Volvo-ügy: vádat emelt az ügyészség 600 milliónál nagyobb károkozás miatt

Minderről június 23-án, közleményben számolt be a főügyészség.

Gyors összefoglaló az ügyről: 2015-ben az akkor még fideszes vezetésű Pécs 3,5 milliárd forintos hitelből szerzett be használt Volvo-buszflottát Hollandiából. 

Az akkor még működő Népszabadság cikkéből 2016. június 4-én kiderült, jó egymilliárd forinttal olcsóbban is meg lehetett volna szerezni a holland buszokat.

2016. novemberében rendelték el a nyomozást, melyet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kapott meg, iratlefoglalások is voltak a városi buszos cégnél, aztán 2019 elején kiderült, hogy három gyanúsítottja van a nyomozásnak, és hogy Hollandiában is zajlik egy eljárás a buszbeszerzés kapcsán (sőt, Szerbia felé is jogsegélykérelemmel élt az ügyészség 2017-ben).

600 millió forint vagyoni hátrány

A vádirati tényállás szerint az egyik vádlott a pécsi önkormányzat tulajdonában álló közlekedési vállalat vezető tisztségviselője volt, 2013-ban az önkormányzat a buszpark cseréjét határozta el, a feladatot pedig a buszos cégre bízta. A buszbeszerzésre vonatkozó döntés a cég saját hatáskörében hozta meg - kezdődik a közlemény.

"A II.r. vádlott – aki korábbi buszbeszerzés kapcsán ismerte meg az I.r. cégvezetőt – még a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően tudomást szerzett a buszok beszerzésére irányuló elhatározásról, így felvette a kapcsolatot a cégvezető vádlottal. 

Időközben egy buszértékesítéssel foglalkozó cég a buszbeszerzés nyilvánosságra kerülése után tájékoztatta az önkormányzat gazdasági társaságát – így az I.r. vádlottat is – arról, hogy nagyobb számú használt buszflottával rendelkezik. A cég tájékoztatta az önkormányzat közlekedési cégét a buszok műszaki adatairól, majd az I.r. és II.r. vádlott a buszokat személyesen is megtekintette, illetve tárgyalt az eladóval. Az eladó cég az árajánlatát megküldte a két vádlottnak, mely szerint a 113 busz árát az átalakításokra is tekintettel maximum 2,9 milliárd forintban határozta meg"

- fogalmaznak a főügyészségi kommünikében.

Annak ellenére, hogy a 113 busz beszerzését az átalakításokkal együtt 2,9 milliárd forintban határozta meg az árajánlat, az elsőrendű vádlott, mint az önkormányzati cég vezetője a buszok beszerzési értékét 3,5 milliárd forintban határozta meg, és ilyen tartalmú előterjesztést tett az önkormányzat felé, ami alapján 2015. februárjában kiírták a közbeszerzési eljárást.

A közlemény felidézi, a kiírásra csupán egyetlen pályázó jelentkezett, mely gazdasági társaságot a II.r. vádlott képviselte, aki a pályázatban ugyanazokat a buszokat jelölte meg, mint amikről korábban az I.r. vádlottal együtt tárgyalt. A pályázatban azonban a járművek vételárát 3,5 milliárd forintban határozta meg. 

Az ajánlat benyújtásakor a pályázó a buszokkal nem rendelkezett, azt a későbbiekben az önkormányzat által teljesített kifizetésekből akarta megvásárolni. 

Az I.r. vádlott, mint az önkormányzati cég vezetője, a pályázatot elfogadta és a pályázó céggel szerződést kötött annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a buszok lényegesen alacsonyabb áron is beszerezhetőek lennének. 

Az önkormányzati cég a tájékoztatás szerint a vételárat a pályázó részére átutalta. Ezt követően a II.r. vádlott utasítása alapján a pályázó cég 1,6 millió eurót átutalt a II.r. vádlott számlájára, aki az összeget néhány napon belül készpénzben felvette. 

A pályázatnyertes cég a vételárból a II.r. vádlott utasítása alapján további 550 ezer Eurót utalt a III.r. vádlott – aki az ügyletben ténylegesen egyáltalán nem vett részt – által képviselt thaiföldi székhelyű gazdasági társaság részére. 

Az ügyészség leszögezte, az I.r. és II.r. vádlottak az ügylet során összesen 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzati cégnek. Az I.r. és II.r. vádlott cselekménye a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás, míg a III.r. vádlott cselekménye a pénzmosás bűntettének a megállapítására alkalmas.

Címlapi kép: Pécsi STOP