Gáz: a MET még mindig perelné Tóth Bertalant
Pénteken kezdik másodfokon tárgyalni azt a személyiségi jogi pert, amelyet elsőfokon megnyert Tóth Bertalan a MET Zrt-vel szemben. Az eddigi tárgyalásokon szórakoztató tanúvallomások hangzottak el korábbi potentátoktól, azóta meg kiderült: csak 2016-ban 51 milliárdot nyerészkedett az állam a magyar gázfogyasztókon.
A kormányzati gázbiznisz legutóbbi fejleménye szintén Tóth Bertalan pécsi szocialista politikushoz kötődik. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője derítette ki: csak 2016-ban majdnem 51 milliárd forintot nyerészkedett az állam a magyar gázfogyasztókon, összességében 64,5 milliárdot vett ki a családok zsebéből az ország fideszes vezetése. Az indokoltnál ÁFÁ-val mintegy 18,5 forinttal volt drágább a gáz köbmétere, ez egy átlagos családnak 22 ezer forint plusz kiadást jelentett, azaz felért egy 13. és egy 14. havi gázdíjjal.
Ám a gázügyeknek ezzel messze nincs vége. A Pécsi Ítélőtábla szeptember 8-án kezdi másodfokon tárgyalni azt a személyiségi jogi pert, amelyet két éve indított Tóth Bertalan ellen a MET Zrt. A cég első fokon elbukta a pert, amelyen bő 22 millió forintot szeretett volna különböző jogalapokon kapni a szocialista politikustól.
E helyett csak – többé-kevésbé - vidám perceket szerzett a Pécsett folyó tárgyalást nyomon követőknek.
Közel másfél éves pereskedés után a Pécsi Törvényszék első fokon elutasította a MET Magyarország Zrt. Tóth Bertalan ellen indított személyiségi jogi és kártérítési keresetét.
| „A MET Zrt. azt követően perelt be, hogy 2015-ben sikerrel pereltem ki az MVM-től a nagy gáz-offshore mutyi dokumentumait és nyilvánosságra hoztam, hogyan segített az állam éveken keresztül egy részben offshore hátterű, Orbán Viktor miniszterelnökkel szoros kapcsolatokat ápoló tulajdonossal rendelkező magáncéget” |
– írta korábban Tóth Facebook-oldalán.
Az ítélet szerint Tóth Bertalan részben tényeket közölt a felperes által vitatott sajtótájékoztatókon, részben véleményét, értékelését fejtette ki, jogszerűen.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy a MET vezetése szisztematikusan beperelte a 2011 és 2015 között pörgő gázbizniszt firtató lapokat és politikusokat, köztük az ügy élharcosát, Tóth Bertalant.
Az egyik pécsi tárgyaláson Tóth és ügyvédje felvonultatták az összes olyan embert, akik részt vehettek az üzlet létrejöttében: az állam oldaláról eljött Fellegi Tamás és Németh Lászlóné egykori fejlesztési miniszterek, az állami MVM akkori és jelenlegi főnökei, és olyan menedzserek, akik a MET-nél és az MVM-nél is megfordultak.
„Logikus lenne azt gondolni, hogy ezek az emberek nagyon jól értenek az energiakereskedelemhez, hiszen milliárdos tételekről döntenek. Ehhez képest a bíróság előtt büntetőjogi felelősség tudatában állították, hogy fogalmuk sincs olyan alapvető dolgokról sem, mint hogy például a 2010-es évek első felében az orosz vagy a nyugat-európai földgáz volt-e az olcsóbb Magyarországon. Akkoriban teljesen egyértelműen a nyugati gáz volt az olcsóbb, a két volt miniszter gondolkodás nélkül rá is vágta a bíró kérdésére a helyes választ, ám az MVM és a MET menedzserei határozottan állították, erről nekik fogalmuk sincs. Ez olyan, mintha egy olajkereskedő nem tudná, hogy mennyi nagyságrendileg a Brent hordónkénti ára”
– írta akkor a 444.hu.
A miniszterek viszont arra nem emlékeztek, hogy miért írták alá az üzletet lehetővé tevő rendeleteket. Márpedig ez a miniszteri rendelet volt az, amelynek nyomán a MET tudott gázt hozni az országba Nyugat felől, ahol azokban az években olcsóbb volt a földgáz piaci ára, mint amennyiért az oroszok hozták a földgázt Magyarországra.
Piaci szereplők és ellenzéki politikusok meggyőződése, hogy az egész rendszer arra volt jó, hogy a kormány és az állami MVM helyzetbe hozza a MET-et, ami a Mol leányvállalataként indult, aztán ismeretlen orosz befektetők is beszálltak.
