A kommentek látleletet adnak a közbeszéd állapotáról

2024. november 23. 08:00 2024. nov. 23. 08:00

A börtönbüntetés nem fogja elrettenteni az agresszív kommentelőket, különösen úgy, hogy nem tudjuk, ki fogja átnézni a több millió hozzászólást a közösségi médiában. Így reagált Szontagh Veronika kriminológus a parlament előtt lévő új törvényjavaslatra. Szerinte a büntetőjog helyett inkább az oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt, de ez nehéz, mert közben a kormány százmilliókért hirdeti az ellenségképző posztokat a közösségi médiában.

Egy év börtön is járhat az agresszív kommentelésért, pontosabban azért, ha egy hozzászóló nagy nyilvánosság előtt más halálát, kínzását kívánja. Az internetes agresszió visszaszorításáról szóló fideszes törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ha a fideszes többség elfogadja a tervezetet, 2025. január 1-től léphet hatályba a jogszabály.

A javaslat pontosan úgy szól, azokat büntetnék, akik olyan kifejezést, ábrázolást, kép- vagy hangfelvételt használnak, amely beazonosítható személyek, embercsoportok, közösségek elleni erőszakos bűncselekményre irányuló szándékot fejez ki. A kivétel a büntetés alól, ha valaki ezt ismeretterjesztő, oktatási, művészeti célból, netán a történelem, esetleg a jelenkor eseményeiről való tájékoztatás miatt teszi közzé – feltéve, hogy a komment félelemkeltésre nem alkalmas. Az agresszív kommentek lájkolását nem büntetné a törvényjavaslat.

„A büntetés szigorúságának a legtöbb esetben nincs visszatartó hatása. Alapvető kriminológiai tétel, hogy nem a büntetés mértékének van elrettentő hatása, hanem annak, hogy biztosan meg fog történni a retorzió viszonylag rövid időn belül a cselekmény elkövetése után” – mondta a Hírklikknek Szontagh Veronika, a Political Capital kriminológusa. Úgy látja, ekkora mennyiségű komment esetén kérdéses, hogy a hatóságok gyorsan le tudnák folytatni az eljárásokat. „Nem látom reálisnak, hogy lesz olyan hatóság, amelynek van kapacitása arra, hogy akár milliós nagyságrendű kommentet ugyanolyan színvonalon megvizsgáljon és kezeljen. Kérdés az is, felmérték-e, hogy ez a törvény mekkora terhet jelentene a hatóságoknak és képesek lesznek-e ezt a megemelkedett munkaterhet elbírni” – tette hozzá. Arra is kellenek emberek, hogy a nem a saját nevükkel, fotóikkal hozzászóló felhasználókat beazonosítsák.

Írásjelekkel is mehet a gyűlölködés 

A törvény azonban könnyen kijátszható, akár még úgy is, ha a hatóságok a mesterséges intelligenciára bízzák a felderítést. Azok a kommentelők, akik mégis megijednek a börtönbüntetés lehetőségétől, átválthatnak kódolt, képletes beszédbe, amely sokkal nehezebben megfogható. A hozzászólók gyakran használnak kódszavakat, vagy különböző írásjeleket, amelyeket a mesterséges intelligencia nem minden esetben képes kiszűrni. Kiskaput jelenthetnek az NMHH-nál nem regisztrált, felügyelet nélküli oldalak is, amelyek befogadhatják az uszító, vagy agresszív hozzászólókat. Szontagh Veronika emellett lehetségesnek tartja, hogy azok a szervezetek, amelyek eddig is jelentették a sértő, uszító hozzászólásokat, január 1-től sikereket érhetnek el a hatóságoknál egy-egy ilyen ügyben. Az agresszív kommenteléssel szemben azonban hatékonyabbnak tartja, ha a büntetőjog helyett például az oktatásra helyezik a hangsúlyt. „Eddig is voltak és vannak erre szabályok, amelyek nem működnek tökéletesen, a kérdés, hogy az új szabályozás mitől lesz jobb, vagy hatékonyabb” – tette hozzá. 

A kormány szerint azért nyújtották be a törvényjavaslatot, mert a Robert Fico és Donald Trump elleni merényletek oka a közbeszéd állapotának romlása. Több esetben magyar politikusok is nagy mennyiségű és súlyos gyűlöletbeszéd célpontjaivá váltak. „A kommentszekció egy látlelet és nem elválasztható attól, hogy milyen állapotban van a közbeszéd. A közbeszéd állapotához pedig hozzájárul a kormány által használt ellenségképző retorika is. A választási kampányban a kormányzati irányítású szereplők összesen 962 millió forintot költöttek ellenségképző narratívák hirdetésére a közösségi médiában” – emlékeztetett a kriminológus.

A Médiatanács január 1-ig ajánlást is közzétesz a közösségi média-oldalak üzemeltetőinek, amiben megfelelő és hatékony szabályzatokat fogalmaznak meg, illetve a Political Capital CHAD-projektje is javaslatokat tett döntéshozók, bűnüldözési szervek, oktatásban dolgozók számára, mit tegyenek a gyűlöletbeszéd ellen.

 

Forrás: hirklikk.hu