21 Kutatóközpont: A magyarok többsége nem hiszi, hogy háborúba sodródna az ország, ha a Tisza kerülne kormányra
A magyarok többsége nem tartja reálisnak, hogy Magyarország háborúba lépne egy esetleges kormányváltás után – ez derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek. A kutatás alapján a háborús riogatás összességében nem bizonyul meggyőzőnek: a megkérdezettek 54 százaléka szerint nem lépne be az ország a háborúba, ha Magyar Péter és a Tisza Párt venné át a kormányzást. Ezzel szemben 25 százalék gondolja úgy, hogy valós lenne ez a veszély, míg 21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A felmérés azt mutatja, hogy a kormánypárti narratíva leginkább a Fidesz saját táborában hatásos. A fideszes szavazók kétharmada tart attól, hogy egy kormányváltás háborúba sodorná az országot, miközben mindössze 7 százalékuk utasította el ezt egyértelműen. A bizonytalanság is jelentős ebben a körben: 27 százalék nem tudott állást foglalni.
A Tisza szavazói, valamint a párt nélküliek és más ellenzéki pártok támogatói jóval kevésbé fogadják el ezt az értelmezést. A párt nélkülieknek csupán 13 százaléka, a többi párt híveinek 26 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy kormányváltás háborúba vinné Magyarországot. Ugyanakkor éppen a párt nélküliek körében a legnagyobb a bizonytalanság: 42 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre, ami arra utal, hogy ebben a csoportban még mindig nyitott lehet a politikai meggyőzés terepe.
A kutatásból az is látszik, hogy a háborús fenyegetésről alkotott kép erősen összefügg az iskolai végzettséggel. Míg a nyolc általánost végzettek körében szűk többségben vannak azok, akik elfogadják a fideszes értelmezést, addig az érettségizettek és különösen a diplomások nagy arányban elutasítják azt. Hasonló különbségek mutatkoznak a lakóhely szerint is: a falvakban és községekben élők körében többen tartanak a háborútól, mint a budapestiek, de még ezekben a csoportokban is inkább azok vannak többségben, akik nem látják reálisnak a veszélyt.
Különösen látványos a generációs eltérés. A nyugdíjasok megosztottabbak: 36 százalékuk tart attól, hogy egy kormányváltás háborúba sodorhatná az országot, míg 38 százalékuk nem. Az életkor csökkenésével azonban egyre egyértelműbbé válik az elutasítás. Az 50 és 64 év közöttiek kevesebb mint harmada, a 40–49 évesek valamivel több mint negyede osztja a háborús félelmet, míg a 30–39 éveseknél már csak 19 százalék gondolja ezt reálisnak.
A legélesebb különbség azonban a legfiatalabbaknál látható. A 18 és 29 év közötti választók körében a háborús riogatás gyakorlatilag nem működik: 77 százalékuk nem tartja valós fenyegetésnek, hogy Magyarország fegyveres konfliktusba sodródna egy kormányváltás után, és mindössze 9 százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét. Ez arra utal, hogy a fiatalabb generációk politikai érzékelésére jóval kevésbé hatnak a félelemre építő kampányüzenetek.
A kutatás arra is rákérdezett, hogyan viszonyulnak a magyarok Ukrajna támogatásához. Ebben már jóval megosztottabb a közvélemény. A válaszadók 44 százaléka szerint Magyarországnak pénzügyi és humanitárius eszközökkel támogatnia kellene Ukrajnát, míg 42 százalék úgy véli, semmilyen segítséget nem kellene nyújtani. Ennél jóval kevesebben támogatnák a közvetlenebb szerepvállalást: 16 százalék fegyvereket is küldene, és mindössze 3 százalék gondolja úgy, hogy akár katonák küldése is elfogadható lenne.
Ebben a kérdésben is markánsan eltérnek a politikai táborok. A Fidesz híveinek 70 százaléka mindenfajta támogatást elutasítana Ukrajna felé, és csak 19 százalékuk támogatná a pénzügyi vagy humanitárius segítséget. A Tisza-szavazóknál ennek szinte a fordítottja látható: 78 százalékuk támogatná a pénzügyi és humanitárius segítséget, 34 százalékuk fegyvereket is küldene, 6 százalékuk pedig katonákat is, miközben csak 12 százalékuk zárná el teljesen a támogatást.
A kutatás összképe alapján a kormányzati háborús üzenetek továbbra is elsősorban a saját táborban hatnak, miközben a társadalom nagyobb része – különösen a fiatalabb, városi és magasabban iskolázott csoportok – inkább elutasítja ezt az értelmezést. A magyar közvélemény ugyanakkor továbbra is erősen megosztott abban, milyen szerepet kellene vállalnia az országnak az orosz–ukrán háború környezetében.
Forrás: Népszava
