Továbbra sem világos, miért hozhatták nyilvánosságra Kónya Endre kegyelmi iratait
Nem árulta el az Igazságügyi Minisztérium, milyen részletes jogi mérlegelés alapján kerülhettek nyilvánosságra Kónya Endre kegyelmi ügyének anonimizált iratai, miközben más kegyelmi ügyek dokumentumait még kitakart formában sem adják ki.
A minisztériumtól korábban a 2012 és 2026 között született kedvező köztársasági elnöki kegyelmi döntésekhez kapcsolódó iratokat kérték ki közérdekű adatigénylésben. A kérelmező jelezte, hogy a védett személyes adatokat kitakarva is megfelelnek számára a dokumentumok. A tárca azonban megtagadta az iratok kiadását, arra hivatkozva, hogy azok személyes és bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak. A minisztérium szerint egyedi kegyelmi ügyek dokumentumainak kiadására külön törvényi rendelkezés hiányában nem kötelezhetők.
Ehhez képest 2026 májusában nyilvánosságra kerültek a Kónya Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó, az Igazságügyi Minisztériumnál és a Sándor-palotánál található dokumentumok. A védett adatokat kitakarták.
A Népszava ezt követően arra volt kíváncsi, mi alapján döntött a minisztérium az iratok közzétételéről, és milyen jogi, adatvédelmi szempontokat vettek figyelembe az anonimizálás során. A tárca válaszában a 1138/2026-os kormányhatározatra hivatkozott, amely elrendelte a korábbi kegyelmi döntés körülményeinek felülvizsgálatát. Azt is közölték, hogy az iratok kitakarásakor az információszabadságra, az uniós adatvédelmi rendeletre és az ágazati szabályokra vonatkozó előírásokat alkalmazták.
Arra azonban nem adtak konkrét választ, hogy pontosan milyen jogi mérlegelés alapján váltak közzétehetővé a Kónya-ügy iratai, és nem küldtek olyan jogi véleményt vagy egyéb dokumentumot sem, amely ezt részletesen bemutatná. Így továbbra sem ismert, mi indokolja a Kónya-ügy iratainak nyilvánosságát más kegyelmi ügyek dokumentumaival szemben.
Forrás. Népszava
