Pécsi íróé lehet "Az Év Könyve" elismerés

Vogronics András egy online hírportálon kezdte meg írói pályafutását. Rendszeresen, szinte minden nap publikál a Kolozsvári Szalonna hasábjain, ahol aktuálpolitikai kérdésekről értekezik, oszt meg vélemény cikkeket. Írói vénája tehát adott volt és már első regénye, a Disztópia 2038 is óriási sikertörténet volt. Ezt még sikerült ebben az évben túlszárnyalni, ugyanis egy kicsit eltérő műfajban is kiváló könyvet adott ki a pécsi író, melyből eddig több példány fogyott, mint az előzőekből. A legnagyobb elismerés viszont az, hogy az év legjobb könyvei közé választották a 335 oldalas krimi-thrillert, a Szenteltvíz vodkával és jéggelt. Ennek apropóján készítettük az alábbi interjút Vogroniccsal:

Rögtön az elején leszögezném, hogy semmi esetre sem mondanálak politikusnak, inkább egy politikában jártas, politikával foglalkozó személynek. Na de melyik a hangsúlyosabb, inkább politikával foglalkozó személynek tartod magad, vagy írónak?

Politikával foglalkozó író. Politikus abszolút nem is akarok lenni soha. Nagyon távol állnak tőlem az ilyen történetek, szerintem túl heves a vérmérsékletem. Én egy érzelmi alapú pali vagyok, nem vagyok ilyen rideg, hideg. Nekem ez nem működne. Elég nagy az igazságérzetem, így nem tudnék ilyen színdarabban részt venni. Viszont az olvasó visszacsatolások alapján kívülről meg jól látom a politikai életet, így ezzel az eszközzel dolgozom. Az meg mindig is fontos volt számomra amit kapok, a visszajelzések. Régóta írok a Kolozsvári Szalonnának, ott azért elég jók a visszajelzések szerencsére. Nekem az bőven elég. Viszont sokszor éreztem úgy, hogy azt mondtam, hogy abbahagyom, mert elég volt már. Igazából nem nagyon tud az ember mit tenni azon kívül, hogy elmondja, meg ugye megfogalmazza, ami benne van. De mindig rájöttem, hogy ez az egy eszközöm van, de ezen kívül én nagyon nem tudok mit csinálni ezzel az egész rendszerrel, vagy ezzel, ami itt körülöttünk van - kezdte a történetet Vogronics András.

De volt már olyan, hogy azt mondtam, hogy most itt elég. Utoljára például a választás elvesztése után éreztem ezt. Pont akkor írtam egy cikket, hogy itt most befejeztük, most eltűnök egy kicsit, mint Yoda a Dagobah-rendszerben egy kicsit elmélyülni, de ez maximum három hónapig tartott, utána nem bírtam, hogy nem írok.

Azért is kezdtem így, mert nagyon kíváncsi vagyok: Melyik nincs a másik nélkül? Gondolok itt az online hírszerkesztésre, ami egy kvázi szemlézés, amiből aztán születik egy véleménycikk. Ez a hírszerkesztő, a véleményvezér inspirálta a könyvírót, vagy fordítva?

Nekem lényegében a cikkírás volt a kiindulópont. Én azzal kezdtem, hogy ezelőtt öt éve először egy ilyen vendégcikket írtam a Szalonnának, akkor utána még egyet, aztán még egyet, és egy idő után ők írtak nekem, hogy írjak, mert nekik is tetszik és az olvasóknak is. Ebből született egy együttműködés. Szerencsés helyzetben vagyok, most már állandó szerzője vagyok az oldalnak. Mindennap megjelenik egy cikkem, ha az időm engedi. És közben jött ugye a Disztópia, és akkor tavaly megírtam a Szenteltvizet, és most írom már a harmadikat. De arról még nagyon nem akarok nagy titkokat elárulni. Ezeket én autodidakta módon kezdtem el, szóval ezeket a kis trükköket, praktikákat nem tanultam sehol. Nem jártam sem újságírói iskolába, de íróiba sem. Ezek leginkább a tapasztalatok mellett alakulnak ki. Az egy furcsa dolog volt, amit én csináltam, mert előbb lett meg egy könyv, minthogy engem megismertek volna. Éppen ezért a Disztópia nekem nagyon nagy siker volt, pedig olyan volt a könyvesboltokban, mint a lottó ötös, hogy most vagy kihúzzák, vagy nem. Úgyhogy akkor erre rájöttem, hogy korai volt, de a könyvnek örülök, mert ott van a legjobb helyen. Az emberek éjjeli szekrényén, vagy a könyvesboltok polcán. Jókor volt jó helyen, csak engem még nem ismertek. A második könyvnél már azt éreztem, hogy a Nemzetközi Könyvfesztiválra is érkeztek olyanok, akik miattam jöttek. Dedikáltam nekik a saját példányokat és nagyon jó érzéssel töltött el. Szóval a lényeg az, hogy előbb mindenképp meg kell, hogy ismerjék az embert olyan értelemben, hogy most ki vagyok, mi vagyok, mivel foglalkozom, mit csinálok, vagy miről írok. És ehhez egy nagyon jó visszacsatolás az online munkám.

