Politikai Fekete Péter, avagy miért kussol a Fidesz?

Hátszél, lejtő, puha szőnyeg

Nem kell mélyreható politikai elemzés ahhoz, hogy kiderüljön: a NER nem sajnál pénzt, paripát, posztót, az erőforrásai – nevezzük közpénznek – pedig szinte korlátlanok. Azaz, amit pénzért meg lehet venni, azt megkapják a Fidesz erői Pécsett is a közelgő választások előtt.

No, de mit is adnak ezért a (köz)pénzért?

Bombázók

Jó sok közpénzért adnak a várost hazugságokkal szőnyegbombázó propagandát. Még nem tudni, kik lesznek a Fidesz arcai jövő nyáron. Ám az biztos, hogy a fideszes remények szerint szétbombázott, füstölgő romok közé fognak majd hófehér paripáikon bevonulni. A NER propagandalapjai ugyanis nem ismernek sem Istent, sem embert. Elég bármelyikbe beleolvasni, hogy egy alternatív, sötét univerzumban találja magát az egyszeri médiafogyasztó. Itt kérem csak mutyi van és tehetetlenség, a gaz az égig ér, a fák csak azért nem foglalták vissza a káoszban fuldokló várost, mert a polgármester kivágja őket és lebetonozza a helyüket. Meg minden mást is.

Ez a rémes, katasztrófa sújtotta terület szerencsére a Pécs táblánál véget ér. Azon túl a propilapokban a kincses Baranya már paradicsomi idillben fürdik, az asztalok mennyei mannától roskadoznak, a boldog emberek angyalok kezét fogva táncolnak a puha pázsiton.

Csak Pécsett szar minden. Azért ez nagy mázli Baranya boldog népének.

Zavarók

Akinek korábban volt kétsége afelől, hogy a Fidesz pénzért vásárol (ki) politikai erőket, politikusokat, a fővárosi kutyapárt-gate óta már annak sincs. 

TERMÉSZETESEN Pécsett soha, de soha nem fordulhat elő, hogy amúgy hithű és gerinces pártok, politikusok botolnának meg a NER diszkréten földre ejtett pénztárcájában. Sajátos mozgások azért itt is akadnak.

Itt van mindjárt az LMP, ami valahogy majdnem mindig megtalálja az önállóságát, amikor közelegnek a választások. Most is érkezik a választás, az LMP meg Pécsett külön indul, nem az ellenzéki erőkkel együtt. Megint nem történt itt semmi különös.

Aztán itt vannak a Fürge Ujjak Tiszta Kezek, a Bognár Szilva, volt DK-s volt alpolgármester, tudomásunk szerint Vári Attila, egykor szebb napokat látott polgármesterjelölt korábbi munkatársa, Hencsei Zsolt ex-jobbikos és Topán László, egykori momentumos várospolitikus alkotta trió. Ők annyira öntudatra ébredtek, hogy Bognár és Hencsei még a tavalyi parlamenti választásokon is elindultak, a demokratikus jelöltek ellenében, nagy ívben megkerülve természetesen az ellenzéki előválasztást. Plakátokkal és videókkal, amik pont úgy néztek ki, mint a NER politikusainak hasonló termékei. Amikről hiába kérdeztük a volt alpolgármestert, csak kussolva és araszolva menekülésre telt tőle, válaszra nem. 

Azt azért könnyű belátni, hogy ha nem is nevezzük őket fizetett árulóknak, azért ez a fajta törekvés az ellenzéki szavazatok megosztására csak a Fidesznek állhatott érdekében. 

Márpedig egy ilyen kampány lebonyolítása, a szóróanyagok, a videók, az emberi erő ma már többe kerül 30 ezüstnél, összesen 20 millió forintot is felemészthet. Ezt nem mi mondjuk, hanem olyan emberek egybehangzó véleménye, akik nem egy ilyen kampányt láttak már belülről. Bognár és Hencsei előzőt két képviselői vagyonbevallása azonban nem árulkodik ilyesfajta anyagi vérveszteségről. Nagyon furcsa.

