Betömködték a tavalyi költségvetési lyukakat

Három napirendi pontot tárgyalt március 9-ei rendkívüli ülésén a pécsi közgyűlés, a képviselők közt Fodor Ibolya is feltűnt. Az első napirendi pont a tavalyi év módosításáról szólt, Páva Zsolt polgármester szerint csupán technikai jellegű a módosítás. Kunszt Márta (DK) szerint jelentős hiányokat mutatott az utolsó módosítás, a 3,5 milliárd forintos hitelkeretet pedig tavaly év végéig ki kellett meríteni. Kunszt arra volt kíváncsi, hogy sikerült lenullázni a hiányokat. A pénzügyi osztály válaszolt a polgármester helyett, mint kiderült, az EIB-hitelkeret és felhalmozási tartalékok segítették ki a várost. A víziközmű-bevételek év végén jöttek be, Decsi István alpolgármester pedig hozzátette, év végén még a cégek felől is beérkezik egy nagyobb adótétel - így lett kipótolva a hiány. Az előterjesztést elfogadták.

Labilis az idei költségvetés, szűk a mozgástér

A 2. napirend az idei költségvetést takarta, Páva kifejtette, a tavalyihoz hasonló a 2017-es büdzsé, amely 48 milliárd forintot jelent. Vicze Csilla (ÖPE) 15 millió forintos iskolai-kulturális keretösszeget akart, amiből az oktatásba jutna pénz a nemzeti öntudat megőrzésére. Vicze szerint a ZSÖK-től lehetne átcsoportosítani, mert nonszensz, hogy a ZSÖK 1,4 milliárd forint felett diszponál, de a város fesztiválkeretéből akar majálist rendezni. De akár a PMFC keretéből is el lehetne különíteni az összeget, erről szeretne módosítást beadni. A kulturális bizottság fideszes elnöke a célt jónak látta, de viccesnek tartotta a ZSÖK-től való elkülönítést, mint ahogy a sporttól való forrásátcsoportosítást is. De a fesztiválkeretből sem kéne elvenni a pénzt - tette hozzá.

Kunszt Márta nem látta a költségvetésben a Tettye Forrásház Zrt. és a PÉTÁV-ot, ezt furcsállta. A képviselő labilisnak tartotta a költségvetést, dacára az állami adósságátvállalásának, azóta is állandóan hiteleket görget maga előtt a város, plusz az adóbevételek nem hozzák az elvárt számokat, nincsenek befektetők. A helyi tömegközlekedés költségei megterhelik a város büdzséjét, de a BIOKOM finanszírozásánál sem lát megfelelő forrásokat. Oktatás és kultúra frontján viszont az előző évekkel szemben pluszforrásokat lehet látni, ez a képviselő szerint egyrészt az iskolaműködtetés állami átvétele miatt felszabadult forrás áll a háttérben, valamint a ZSÖK egyre nagyobb állami támogatása, ami jó irány, mert anno az EKF-ben is erről volt szó, nem pedig arról, hogy Pécs működteti ezt a nagy intézményrendszert. Viszont az intézményvezetői önállóság egyre inkább lecsökkent és beszűkült, ez rossz minta. Kunszt soknak tartja az önkormányzati kommunikációs cég 200 millióját, miközben az ellenszolgáltatás és a színvonal csekély.

Gulyás Emil arról kérdezi Pávát, hogy az előírások szerint február 15-ig kellene a közgyűlés elé terjeszteni a költségvetést, de ez nem nagyon történt meg - erről bővebben itt írtunk. Gulyás abnormálisnak tartja az önkormányzatok jelenlegi hatáskörét, például ilyen az, hogy a helyi fiatalok oktatását és s szemétszállítást is az állam közreműködésével kell folytatni. Abszurd, hogy a magyar határon belül nincs a magyar önkormányzatoknak önrendelkezési joga, míg a határon kívüli magyarságnál erősen kiáll a minél nagyobb helyi autonómia mellett (ami helyes - tette hozzá a képviselő). Gulyás leginkább arra kíváncsi, hogy mi lesz, ha az uniós források elmaradnak, akkor mi lesz a várossal.

Nyíregyháza is több iparűzési adót vár, mint Pécs, de itt a legmagasabb a lakosságra terelt adóteher

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint Vicze ötlete jó, Hoppál Péter mint kulturális államtitkár igazán lobbizhatna a ZSÖK támogatási szerződésének módosítása miatt. Sötét a kép, ha a költségvetés számait nézi az ember, Keresztes szerint Pécs nem állja a versenyt a 100 ezer főnél nagyobb városokkal a várt iparűzési adó összegének összevetésében. Nyíregyháza és Miskolc is előzi a baranyai megyeszékhelyet, miközben az ingatlanokhoz kapcsolódó adóformák (építményadó, telekadó) tekintetében csúcstartó Pécs a 100 ezer főnél nagyobb lakosságszámú településeknél. Miközben hosszú évek óta nehéz gazdasági helyzetben van a város, közben a lakosságnak nagyok a terhei, ezt kellene radikálisan csökkenteni. A képviselő arra is kíváncsi volna, hogy az önkormányzatnak és cégeinek összesen mekkora az adóssága.

