Rákosi vs. Orbán: a fordulat éve
Rákosi Mátyás 1947-ben nemzetközi kölcsönről, Görögország sorsáról, tőzsdei spekulánsokról, a nagybankok harácsolásáról beszélt a pécsi bányászoknak. Ismerős?
Az rendben van, hogy minden téren hódít a retró, de amikor Gréczy Zsolt blogján olvastam szemelvényeket Rákosi Mátyás 1947-es, pécsi bányászoknak tartott beszédéből, dobtam egy hátast. Nézzünk néhány jellemző mondatot:
"1945 tavaszán, most két esztendeje, azt javasoltuk az országnak, hogy idegen segítséget ne várva, saját erejére támaszkodva kezdje meg az újjáépítést. "
"Ami a külföldi kölcsönt illeti, mi boldog örömmel fogadunk el mindenkitől külföldi kölcsönt, különösen, ha nincs olyan politikai feltételekhez kapcsolva, amelyek hazánk önállóságát vagy szabad politikai elhatározását érintik. Ezen a határon belül boldog örömmel fogadunk el bármely oldalról jövő külföldi kölcsönt. De mindjárt hozzátesszük, hogy olyan külföldi kölcsönt, amilyent Görögország kap, nem kérünk."
"Azt látjuk például a tőzsdén, hogy mennek felfelé a papírok, ami annyit jelent, hogy vannak spekulánsok, akik tíz meg százezer forintot tudnak tőzsdespekulációba fektetni, hát majd gondoskodunk róla, hogy fektessék be ezt a pénzt a hároméves terv végrehajtásába."
"Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a nagybankok megint csak visszatértek a harácsoláshoz, olyan óriási kamatot meg részesedést, haszonrészesedést szednek, hogy a rendes kisiparos, kisgazda, kereskedő nem is mer a bankhoz fordulni, vagy ha mégis rászorul, úgy megnyúzzák, hogy munkájának gyümölcse elsősorban a bankokhoz jut."
"...amíg kommunisták ott vannak a kormányban, többek között az lesz, hogy elsősorban az újgazdáknak nyúljunk a hónuk alá és segítsük őket abban, hogy mély gyökeret eresszenek a földbe, amit a demokrácia adott nekik."
"Nekünk másra nincs szükségünk, csak hagyják a dolgozó népet nyugodtan, rendben, békésen dolgozni. Mi majd aztán talpra állítjuk az országot. "
Nos, kedves pécsi bányászok, most már mindent tudnak. Lehullt a lepel, felszállt a füst. Akik eddig azzal vádolták Orbán Viktort és a Fideszt, hogy program nélkül, a baloldal vállán trónra lépve jutottak hatalomra, azoknak most a nyilvános bocsánatkérés legyen az osztályrésze.
Szó nincs semmiféle programtalanságról, bár az igaz, hogy túlzott eredetiséggel sem lehet vádolni a tisztelt kormányt. Meg úgy általában az ország vezetését. Hivatalát illetően nagy dicstelenségben megboldogult Schmitt Pál a doktorijához használt fel külső segítséget, mígnem az internet és a nyilvánosság hatalma a jó államfő végére járt. Miért ócsárolnánk hát Viktor kurzusát csak azért, mert saját ötlet híján másokét használja? Emlékszünk még a kínos incidensre az amerikai közhelyszótárral kapcsolatban, amelynek szerkesztője akkor jött rá, hogy hibázott, amikor Orbán idézett belőle. A dakota közmondások pedig bár kifogyhatatlannak tűntek, mégsem voltak alkalmasak a kormányzás illúziójának fenntartására. Kellett hát valami más.
A kormány retorikájával akár történelminek is nevezhetnénk a lehetőséget, hiszen lehet-e egy kormány életében döntőbb pillanat, mint amikor eldönti, hogy kitől nyúlja leendő programját. Biztosan sorjáztak az ötleten az ad-hoc brénsztormingon. A Nemzeti Együttműködés Kormánya törekedhetett volna igazi reformokra, Széchenyit követve, vagy kiegyezésre, Deák nyomdokain. Annyi jó példa volt hazánk és a világ történelmében, ha már saját ötleteit nélkülöznie kellett a derék kormánynak.
Aztán mégis Rákosi lett belőle. Kemény ötven évünk lesz így.