A NER propagandája sokáig a tenyerén hordta az alternatív baloldalként megcímkézett politikai szakkört. Aztán rájöhettek, hogy ez már a saját tábornak is nagyon gyanús lehet, úgyhogy most éppen nagyon nem szeretik őket. Most éppen ők sem különbek a propagandalapok hasábjain, mint a várost vezető erők. Az majd még kiderül, hogy a NER-média ebben mennyire lesz következetes. És az is, hogy sikerül-e jövőre is napfényből és levegőből klassz kis kampányt rittyentenie ezeknek az elképesztően független kis politikusoknak. 

Mókus őrs, rohamra!

A Fidesz belső köreiből származó informátoroktól tudjuk, hogy a pártot és eszméit amúgy támogató aktivistákat, zömében a Fidelitas korábbi tagjait micsoda kanosszajárásra ítélte a helyi pártvezetés 2019-ben. Az éppen Pécsett kiszivárgott Kubatov-listának köszönhetően a 2019-es önkormányzati választások hajrájában a NER aktivistái célirányosan, címekre mentek Vári Attila ajánlásaiért. Ám, úgy tudjuk, hogy a fix címek lakói közül is nagyon sokról derült ki, hogy bár a listán még szerepelnek, de időközben irtózatosan kiábrándultak Orbánból és népi zenekarából. A papíron rengeteg aktivista ellenére nyögvenyelősen jött össze a kellő számú ajánlás. A helyi pártvezetés magabiztos, 20 százalékos Vári-előnyről suttogva próbálta tartani a lelket a fiatal táborban, és általában, a hívőkben. 

A végeredmény már ismert: nemhogy magabiztos előny nem volt, de semmilyen. Ahogy az is kiderült, hogy a pécsi Fidelitast tokkal-vonóval feloszlatták a választások után. Szintén a Fidesz belsős információi szerint ennek egyik oka maga a választási kudarc volt, a másik pedig, hogy a zakó után a kutya sem akart a szervezet tagja lenni.

Attól persze nem félünk, hogy népünk és nemzetünk pártja aktivisták nélkül marad 2024-re. Krumpliból és pogácsából újraszervezik a sereget, bár úgy tudjuk, fiatalok helyett Orbán kedvenc korcsoportja, a rendületlenül hívő nyugdíjasok indulhatnak majd rohamra.

Könnyen jött, könnyen ment nevek

A talajt előkészítő bombázók és zavarórepülő politikai törpék már szántják az eget, valamiféle sereg is lesz önkéntesekből, pénzre, paripára, posztóra se lesz gond. Bár pár uniós milliárd még jól jött volna a bolsevikok elleni háborúhoz, de mindegy, van még elég a cihában.  

Na de hol a tábornok? Kinek a nevével az ajkán vonul csatába a közpénzből kitömött sereg?

Hát éppen ez a legszebb a dologban: úgy tűnik, egyelőre senki sem tudja. Az elmúlt hónapokban ugyanis akkora jövésmenés volt jelölt-jelöltekből, ami egy észak-koreai katonai felvonulásnak is becsületére vált volna.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk néhány nevet. Kisebbik részük nagyon szeretett volna jelölt lenni, de csak jelölt-jelölt maradt. Más részük meg nem akart annyira, mégis pörgött a neve, de erről később. A nevek részben belső, fideszes informátoroktól származnak, ám van köztük, aki a figyelmes médiafogyasztónak amúgy is ismerős lehet, mert „megfuttatták” a helyi NER-es propagandalapokban. Amúgy „lássuk, mit szól hozzá a város népe” jelleggel. 

