Bánki Erik: előfordulhat, hogy a családok hibája, hogy éheznek a gyerekeik

A Republikon Intézet tartott online konferenciát Újratervezés címen a napokban, amelyen a téma leginkább az volt, hogy miképp segítik a kormány intézkedései a vírus okozta gazdasági leállásból való kilábalást. Az ellenzék részéről Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes (Párbeszéd) és Varju László DK-s országgyűlési képviselő mellett a Fidesz részéről Bánki Eriket, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke vett részt az online konferencián. 

Bánki szerint minden jó lesz

A Magyar Narancs beszámolója szerint Bánki úgy vélekedett a beszélgetés elején, hogy a kormány jól és gyorsan kezelte a kialakult járványhelyzetet, illetve az amiatt támadt nehézségeket. A kormánypárti képviselő úgy látja, hogy a munkahelyteremtő programoknak, kedvezményes hiteleknek, a családokat és vállalkozásokat támogató 2021-es költségvetésnek hála az ország gyorsan kilábal a válságból és ő nem számít arra, hogy csökkenne idén a GDP, jövőre pedig 4 százalékos növekedést jósolt. Bánki Erik arra is kitért, hogy 2008-ban a válság egy legyengült Magyarországot talált be, míg a mostani országnak 2010 óta stabil a költségvetése. 

Varju László szerint viszont a kormány egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mi is folyik az országban, míg Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke növekedésre számít, addig Varga Mihály pénzügyminiszter csökkenést lát előre. Varju szerint komoly veszteségek lesznek a járvány miatt gazdasági válságban, erről pedig a kormány tehet, mert késve és lassan reagált. Az újbóli deviza-állampapírok több millió eurónyi értékben történő kibocsátása is ennek a burkolt beismerése.

Cseh Katalin a cikk szerint a gyenge szociális hálót emelte ki, illetve azt, hogy a válság az alacsonyabb társadalmi státuszú embereket jobban érinti. Az álláskeresési támogatás (munkanélküli segély a régi neve) rövid folyosítási idejét is felhozta, valamint azt, hogy lassan fél millióan vannak munka nélkül az országban, de nem látszik sok a kormány munkahelyteremtő ígéreteiből.

Dorosz Dávid az alapjövedelem kérdését vetette fel, és azt magyarázta, hogy ezt azoknak az oligarcháknak a pénzéből kellene finanszírozni, akik az elmúlt 10 évben állami megrendelésekből csináltak nagy vagyonokat. Szerinte hibás a kormányzati hozzáállás, hogy új munkahelyeket hoznak létre, inkább a régiek megmentésére kellene koncentrálni.

Bánki Erik a cikk szerint arról beszélt a felvetésekre válaszul, hogy a kormány a munkaalapú társadalomban hisz, ezért nem tervezik meghosszabbítani az álláskeresési járadék mostani három hónapos idejét. 

"Magánszektorban, állami szektorban, közmunkában, de mindenkinek lesz állása"

- magyarázta.

Arra is kitért, hogy 2019-re 800 ezer új munkahelyet teremtett a kormány, ezzel majdnem megvalósult a teljes folgalkoztatottság.

„Egyszer már megcsináltuk, most is meg fogjuk"

- vázolta.

A Varju Lászlótól érkező felvetésre - miszerint bruttó 160 ezer forintért katonának, vagy bruttó 80 ezerért közmunkásnak lehet menni, az nem valódi alternatíva, de csak ezt tudja a kormány felmutatni - nem felelt Bánki a cikk szerint.

Bánki: az éhező gyerekeről nem a kormány feladata gondoskodni

Cseh Katalin a családi pótlék alacsony összegét emelte ki, amely hosszú évek óta nem emelkedett. Hozzátette, a napokban járt Komlón is, és ott is azt tapasztalta, hogy sok család van, ahol éheznek a gyerekek. 

