Kafkai fordulatokkal szegélyezett a Változást Akarók Nemzedékének küzdelme Mohácson, és még hol van a választás

2020. szeptember 2. 15:21 2020. szept. 2. 15:21

"VAN-e tisztességes választás Mohácson?" címmel közölt egy hosszú, jogi megközelítésű cikket a Hírklikk.hu arról, hogy mi is zajlik most a Duna-parti városban, ahol egy civil ernyőszervezet, a VAN mutatna ajtót szeptember végén a Fidesznek, melynek annyira szúrta a szemét Csorbai Ferenc polgármester, hogy a közgyűlésben többségben lévő képviselői nemrég feloszlatták a testületet. A civil szervezetnek a választási irodán hibásan írták a nevüket, panaszukról nem sikerült jegyzőkönyvet felvetetni, ügyük egészen az Alkotmánybíróságig ment, mely mondhatni érdekes indoklással próbálta őket megnyugtatni. 

Amint arról már többször írtunk, szeptember 27-én időközi választást tartanak Mohácson, azért, mert a fideszes többségű testület feloszlatta magát. Ez nem volt meglepetés, a kormányoldal azóta rázta a kolompot, mióta 2019 őszén az MSZP-s Csorbai Ferenc Szekó József fideszes polgármester halála miatt, egyetlen indulóként lett városvezető. Az őszi választáson a kormányoldal jelöltje Pávkovics Gábort, a testület feloszlatása előtt Fidesz-KDNP-s alpolgármester, és korábbi sajtóhírek szerint Szekó József lánya is megméretteti magát képviselőjelöltként.

Ellenzéki oldalon egy, önmeghatározásuk szerint országos politikától mentes helyi civil szervezet alakult Változást Akarók Nemzedéke (VAN) néven, elnöke az a dr. Szigeti József, akit Csorbai Ferenc alpolgármesternek szeretett volna, a helyi Fidesznek viszont nem kellett az elismert orvos, keresztbe is feküdt Csorbai jelöltjének.

Az őszi választáson a VAN fogja össze a városban aktív ellenzéki pártok és a civilek jelöltjeit. Polgármesternek felkérte Csorbai Ferencet, aki erre igent mondott, a szervezet nemrég jelöltjeit is bemutatta. A VAN delegáltjai mögé beállt a Jobbik, a DK és az MSZP is, erről a hétvégén adtak ki közleményt a pártok megyei politikusai.

Anomália a jelölőíveken

Augusztus elején írtuk meg a Hírklikk.hu akkori cikke nyomán, hogy július 31-én, mint eddig nem jelölő új szervezetet, a Változást Akarók Nemzedékét bejegyeztették a helyi választási irodánál. Egy adminisztrációs hiba miatt azonban az egyesület nevét elírták a választási irodán, és Választást Akarók Nemzedékeként került be a központi rendszerbe. A hiba akkor derült ki, mikor a VAN átvett több mint 200 jelölőívet, és megkezdték az aláírásgyűjtést. 

Szigeti József elnök azonnal felvette a kapcsolatot a helyi választási irodával, akit az a Kovács Mirella vezet, aki a mohácsi önkormányzat jegyzője volt, míg pár hete fel nem mentette tisztségéből Csorbai Ferenc polgármester. Az egyesület elnökének elmondása szerint jegyzőkönyvbe szerették volna rögzíttetni, hogy rajtuk kívül álló okokból történt a hiba. Kovács Mirella azonban a cikk szerint azt mondta, erre nincs szükség.

A helyi választási iroda végül beszélt a megyei választási irodával, ahonnan azt az infót kapták Szigetiék, nyugodtan folytassák az aláírásgyűjtést a rendelkezésre álló – hibás – íveken, majd egy technikai módosítás és a helyi választási bizottság határozata alapján ezek a jelölőívek érvényesek maradhatnak.

A VAN az elmaradt jegyzőkönyv miatt panaszt tett a helyi választási irodán, melyet Szigeti elmondása szerint a megyei és a Nemzeti Választási Iroda felé is eljuttatnak. Ezt a vonalat bontotta most ki egy újabb, hosszú, jogi alapossággal elkészített cikkben a Hírklikk.

"VAN-e tisztességes választás Mohácson?"

A fenti címmel kedden megjelent hosszas írás megjegyzi, 2020. augusztus 8. és 2020. augusztus 25. 16 óráig lehetett gyűjteni az ajánlásokat. A VAN hibás ívet kapott, amire lehet legyinteni, de a cikk szerint az ajánlóív nem felelt meg az előírt tartalomnak, így felmerült az érvénytelenség lehetősége. A civil egyesület reklamált, azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet.

"Normál esetben az informatikai rendszerben átírják a nevet, kinyomtatják az új íveket és hajrá, hiszen a törvény azt írja „haladéktalanul” ki kell az íveket adni. De nem így Mohácson. Az informatikai rendszerben a névjavítást a VAN kifogása után, csak két nappal, 2020. augusztus 10-én 12:27-kor végezték el. De még akkor sem adtak új íveket. Újabb panaszok után, arra csak négy napra rá, augusztus 14.-én délután sikerült sort keríteni. 2020-ban tehát hat napot vett igénybe a milliárdokból fejlesztett állami informatikai rendszerben egy nevet átírni, majd nyomtatóval pár lapot kinyomtatni"

- áll a cikkben. Az írás rámutat, az augusztus 14. napi helyes tartalmú ívek kiadásakor, a választási iroda megint hibázott: az ajánlóívek kiadása jegyzőkönyvében írták el a jelöléshez szükségesen előírt érvényes ajánlások számát, 22 helyett 300 került az iratba.