Csúnya kérdés következik. Tegyük fel, hogy totális bukás az első könyv és mondjuk senkit nem érdekel. Akkor is megszületett volna ez az új? Ez egy koncepció része volt?

Sőt! Mind a kettő magánkiadás, tehát mind a kettőt én adtam ki. Mert hát ugye amikor elmentem kiadókhoz, akkor nem érdekelte őket. Mindenki azt kérdezte, hogy ki vagy, mi vagy mondj valamit magadról. Elmondtam röviden, aztán jött a válasz:

"Hát ez nagyon jó. Hát akkor...Sok sikert!"

Hát elhajtottak engem, mint a darazsat. De azért most már azért más a helyzet. A harmadik könyvet szerintem most már meg fogom tudni egy szerződéssel támogatni, és akkor már nem nekem kell mögé állni, hanem majd beáll mögém egy kiadó.

És mindig mondom, hogy nem azért írtam, hogy most ebből meggazdagodjak. Nem az volt a cél, hanem az, hogy jött egy ilyen belső érzés, hogy valami maradjon belőlem az utókornak. És persze abból is, amiben élünk. Ebből az egészből, amiben vagyunk, ami körülvesz minket. Ha majd egyszer szemlézzük ezt a részét a magyar történelemnek, lehet ez egy iránymutatás. A kor szellemét lehet átélni ezekkel a könyvekkel.

Azt említetted korábban, hogy jobban fogynak a Szenteltvíz szódával és jéggel könyvek. Számodra tapasztalható valami fejlődés saját karriered szempontjából? Elégedettebb vagy az újabb könyvvel?

Abszolút, meg hát a visszajelzések is ezt mutatják. Ez már egy jóval összeszedettebb írás, mint az első. Nyilván érzem magamon a fejlődést, ez is olyan, mint a futás. Ha elkezded, az elején kocogsz, cammogsz, aztán ha folyamatosan mindig csak ugyanazt a távot lefutod, mindig jobb leszel. És az emberek gondolkodása is fejlődik, ezt a cikkeimnél is tapasztalom. Egyre nyitottabbak a témára.
A harmadik könyvemet meg még alaposabban megszeretném írni. Azzal szeretnék még elégedettebb lenni majd, ha visszaolvasom.

A Szenteltvíz vodkával és jéggel megírása körülbelül mennyi időt vett igénybe?

Ugye ez egy 350 oldalas könyv. A másik is körülbelül ennyi. Épp megnéztem más írásokat, a Bödőcs könyve 175 oldal. Én, amikor elkezdtem írni, akkor azt gondoltam, hogy a 300 oldal egy minimum szint, de úgy látom, hogy jóval hosszabb regényt írok az átlagosnál, de látszik, hogy a terjedelem nem annyira fontos. Én tényleg azt hittem az elején, hogy fontos, hogy minimum 300 legyen. Így nyilván több idő. Na de úgy gondoltam, hogy ha kinyitsz egy könyvet és borítóval együtt 100 oldal, az ciki. Aztán egyből kiderült, hogy nem az. Az a baj ezzel az aktuálpolitikával, ami néhol megjelenik az írásokban, hogy ez szinte óráról órára változik, vagy napról napra. A Disztópiánál ugyanez volt, abban pont a Borkai-botrány volt benne, amikor még nem jött ki a könyv, akkor írtak rengeteg kommentet. Néhány részlet megjelent a "Szalonnán", és csak utána lett belőle könyv. Korábban ott futott ilyen teleregény szinten és már ott írták, hogy:

"Na András, most most mi lesz? Itt a Borkai-botrány és most borul a bili, ugye bukik a Fidesz?"