Keresztes kitért a tömegközlekedésre, szerinte a kormány elengedte azon települések kezét, akik saját közösségi közlekedést akarnak fenntartani, emiatt határozottan ki kell állnia a városnak ebben az ügyben. Erre határozati javaslatot is beterjesztett a képviselő. Keresztes hozzátette, a városnak határozottan ki kell állnia a saját érdekeiért.

Gulyás Emil Keresztes felvetéseire válaszolva arról beszélt, hogy egy város megtartó erejét a helyi gazdaság adja, ezzel függ össze a tömeges elvándorlás, az ingatlanárak csökkenése, stb. Ha pedig egy önkormányzat úgy megy neki egy helyi vállalkozásnak, mint ahogy Pécs tette például az előző vízművel, az a befektetőket riaszthatja el, ami hosszabb távon a lakosság elvándorlását erősítheti. Gulyás szerint, ha a kormány is megteheti az adócsökkentést, akkor Pécsnek is élni kellene ezzel a lehetőséggel.

Ki viszi el a PMFC-t?

Fogarasi Gábor hiányolja a költségvetésből a fiatalokra vonatkozó megtartó erőt, majd rátért az önkormányzati lakásokra és a munkahelyteremtésre. Szerinte lassan kéthetente kiáll valamelyik fideszes politikus, hogy mindjárt itt a nagybefektető, de sajnos többet nem mondhatnak róla - jó lenne pedig, mert lassan szellemváros lesz Pécs, ez ellen csak az egyetemvárosi státusz jelent ellenerőt. Fogarasi a sporttámogatásokról is szólt, amit szerinte a haveroknak előre leosztottak. A PMFC kapcsán is sok a szóbeszéd, hogy a város meg akar szabadulni a csapattól, erre is választ várna a városvezetéstől a képviselő. Páva arra utasította Fogarasit, hogy nyugodjon meg.

Őri László fideszes alpolgármester az ellenzéki képviselők felszólalása kapcsán egy kicsit feltette az 'elmúltnyolcév'-lemezt, majd arról beszélt, hogy az önkormányzati dolgozók tavaly és idén már kaphattak béren kívüli juttatását, 50-100 ezer forintos értékben. És természetesen a rezsicsökkentést is éltette, hogy azzal mennyit spóroltak a pécsiek.

Lehetne spórolni a kiadásokon, amivel a fiatalokat lehetne támogatni

Kővári János (ÖPE) megkérte Pávát, ne utasítson senkit a képviselőtestületben, hogy nyugodjon meg, Őrinek pedig felhívta a figyelmét, hogy a rezsicsökkentés a városi cégekre tette a terhet, elég csak megnézni azok százmilliós adósságait. A képviselő kitért arra is, hogy a ZSÖK-öt az állam tartja fenn, nélkülük semmi nem lenne itt a városban. Ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt Pcs beleugrik az élményfürdő beruházásába, mielőtt abból is egy második Zsolnay Negyed lesz.

A képviselő kijelentette, szükség van a helyi gazdaság fejlesztése mellett a multikra is, valamint folytatni kellene a 2011 óta elmaradt panelprogramot, ami 10 milliárdos munkát jelentene a helyi vállalkozásoknak. A Holdingnak nem kellene már önkormányzati százmilliót adni támogatásként, mivel most már profitorientált cég, nekik kellene inkább befizetőnek lennie. A tömegközlekedésben is lehetne 300 milliót spórolni a fonódó hálózat felülvizsgálatával, és több helyen lehetne még spórolni, hogy a felszabaduló pénzzel a fiatalokat, az oktatást lehetne támogatni.

A polgármester megmondja

Páva Zsolt a vita végén Keresztes Lórántnak válaszolt először, két hét múlva írásban küldi el a városi cégek adósságállományát. A tömegközlekedési javaslat témájában már folyik egy ideje az egyeztetés a megfelelő minisztériummal. Magas az adóalanyok száma Pécsen, ezért tűnhet magasnak a lakosságra háruló adóösszeg - ezt válaszolta Páva Keresztesnek. Fogarasinak elmondta, Pécs keresi a magánberuházót a PMFC-hez, de egyelőre még nem járt sikerrel az önkormányzat.

A radikális adócsökkentés felvetésére Páva válaszul elmondta, a betelepülő cégek a legritkább esetben azt nézik első helyen, hogy mekkora az iparűzési adó a településen. Szerinte Szeged, Miskolc és a többi nagyváros olyan helyen fekszik, amelyen jelentős tranzitforgalom megy át nemzetközi szinten. Pécs "hátsó udvarában" Eszék és Bosznia található, ami nem jelent olyan erős gazdasági potenciált. Ő maga pedig azért nem vállalná be a radikális adócsökkentést, mert ha nem jönne össze, akkor őneki kellene vállalnia a költségvetést összeomlásának ódiumát.

Kővári módosítói közül egyedül a panelprogramos ment át, a többit leszavazta a fideszes többségű közgyűlés, amely elfogadta az idei költségvetést.

A közgyűlés március 23-án tartja a következő rendes szeánszát.