Érdekesen mennek az uniós pályázatok Tamásiban, egyiknél a NAV is nyomoz
Több uniós pályázatnál is akadtak furcsaságok Tamásiban, többnél jelentősen túl lettek árazva a beszerzendő eszközök a 168 Óra cikke szerint. Az egyik program miatt már költségvetési csalás ügyében nyomoz a NAV. Az önkormányzat szerint nekik nem tisztük a pályázatokban szereplő árcsomagokat vizsgálni.
Leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike Tamási és környéke
Nincs minden a legnagyobb rendben a Tolna megyei Tamásiban az uniós pályázati pénzek felhasználásával, a 168 Óra cikke szerint két büntetőeljárás is folyamatban van emiatt.
A cikk szerint Tamási az egyike a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek, vagyis ide jobban érkeznek az uniós pénzek, hogy a segítségükkel felzárkóztassák a 9000 ezres városkát. Az elmúlt években mintegy 8 milliárd forint jutott ide különféle címeken, a tendereket az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Tamási Innovációs Központ Nkft. bonyolítja le.
Nyomoz a NAV
A 2015-ben lezárult, Komplex telep program Tamási szegregátumában, Kosbán és Újvárhegyen elnevezésű programra az önkormányzat 146 millió forintot kapott TÁMOP-támogatás címén az Index cikke szerint. Azonban hamarosan kiderült, hogy a beszerzett eszközökért jóval többet fizettek, mint az reális lett volna:
A programban tapasztalt furcsaságok miatt képviselői feljelentés nyomán a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást, amellyel a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg tavaly december elején.
Munkahelyteremtés lett volna, de helyette a főnök lakott ott
A 168 Óra cikke szerint több más programmal is akadnak gondok: a Samo-San Bt. bemutató- és irodaháza sikeres is lehetett volna, meg munkahelyteremtéssel is járt volna, ám a gerendaházak népszerűsítésére is épített ingatlanba végül a helyi tornatanár költözött be, aki a központ vezetője is egyben.
Másik ilyen furcsa pénzköltést egy olyan cégnél történt, amely közel 120 millió forintot nyert el, ebből kellett volna egy speciális lánctalpas kotrógépet venni, valamint egy talajstabilizációs rendszert kialakítani. A beruházás célja munkahelyteremtés is lett volna. Ebből azonban csak annyi lett, hogy az amúgy budapesti cégnek van egy fantomirodája Tamásiban.
"Aztán itt a Zöldalma ház. A 130 négyzetméteres épület felújítására pályázat útján 40 milliót kapott az önkormányzat. A valóban zöldre festett házban helyi termelők portékáit árulják, ám kialakításakor vastagon fogott a ceruza: már az arculattervezés is meglehetősen borsos áron valósult meg, két és fél milliót fizettek érte, plusz a weboldal másfél millióba, a felújítás tervezése pedig kétmillióba került. Nettó 1,35 millióért készült a házba egy négyméteres beépített bútor, nettó 600 ezer volt a zöldség- és gyümölcspolc, de az asztalosmunkát is külön elszámolták 1,7 millióért, a vakolást pedig 1,9 millióért.
Tamásiban az egészségfejlesztésre is jutott pályázati forrás, ráadásul közmunkásoknak. A kétnapos munkáért 3,176 millió forintot számoltak el. Ebben volt érzékenyítő tréning közmunkacsoport-vezetőknek – az egyalkalmas foglalkozás 436 ezer forintba került. Jutott pénz, alkalmanként 200 ezer a dohányzásról való leszoktatásra is, de költöttek a közfoglalkoztatottak pszichoszociális és mentálhigiénés állapotfelmérésére is. Ez fejenként 60 ezer forintba került, ami az e programba bevont 39 emberrel számolva 2,3 milliót vitt el. Tamási persze megadja a módját. A rendelőt szépen felszerelték: dekorációs növényekre 150 ezer forintot, a gyereksarok IKEA-bútoraira (négy szék és egy asztal) 174 ezret fordítottak. Ez utóbbi egyébként a katalógusár szerint 21 ezer forint" - olvasható a cikkben.
Az önkormányzat nem rendvédelmi szerv
A 168 Óra kereste az alpolgármestert és a fideszes polgármestert is, el is utaztak Tamásiba a városvezetők által megadott időpontra, ám végül csak az egyik fideszes képviselő és az önkormányzati sajtós fogadta őket, akik szerint nem is úgy van, ahogy azt a lap munkatársai megfogalmazták a kérdéseikben.
Azt elismerték, hogy a gerendaházas projektnél voltak gondok, ott le is váltották a vezetőt. A talajstabilizációs program szerintük szabályos volt, ha lett volna tamási cég, akkor arra esett volna a választásuk - de nem volt. De az iparűzési adót oda fizeti a cég.
A roma szegregációs program ügyét azzal zárták rövidre, hogy a városvezetésnek nem dolga megnézni, van-e túlárazás, a nyomozás folyik, de az viszont nem az önkormányzat asztala.
A 168 Óra munkatársainak a tamási helyszíni beszélgetés után levelet is küldött az önkormányzati sajtós, amely szerint az önkormányzatnak egy több száz milliós pályázatnál nem az a dolga, hogy a pályázatban szereplő csomagok árait vizsgálja.
Azt is hozzátette, hogy "az önkormányzat nem rendvédelmi szerv, nem dolga és nincs is rá lehetősége, hogy nyomozati munkát végezzen. Erre megvannak a megfelelő szervek, akik ezeket a pályázatokat vizsgálták és elfogadták!"
Azóta Tamási újabb, közel kétmilliárd forintnyi elkölthető pénzhez jutott pályázatokon a cikk szerint.