímaváltozás és a belvárosi közlekedés

Nagy Erzsébet (PDSZ) arról kérdezett, hogy a 2014-es, az életvitelszerű közterületen tartózkodást tiltó városi rendelet érvényben van-e még. Úgy vélekedett, hogy anno eléggé embertelen érvek mentén lett ez megszavazva. A közterület-felügyelet vezetője erre azt válaszolta, hogy érvényben van jelenleg. Pincehelyi Zita (MKKP) arról kérdezett, hogy van-e arra mód, hogy ez változzon, mert itt a tél. Péterffy Attila polgármester azt válaszolta, hogy az önkormányzat ki fogja alakítani erről az álláspontját. Konkoly-Thege Júlia, A Város Mindenkié Pécs és a Zöld Fiatalok aktivistája ehhez annyit tett hozzá, hogy országos érvényű törvény van az életvitelszerű közterületen tartózkodás ellen, ami jelenleg szabálysértésnek számít. Ettől függetlenül jó lenne a helyi rendeletet hatályon kívül helyezni.

Egy hozzászóló a klímaváltozást emlegette, szerinte van olyan előírás, miszerint 6 parkoló autó esetén egy lombos fát kell ültetni, ezt kellene követni.

Konkoly-Thege Júlia szerint is szemléletváltozásra van szükség, mint elmondta, több iskolánál és óvodánál mérték a nitrogén-dioxid mértékét (több intézmény a belvárosban volt), valamint a Rákóczi útnál is mértek és az eredmények sokszorosan haladták meg az egészségügyi határértéket. Szerinte a Rákóczi utat is be kellene vonni a forgalomcsökkentett övezetbe. Arra is rákérdezett, hogy a légszennyezettség csökkentése érdekében milyen tervei vannak az önkormányzatnak.

Ruzsa Csaba alpolgármester a szemléletváltással egyetértett, és hozzátette, több szakértőt kértek fel, akik programot készítenek. A fűtéskorszerűsítésnél is vizsgálódnak, az Európai Uniónak is van erre már elképzelése, de ez nem lesz gyorsan kivitelezhető - mondta el. Konkoly-Thege Júlia szerint a szociális tűzifa-osztást kell megreformálni, de a belvárosban is több mérőeszközre lenne szükség.

Simon Wintermans arra hívta fel a figyelmet, hogy a bicikliközlekedési infrastruktúránál is komoly fejlesztések kellenének. Péterffy Attila polgármester elmondta, az előző városvezetés munkája következtében több biciklis fejlesztés fog megvalósulni a jövő évben, amik az átépítések alatt járni fognak némi kellemetlenséggel közlekedési szempontból.

Pilári Gábor bábművész szerint egy komplett és átfogó tervre van szükség, mert a belváros és a város több pontja élhetetlen lett. "A város ezt a mennyiségű járművet már nem bírja el" - mondta. Hozzátette, a Perczel Miklós utcában érvényt kellene szerezni annak, hogy az 30-as övezet. De a Tímár utca is kritikus helyzetű, a belvárosba is eleve csak két utcából lehet behajtani. Nagy a feladat - tette hozzá. Péterffy Attila ezt elismerte, igyekezni fognak minden problémát megoldani - jelezte.

A képviselők is hozzászóltak a feldobott témákhoz

Kővári János (ÖPE-KDNP) a belváros képviselőjeként a közvilágításról és a ledes izzókról beszélt, szerinte a zebráknál tényleg szükség van ennek a korrigálására, és plusz megvilágításra is akár. Arra is kitért, hogy a sétálóutcákon sok az autó és a bicikli, utóbbiakat is ki kellene tiltani onnan, és a párhuzamos utcákba terelni őket. A belváros forgalomcsökkentése kapcsán egy uniós pályázatot említett, amelyben a Rákóczi úton egy buszfolyosó kialakítását is tervezték. A fűtéskorszerűsítés kapcsán úgy vélekedett, ez rendkívül költséges lenne, bár már vannak ezt célzó kormányzati programok. Kővári arra is kitért, hogy az egyik legtisztább fűtési mód a távfűtés, azon is el kellene gondolkodni, hogy ezt hogyan lehetne kiterjeszteni. 

Ágoston Andrea (Mindenki Pécsért-Öt Torony-Párbeszéd) arról beszélt, hogy vannak elképzeléseik, hogyan lehetne zöldíteni a közlekedést, de a tömegközlekedést is javítani kellene, ehhez viszont városszéli nagy parkolók kiépítésére is szükség lenne. A hajléktalanrendeletet is felül kell vizsgálni, ezt szakmailag kell majd vizsgálnia a városvezetésnek - tette hozzá.

Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP) szerint több évtizedes probléma a Pécs-keleti peremkerületek (Árpádtető, Vasas, Somogy, Hird) közlekedése, sok még mindig a balesetveszélyes kereszteződés. A problémák megoldása sok milliárdba kerülhet, de minél előbb el kell kezdeni ezek megoldását. A tömegközlekedéssel kapcsolatban azt a javaslatot tette, hogy sokkal több helyen kellene tíz darabos gyűjtőjegyeket árulni, de a buszon vásárolható jegyek árát is csökkenteni kellene a mostani 500 forintról. Kővári úgy vélekedett, hogy a tömegközlekedés jó, viszont kissé költséges is, de sok a várost átszelő és átszállásmentes buszkapcsolat. A hajléktalanokról szólva Kővári arról beszélt, hogy sokkal több a férőhely számukra Pécsen, mint ahányan vannak. A továbbiakban jobban kellene a hajléktalanokat a szállólehetőségek felé terelni.