Bánki erre a családi pótlék mértékét érintő felvetésre azt válaszolta, hogy Magyarország költi a legtöbbet a családtámogatásra egész Európában, a GDP 4 százalékát. A kormánypárti képviselő hzzátette, az étkeztetés önkormányzati jogkör, így az éhező gyerekekről nem a kormány feladata gondoskodni. Cseh Katalin ekkor a cikk szerint emlékeztette Bánkit, hogy Komlón fideszes a polgármester (aki a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzetben élt a felhatalmazásával, és egy személyben vezeti a települést, és például a képviselők tiszteletdíját is megvonta - a szerk.), mire a fideszes országgyűlési képviselő úgy korrigált, hogy 

"előfordulhat, hogy a családok hibája, hogy éheznek a gyerekeik, hisz lehet, nem is tudják, hogy az önkormányzathoz lehet segítségért fordulni."

Dorosz Dávid a Budapest-Belgrád vasútvonal dokumentációjának 10 évre szóló titkosítását és a vonalra költendő tízmilliárdos összeget, a Mészáros Lőrinc nemzeti nagyvállalkozónak és a hozzá hasonlóknak adott milliárdokat, a paksi atomerőmű-beruházást, a vadászati kiállítást emlegette fel a cikk szerint, mint amikre jut pénz, de a bajba jutott emberek megsegítésére már nem telik. Dorosz szerint a kormány tudatosan vérezteti ki az önkormányzatokat is, ezzel bosszulva meg a tavalyi helyhatósági választások eredményét. 

Bánki a "haveroknak szánt milliárdok" emlegetését politikai vádaskodásnak minősítette, és felkérte az ellenzékieket, hogy ha valahol törvénytelenséget tapasztalnak, jelentsék a rendőrségnek. Utóbbi mondatát Dorosz azzal kommentálta a cikk szerint, hogy nehéz ma független ügyészségről beszélni, ha a legfőbb ügyész együtt néz focimeccset a miniszterelnökkel. 

Bánki kiállt amellett, hogy a turisztikát kell támogatni, mert ezt az ágazatot érte a legdurvábban a járvány miatti leállás. Hozzátette, hogy 450 ezren tevékenykednek a turizmusban, ők nem mind Mészáros Lőrincnek dolgoznak.

Átláthatatlan a 2021-es költségvetés

Varju László a 2021-es költségvetés bizonytalanságairól beszélt, meg arról, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt a költségvetési bizottság keddi ülésén (a bizottság elnöke Varju). A DK-s képviselő szerint a 2019-es költségvetés zárszámadása még nem ismert, a 2020-as büdzsét a járvány szétzilálta, és így kellene dönteni a 2021-es költségvetésről, ami ráadásul átláthatatlan, mert költsgévetési sorokat vontak össze. Varju szerint a többletjuttatások nem bér- vagy nyugdíjemelésre, és nem kis- és középvállalkozások megsegítésére mennek. 

Bánki Erik erre a Magyar Narancs cikke szerint hosszan sorolta, hogy mi mindenre költ jövőre a kormány, például felhozta a 13. havi nyugdíj visszavezetését, az egészségügyi dolgozók 18, a rendvédelmisek 20 százalékos béremelési ígéretét, arra is kitért, hogy 3000 milliárd jut jövőre a fejlesztésekre, a 10 ezer milliárdos gazdaságvédelmi csomag pedig a legnagyobb Európában. Bánki szerint ezek miatt sem várható az idei visszaesés, és 2021-ben is 4 százalékkal bővülhet a gazdaság. 

A cikk szerint az orvos végzettségű Cseh Katalin örült az egészségügyi dolgozók béremelésének, de hozzátette, hogy ennél jelentősebb segítésgre van szükség. Szerinte a rezidensek órabére jelenleg 900 forint, ami egy 18 százalékos emelés után is csak 1062 forintot jelent. 

„Én 2014-ben joghurtkóstoltatással 1200 forintos órabért kaptam”

- tette hozzá a Momentum politikusa.