Lássuk a neveket:

Szili Katalin – oké, ő erős kezdés, legyünk is túl rajta. Pécsi, és talán baloldali szavazókat is meg tud szólítani – belső információink szerint ez járhatott azok fejében, akik elkezdték a nevét pörgetni a baranyai médiában. Aztán mégiscsak a papírforma győzött, mert ahogy jött, úgy ment az ötlet, és vele Kati is. Alighanem azért, mert nehezen felejtik a pécsiek is, hogyan lett a szebb napokat látott politikusból a demokratikus oldal legikonikusabb árulója, akinek pálfordulásai láttán még egy politikai grillcsirke is elszédülne. 

Hoppál Péter – a kábeltépő szlogentolvaj. Nyerni tudott 2022-ben egy pécsi városrészeket is magába foglaló körzetben, ettől egészen sokáig egészen erősnek látszott. Ám a valóság és a józan ítélőképesség talajától mára legendásan elrugaszkodott Facebook-posztjai és az, hogy minisztere egyre lejjebb rugdossa a ranglétrán, a hithű szavazókban is kétségeket ébreszthetnek. Egy darabig úgy tűnt, hogy a pécsi polgármesterjelölti státuszt afféle selyemzsinórként kaphatja meg. Azaz, vagy legyőzi Péterffyt, vagy megy a politikai süllyesztőbe. Ma úgy tűnik, mégsem kerül Pécsett a főműsoridőbe, még ilyen dicstelen módon sem.

Csizmadia Péter – ma a Fidesz önkormányzati frakcióvezetőjeként dolgozik Pécsett. A közgyűlésben a viszonylag visszafogott NER-vonalat képviseli. Néha még az is látszik az arcán, hogy nehezére esik, sőt, talán fáj hazudni és tolni a kormányoldali propagandát. De hát muszáj. Nincs vele igazán nagy baj, nemigen szól ellene semmi – mondjuk mellette sem. Elmész mellette az utcán fényes nappal is. Ettől még simán lehet, hogy őt dobják be a szinte biztos kudarccal kecsegtető választási darálóba.

Kővári János – a politikus, aki mindig függetlennek akar látszani, pedig sose volt az. Fidesz light, bohócsipkában. Évek óta próbálja elhasználni magát a politika porondján, de csak nem sikerül neki teljesen. Hatalmas – és egyetlen – előnye a Fidesz saját jelöltjeivel szemben, hogyha megkapja a jól megérdemelt zakót a választáson, a Fidesz azzal szinte semmit sem veszít, hiszen az az ÖPE kudarca lesz, nem az övék. A NER legalábbis így fogja megcímkézni, az tuti. Ő is szívesen próbálkozna, az is tuti. 

Bódis József – volt államtitkár, a PTE-re telepített alapítvány első embere, az MTA doktora, professzor, doktor. Ha valakinek lenne esélye az egyetem falain kívül is, az ő lehetne. Ám, akik ismerik, tudják, hogy biztos vereségbe nem fog belegyalogolni. El is csendesedtek a nevét emlegető hangok, legalábbis egyelőre.

Lengvárszky Attila – volt ÖPÉ-s, politizált a városházán, ma a PTE oktatási igazgatója. 2010 után közélete kicsit elcsendesedett, de informátoraink szerint az ő neve is felmerült. Sajnos, ahogy Bódisnál leírtuk, valakinek van esélye az egyetem falain kívül is, na az nem ő.

Decsi István – volt alpolgármester, ma egyetemi kancellár. Egyik minőségében sem alkotott maradandót, eltekintve az egyetemi iskolákat sújtó menzaáremeléstől. Kár is tovább vesztegetni a szót, a fent leírtak rá is igazak, talán még inkább.

Őri László – Decsi alpolgármestertársa volt, ám ő nem az egyetemen, hanem a megyei önkormányzatnál húzta meg magát a nagy pécsi narancshullás után. Alpolgármesternek is jelentéktelen volt, úgy tudjuk, az ő neve egészen gyorsan kikerült a kalapból. (Decsié gyorsabban.)