Szerző: Gót | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: Pécsi Stop |
STOP
A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
Az rendben van, hogy minden téren hódít a retró, de amikor Gréczy Zsolt blogján olvastam szemelvényeket Rákosi Mátyás 1947-es, pécsi bányászoknak tartott beszédéből, dobtam egy hátast. Nézzünk néhány jellemző mondatot:
"1945 tavaszán, most két esztendeje, azt javasoltuk az országnak, hogy idegen segítséget ne várva, saját erejére támaszkodva kezdje meg az újjáépítést. "
"Ami a külföldi kölcsönt illeti, mi boldog örömmel fogadunk el mindenkitől külföldi kölcsönt, különösen, ha nincs olyan politikai feltételekhez kapcsolva, amelyek hazánk önállóságát vagy szabad politikai elhatározását érintik. Ezen a határon belül boldog örömmel fogadunk el bármely oldalról jövő külföldi kölcsönt. De mindjárt hozzátesszük, hogy olyan külföldi kölcsönt, amilyent Görögország kap, nem kérünk."
"Azt látjuk például a tőzsdén, hogy mennek felfelé a papírok, ami annyit jelent, hogy vannak spekulánsok, akik tíz meg százezer forintot tudnak tőzsdespekulációba fektetni, hát majd gondoskodunk róla, hogy fektessék be ezt a pénzt a hároméves terv végrehajtásába."
"Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a nagybankok megint csak visszatértek a harácsoláshoz, olyan óriási kamatot meg részesedést, haszonrészesedést szednek, hogy a rendes kisiparos, kisgazda, kereskedő nem is mer a bankhoz fordulni, vagy ha mégis rászorul, úgy megnyúzzák, hogy munkájának gyümölcse elsősorban a bankokhoz jut."
"...amíg kommunisták ott vannak a kormányban, többek között az lesz, hogy elsősorban az újgazdáknak nyúljunk a hónuk alá és segítsük őket abban, hogy mély gyökeret eresszenek a földbe, amit a demokrácia adott nekik."
"Nekünk másra nincs szükségünk, csak hagyják a dolgozó népet nyugodtan, rendben, békésen dolgozni. Mi majd aztán talpra állítjuk az országot. "
Nos, kedves pécsi bányászok, most már mindent tudnak. Lehullt a lepel, felszállt a füst. Akik eddig azzal vádolták Orbán Viktort és a Fideszt, hogy program nélkül, a baloldal vállán trónra lépve jutottak hatalomra, azoknak most a nyilvános bocsánatkérés legyen az osztályrésze.
Szó nincs semmiféle programtalanságról, bár az igaz, hogy túlzott eredetiséggel sem lehet vádolni a tisztelt kormányt. Meg úgy általában az ország vezetését. Hivatalát illetően nagy dicstelenségben megboldogult Schmitt Pál a doktorijához használt fel külső segítséget, mígnem az internet és a nyilvánosság hatalma a jó államfő végére járt. Miért ócsárolnánk hát Viktor kurzusát csak azért, mert saját ötlet híján másokét használja? Emlékszünk még a kínos incidensre az amerikai közhelyszótárral kapcsolatban, amelynek szerkesztője akkor jött rá, hogy hibázott, amikor Orbán idézett belőle. A dakota közmondások pedig bár kifogyhatatlannak tűntek, mégsem voltak alkalmasak a kormányzás illúziójának fenntartására. Kellett hát valami más.
A kormány retorikájával akár történelminek is nevezhetnénk a lehetőséget, hiszen lehet-e egy kormány életében döntőbb pillanat, mint amikor eldönti, hogy kitől nyúlja leendő programját. Biztosan sorjáztak az ötleten az ad-hoc brénsztormingon. A Nemzeti Együttműködés Kormánya törekedhetett volna igazi reformokra, Széchenyit követve, vagy kiegyezésre, Deák nyomdokain. Annyi jó példa volt hazánk és a világ történelmében, ha már saját ötleteit nélkülöznie kellett a derék kormánynak.
Aztán mégis Rákosi lett belőle. Kemény ötven évünk lesz így.
Szerző: Gót | egyéb írások a szerzőtől » | Forrás: Pécsi Stop |
A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.
címkék
Orbán Viktor, Rákosi Mátyás, tőzsde, Pécs, bányász, FideszHa tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
a rovat további hírei
Haláli üzlet: ásd el magad!
Az ügyészség, a mutyi és Orbán csapata
Dohányinger
A csalás-lopás-hazudás helyi ügy és természetes
Ha már szívunk, nyaljunk is
Születésszabályozás Csányi-módra?
Loptok, csaltok, hazudtok