Mindenki azt hitte, hogy ha másba nem, akkor ebbe biztos, de hát nem buktak bele. Úgyhogy én onnantól tudom, hogy itt ilyen nincs, hogy ezek bármibe belebuknának, gyakorlatilag bármit megcsinálhatnak. Annak nincs következménye. Onnantól kezdve tudom, hogy így nem tudok befolyásolni, teljesen mindegy milyen hosszan írok dolgokat. Esetleg elvonni a figyelmet lehet valamiről. Ha mondjuk most kitörne egy harmadik világháború, akkor mindenki azzal foglalkozna. Most ugye az izraeliekkel, eddig az ukránokkal, azelőtt a coviddal. Tehát mindig van egy nagy aktualitás is, amit bele lehetne szőni a cselekménybe, de mire kiadnám a könyvet, teljesen elveszítené az aktualitását. Ilyen fikciós regényt írni így nehezebb, mert annyira változik minden percről percre, hogy most lehet, hogy leírok valamit, aztán az se jó, ha bekövetkezik, az meg még rosszabb hogyha nem következik be.

Egyébként nekem nincs időkorlátom, szóval nem is nagyon szoktam odafigyelni rá, hogy mennyi idő alatt írok meg egy könyvet. Nyilván, ha egy kiadó azt mondaná, hogy 3 hónap, akkor kicsit összeszedném magam és megpróbálnám 3 hónap alatt megírni.

Sajnos ez a téma megkerülhetetlen. Ugye hallottunk itt fóliázott könyvekről nemrég...ha már aktuálpolitika. Téged a nézeteid miatt mennyiben hátráltat az, hogy a kormány zsebre vágta a könyvkiadókat és könyvesboltokat?

Egyelőre még nem volt belőle probléma, de most...nyugodtan fóliázzak le. Legalább megóvják a borítóját - kezdi nevetve Vogronics András.

"Annak is jelzés értéke lenne."

Müller Peti, megtervezte a könyv borítóját (egyebek mellett Frei Tamás könyveinek borítóját is ő tervezte - a szerk.). Ő mondta, hogy tök mindegy mi van a könyvben, teljesen mindegy a tartalom, a borítójának kell jól kinéznie, mert amiatt veszik meg. Ha megfogja az embert a könyvesboltban egy borító, akkor fogja levenni a polcról. Én elküldtem neki a Disztópiának az első borítóját, arra azt mondta, hogy ezt emiatt nem fogják megvenni. Így már az első könyv borítóját is ő tervezte meg.

Az ilyen visszajelzéseket, hogy Az Év Könyve díjra jelölik a munkádat, hogy értékeled? Fontos neked egyáltalán?

Hogyne! Mindenképpen jó, most az a cél, hogy meg kell nyerni. Több kategória van. Ez a krimi-thriller kategóriában került a legjobbak közé.

Ez nyilván egy jó reklám nekem is, ha netán sikerülne megnyerni is, az meg főleg. De jó reklám lenne a következő könyvnek is. Nem magamnak írok, semmiképp nem mondanám, ezt hoztam magammal az online tartalomgyártásból is. Az én célom leginkább mások megnyugtatása, hogy nincsenek egyedül. Sokszor kapok olyan visszajelzést, hogy örülnek, hogy nem hülyültek meg és más is így látja, hogy körülöttünk minden annyira szürreális, és már az emberek nem érzékelik, hogy mi a normális. "Tényleg ezt jól hallottam, vagy jól láttam?" Igen, hát bazdmeg, ezt sajnos kurva jól hallottad. Egy csomószor azt gondolnád, hogy egy vicc az egész, egy paródia és nem...ez halál komoly, ami történik!

Azon kívül, hogy hol lehet szavazni, érdemes még tudni valamit "Az Év Könyve" versenyről?

Sajnos nem látom, hogy hogy áll, mert ez teljesen anonim. Úgyhogy majd kiderül, számomra is meglepetés lesz a végeredmény. November 12-ig van az első kör, ott derül ki, hogy melyik könyvek jutnak be a legjobbak közé és ezt követi egy második forduló. Úgyhogy minden november 12-én derül ki. Ha sikerül még egy kört továbbjutni, akkor nagyon örülünk, de tovább kell akkor is nyomni, ha viszont nem sikerül, az sem egy nagy kudarc. Legalább ezt is kipróbáltuk és majd jövőre folytatjuk.

A háromkörös szavazás menetrendje:

SELEJTEZŐ: kategóriánként a TOP 30-ba való bejutásért: 2023. november 1. – 2023. november 12.

ELŐDÖNTŐ: kategóriánként a TOP 10-be való bejutásért: 2023. november 13. – 2023. november 26.

DÖNTŐ: kategóriánként a TOP 10 versenyző között: 2023. november 27. – 2023. december 10.

Eredményhirdetés: 2023. december 15., péntek

Szavazni ITT lehet Vogronics András könyvére!

Szerző: Figler Armand