Zalay Buda – az egyik jelentős pécsi munkáltató szegmensvezetője, de a PTE-n is megfordul. Politikai kapcsolatait nem látjuk tisztán, ám információink szerint nem ő aspirált, hanem a párt kereshette meg. Kérdés, hogy feladja-e piaci karrierjét egy ilyen kétes eredményű választásért. Mindenesetre nem lennénk meglepődve, ha a neve a jövőben még felbukkanna a pécsi politikai palettán.

Rátgéber László – az egykori nagy női kosármágus. Az ő politikai kapcsolatrendszere sokkal kevésbé felszín alatt búvó patak, mint Zalay Budáé. Éppen ezért ma méregdrága akadémiáján húzhatja meg magát. Valószínűleg voltak boldog évek, amikor Pécs népe boldogan lecserélte volna rá Páva Zsoltot, de ez nagyon régen volt. Nehéz lenne 2024-ben az első helyen célba vontatni ezt a nosztalgiavonatot, ráadásul már a kosárlabda csapatépítés sem megy neki olyan jól, mint régen.

Barkóczi Csaba – a Fidesz ifjú titánja, aki bármekkora NER-baromságot szemrebbenés nélkül, mosolyogva dob be a városi közgyűlésen. Az ő arcán egészen biztosan elfér egy méretes választási zakó, úgy tudjuk, nyomul is rendesen, hogy végül ő lehessen a jelölt. 

Vári Attila – eljátszhatnánk a gondolattal, ha a pécsi zakó után nem sújtaná még az általa a közelmúltig vezetett vízilabda szövetséget is turáni átok. Ám mivel ott éppen sok tízmillió forint hűlt helyét keresik, Várit nem egyszerűen kirakták a szövetségből, de gyakorlatilag teljesen kiradírozta a NER a sorai közül. Mondjuk, függetlenként még visszatérhet, ha maradt egy kis humorérzéke.

Hári József - na jó, ő kakukktojás, az ő neve komolyan soha nem merült fel.

Forró a krumpli, fogynak a székek

Természetesen nem normális, nem életszerű, ugyanakkor nem is véletlen, hogy ennyi név forog közszájon lehetséges fideszes polgármesterjelölt-jelöltként. Több, a pécsi Fidesz belső ügyeit jól ismerő informátorunk egybehangzóan állítja, hogy a semmiből előbukkanó, majd oda visszazuhanó nevek nagy számának egyetlen valódi oka van.

Mégpedig az, hogy egy-egy önjelölt titánon kívül az égvilágon senki sem akar a NER polgármesterjelöltje lenni Pécsett. Az ugyanis sok mindennel kecsegtet, csak dicsőséggel nem. A helyzet tehát az, hogy aki csak teheti, inkább menekülőre fogja, és bőszen reménykedik, hogy a végén nem ő marad a jelölt. 

Az egész olyan, mint az ismert játék, amiben mindig egyel kevesebb szék van, mint ahány résztvevő, vagy ahogy a forró krumplit dobálják egymásnak az emberek.

Vagy még inkább olyan, mint egy politikai Fekete Péter kártyajáték. Hiszen valaki előbb-utóbb vesztesként kerül ki a játékból, és ki kell raknia az asztalra az utolsó, páratlan kártyalapot. 

Hogy ebbe magának a jelöltnek mennyi beleszólása lesz, az erősen kétséges. Ismerve a NER működését, nem sok. Egészen egyszerűen az lesz a párt Fekete Pétere, és egyben a pécsi polgármesterjelöltje, akire a pártközpont rámutat. És nem lesz apelláta.

Ilyen körülmények között érthető, hogy hogyan röpködnek a nevek, és az is, hogy miért nem sieti el a Fidesz, hogy megnevezze a jelöltjét. De már fogy a pakli, és egyszer úgyis kiderül, hogy ki (nem) nevet a végén. 

Szerző: A.Pécsi.Proli