Kunszt Márta (Mindenki Pécsért - DK) a rózsadombi felvezető út közvilágítását említette problémaként, és azt, hogy szerinte ott az oszlopok magasságával kellene valamit kezdeni, valamint a rózsadombi parkolóhelyek felfestését is meg kellene erősíteni. Csizmadia Péter (Fidesz) többek közt arról értekezett, hogy a több autó a pécsi agglomerációból érkezők miatt van, emiatt ugyanazokon a pontokon alakulnak ki közlekedési anomáliák. Emiatt már növelték a parkolókapacitást (például a volt Boccaccio diszkó helyén álló zúzottköves parkolóval), de ez folyamatos munkát igényel. Ágoston Andrea gyalogos-stratégiát emlegetett, és normális tömegközlekedést. Csizmadia Péter a városon belüli elkerülőutat említette, mint a közlekedést javító ötletet, valamint arra is kitért, korábban már vizsgálták a Siklósi út áteresztőképességét.

Közművelődési szerződések, uránbánya és atomtemető

A közmeghallgatás második napirendje egyéb témák felvetésére adott lehetőséget, eddigre azonban a képviselők is megfogyatkoztak (sokan más programokra voltak hivatalosan), de a lakosság részéről is elindult a csöndes elszivárgás a közgyűlési teremből.

Nagy Erzsébet mint a Nemecsek Mozgalom tagja a Bodára tervezett atomtemető kapcsán azt javasolta, hogy a városnak kellene erről a témáról a 2020-as év elején tájékoztató fórumokat szerveznie. Plusz az atomtörvény megváltoztatását is el kellene érnie a városvezetésnek, hogy Pécs is ügyfél lehessen ebben az ügyben. Ruzsa Csaba alpolgármester erre azt válaszolta, hogy a decemberi közgyűlés a mecseki uránbányanyitás és a bodai atomtemető ellen fog kiállni két nyilatkozatban, de nyitottak a fórumok ötletére is. 

Fodor Ibolya arról beszélt, hogy a KÉK egyesület közművelődési megállapodását a kulturális bizottság nem szavazta meg, arról kérdezett, hogy miért történt ez, hiszen a KÉK egyesületnél 23 foglalkozás érhető el, havonta 2032 fő vesz ezeken részt, 13 szervezet használja ezt az egyesületi házat. Bognár Szilvia alpolgármester úgy válaszolt, hogy a városnak érdeke, hogy minél több ilyen megállapodást kössön, de mivel a KÉK egyesülettel kapcsolatban kaptak bejelentéseket (és egy másik egyesület kapcsán is), ezeket ki akarják vizsgálni, de a szándék megvan a közművelődési megállapodás megkötésére. Egy hölgy arra kérte a városvezetést, hogy hassanak rá az "újságra", hogy hozzanak le egy helyreigazítást, mert rossz színben tüntették fel az Összefogás Mecsekszabolcsért Egyesületet, holott egy másik egyesületnél voltak problémák, nem náluk. Bognár Szilvia alpolgármester azt válaszolta, az Új Dunántúli Napló újságírója a bizottsági ülésen rosszul jegyezte fel a problémás egyesület nevét, a városvezetés már kért helyreigazítást.

Fodor Ibolya arról is kérdezett, hogy mi a helyzet a Miénk itt a tér egyesületeknek szóló pályázattal. Péterffy Attila elmondta, a városvezetés azt a döntést hozta, hogy minden, az előző városvezetés alatt elindított dolgot támogatnak, így ezt is. Egy esetleges pécsi Pride kapcsán kérdezte Pincehelyi Zita, hogy ezt támogatni kívánja-e az önkormányzat. Péterffy Attila úgy válaszolt, hogy a városvezetésben többséget adó pártok még nem alakították ki erről az álláspontjukat, de ez egy fontos téma.

Egy hozzászóló azt vetette fel, hogy a várost érintő stratégiai döntések előtt az önkormányzatnak ki kellene kérnie a lakosság véleményét, ezt akár helyi népszavazással lehetne megoldani. Az uránbányanyitást is felemlegette, szerinte itt is meg kellene hallgatni a közvéleményt.

Kővári János egyetértett azzal, hogy többször hallgassa meg az önkormányzat a lakosság észrevételeit, szerinte a részönkormányzatok erre a legjobb fórumok. Az uránbánya újranyitása kapcsán az LMP és az ÖPE is kezdeményezett helyi népszavazást, de törvényi akadályai voltak ennek. Az önkormányzat ügyfélként tud bejelentkezni az eljárásba, és így tudja képviselni a pécsieket - javasolta a képviselő a városvezetésnek.

Lovász István városi jegyző a közmeghallgatás meghívójának publikálásáról beszélt (egy felvetésre, hogy pár nappal ezelőtt fű alatt lett meghirdetve a dolog), a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a közmeghallgatás előtt 5 nappal hamarabb kell bejelenteni a város honlapján és az önkormányzati üzenőfalon. Ezen kívül a helyi lapban és a megyei lapban is volt róla hirdetés (és a Pécsi STOP is megírta). Bognár Szilvia alpolgármester megköszönte a felvetést, hogy stratégiai döntés előtt kérjék ki a városlakók véleményét. Annak is örült, hogy politikai hovatartozástól függetlenül mindenki fontosnak tartotta a civilek munkáját.

Péterffy Attila megköszönte a polgárok érdeklődését, bejelentette a december 10-ei közgyűlést, majd lezárta a közmeghallgatást.