A VAN jogorvoslatot keresett. A hosszú írás rámutat, első körben a kifogásokról a helyi választási bizottságok (HVB) döntenek. A mohácsi HVB három tagú, mindegyik tagot a korábbi jegyző javaslatára, a képviselő-testület választja, ami erősen fideszes többségű volt. A bizottság egy kérdést érdemben vizsgálva utasított el, ugyanakkor a volt jegyző eljárásával kapcsolatos kifogásokkal már hatáskör hiányát megállapítva nem is foglalkozott.

Másodfokon a területi, azaz a megyei választási bizottság járt el (TVB), melynek tagjait a fideszes többségű megyei közgyűlés választja. A VAN kifogását a Területi Választási Bizottság két tagból álló bizottságként vizsgálta, és helybenhagyták a helyi választási bizottság döntését. A cikk szerint formális ülést is csak azért tartottak, mert azon egy fő hallgatóságként megjelent. 

A VAN ezután a Kúriához fordult, azzal érvelve, hogy augusztus 8. helyett csak augusztus 14-től gyűjthettek saját ívekre aláírásokat, ez pedig sérti az egyenlő elbánást. A Kúria viszont elutasította a kérelmet, többek között az alábbiakkal indokolva:

„amíg a kérelmező az elírást nem tartalmazó ajánlóívek birtokába jutott, tényleges és jogaiban őt jelentősen korlátozó jogsérelmet nem okozott a kérelmezőnek az aláírásgyűjtésben, a kampányban való részvételből már nem volt kizárt, az időszaki akadályoztatás az alapelv sérelmének megállapítását nem indokolja. A Kúria továbbá utal arra is, hogy a hivatkozott rendelkezés célja az, hogy a választópolgár egyértelműen meg tudja különböztetni a szavazólapon a kérelmezőt a többi jelölő szervezettől. Ez a követelmény pedig a „változást” szó elírásával – figyelemmel a kijavítás iránt tett intézkedésekre és a tájékoztatásra is – nem sérült.”

A Változást Akarók Nemzedéke a Kúria után az Alkotmánybírósághoz fordult, itt lehet ugyanis panaszt tenni, ha az Alaptörvényben rögzített jogsértésről van szó. A VAN szerint a tisztességes eljáráshoz való jogai, illetve az egyenlőség és megkülönböztetés nélküli elbánáshoz való joga sérült, valamint álláspontja szerint a kéttagú bizottság a tényleges jogorvoslati lehetőséghez való jogát is sérti.

Az AB viszont visszautasította a panaszt, mondván nem vizsgálhatja a Kúria törvényértelmezését, ezért két tagú bizottság kérdését nem is vizsgálta, illetve az egyéb, tisztességes eljárás körében előadott kifogásokat sem. Az AB szerint - a VAN a megyei főjegyző HÍR TV-nek adott nyilatkozatából értesült erről - a hibás tartalmú íveket el fogják tőlük fogadni. Ezt már a TVB és a Kúriai is érvként hivatkozta. 

Mindemellett megjegyezték, kampányidőszakban nem csak egyetlen kampányeszköz áll rendelkezésre a jelölő szervezeteknek, így önmagában az aláírásgyűjtés késedelmes megkezdése nem okozza az egyenlőség sérelmét, az az érvelés pedig nem megalapozott, "hogy az aláírásgyűjtés – indítványozó által állított – késedelmes megkezdése az Alaptörvény vonatkozó XV. cikk (1)-(2) bekezdése sérelmének kételyét vetné fel.”

A Hírklikk.hu cikke rámutat, az Alkotmánybíróság fenti indoklásában úgy tesz, mintha az ajánlóívek aláírattatása más kampánytevékenységgel kiváltható lenne. Ez azonban nincs így, nem segít a jelöltön, ha aláírásgyűjtés helyett kampánybeszédeket tart, ha szórólapozik, ha újságcikkekben nyilatkozik, mivel az aláírásgyűjtés nem kiváltható. Ha nincs aláírás, jelöltté sem válik az induló, hiába kampányol egyébként más módon. A valóságban tehát kizárólagos és egyetlen lehetőség a jelöltté váláshoz az aláírásgyűjtés. A választási törvény 120. §. (1) bekezdése szerint, ugyanis: „Jelöltet állítani ajánlóíven lehet.” - írták.

Érthető, hogy félti a Fidesz Mohácsot

A 2019 októberi választáson nagyot bukott a Fidesz, Budapest mellett számos városban, köztük Pécsett is győztek a demokratikus erők, a baranyai megyeszékhelyen ráadásul földindulás-szerűen söpörték el a kormányoldal aspiránsait.

Mohácson maradt a kormánypárti többségű testület, a polgármester azonban ellenzéki lett. A hetek múlva esedékes választáson Csorbai nem pártszínekben, hanem egy civil szervezet, a VAN jelöltjeként indul, mely úgy fogja össze az ellenzéki jelölteket, mint ahogy tavaly a Mindenki Pécsért Egyesület tette a megyeszékhelyen. A recept adott az újabb ellenzéki sikerhez, és ezt a kormányoldal is tudja.

Szerző: H. V.

(Forrás: Hírklikk.hu/Pécsi STOP)

(Címlapkép: Facebook/Változást Akarók Nemzedéke)