A Titkosszolgálat korábbi tisztje kitálalt: ellenzéki politikusokat is figyelhetett az Alkotmányvédelmi Hivatal
Súlyos állításokat fogalmazott meg az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) működéséről Sebők Krisztián, a szervezet korábbi tisztje, aki a Partizánnak adott interjúban arról beszélt: ellenzéki politikusokat is megfigyelhettek, mégpedig formálisan jogszerű eszközökkel, valójában azonban politikai célból.
A 24.hu összefoglalója szerint Sebők — aki 2002 és 2016 között a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, majd az AH-nál dolgozott — azt mondta, hogy 2010 után látványos fordulat következett be a nemzetbiztonsági szervek működésében. Állítása szerint ettől kezdve egyre inkább politikai elvárásokhoz igazodott a szolgálatok munkája, nem pedig kizárólag nemzetbiztonsági szempontokhoz.
Sebők az interjúban egy olyan hangfelvételről is beszélt, amely szerinte alátámasztja: az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik tisztje végrehajtókkal egyeztetett arról, hogy ha rendelkeznek Magyar Péterre vonatkozó információkkal, akkor azokra a szolgálat nyitott lenne — akár pénzért, akár fegyelmi ügyek befolyásolásáért cserébe.
Elmondása szerint a felvételen Magyar Péter neve konkrétan is elhangzik, valamint az is, hogy minden olyan információ érdekelheti a szolgálatot, amely a Tisza Párt elnökére nézve politikailag hasznos, vagy akár terhelő lehet. Sebők szerint ez újabb konkrét példája annak, hogy Magyarországon a titkosszolgálatok a jelenlegi hatalom politikai ellenfeleivel szemben is felléphetnek.
A volt titkosszolga arról is beszélt, hogy 2020-ban a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál helyezkedett el végrehajtói ellenőrként. Állítása szerint rövid idő alatt egyértelművé vált számára, hogy a rendszer „maffiaszerűen” működik. Sebők szerint a végrehajtók rendszeresen számoltak fel jogellenes költségeket az adósoknak, miközben az ellenőrök nem szakmai, hanem politikai és személyes lojalitás alapján kaptak utasításokat arra, hogy kik ellen kell fegyelmi eljárást indítani, és kiket kell „megkímélni”.
Állítása szerint a készkiadások elszámolásával kapcsolatban tömeges visszaélések zajlottak, amelyek éves szinten akár milliárdos nagyságrendű jogtalan bevételt is termelhettek a végrehajtói körnek. Az interjúban név szerint is említette Jeney Orsolyát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi, igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárát, akiről azt állította, hogy tudhatott ezekről a folyamatokról.
Sebők szerint a rendszer nemcsak a pénzügyi visszaélésekről szólt, hanem tudatos belső hatalomgyakorlásról is. Elmondása alapján a nagy bevételt hozó ügyeket irányított módon osztották szét, míg a „renitensnek” tartott végrehajtókkal szemben koncepciós fegyelmi eljárásokat indítottak. Állítása szerint ezek az eljárások nem ritkán azt a célt szolgálták, hogy helyet csináljanak új, „megfelelő” és fizetőképes jelölteknek.
Sebők azt mondta, az általa feltárt visszaéléseket megpróbálta jelezni az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is, de állítása szerint érdemi intézkedés nem történt. Úgy látja, ennek oka az lehetett, hogy az ügy időközben politikailag érzékennyé vált. Miután 2022 januárjában büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, közlése szerint retorziók érték: megfigyelést, elszigetelést és munkahelyi ellehetetlenítést tapasztalt.
A volt tiszt arról is beszélt, hogy az általa megszerzett információkkal segítette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő munkáját is. Állítása szerint az ő közreműködésük is kellett ahhoz, hogy az ügyben Völner Pál neve is nyilvánosságra kerüljön.
Az interjú végén Sebők Krisztián azt hangsúlyozta: nem politikai vagy intézményi pozícióra törekszik, hanem valódi felelősségre vonást és rendszerszintű átalakításokat tart szükségesnek. Támogatja egy önálló vagyonvisszaszerzési és korrupcióellenes intézmény létrehozását, ugyanakkor szerinte ennek csak akkor lenne értelme, ha felette valódi politikai és civil kontroll is működne. Mint fogalmazott: a titkosszolgálatok feladata nem a politika kiszolgálása, hanem az ország védelme.
Sebők Krisztián állításai egy olyan képet rajzolnak ki, amelyben a nemzetbiztonsági és igazságügyi intézmények egy része nem pusztán működési zavarokkal küzd, hanem politikai és gazdasági érdekek mentén torzulhatott el.
Ha az interjúban elhangzottak akár csak részben is igaznak bizonyulnak, az nem egyszerűen hivatali visszaélésekre, hanem a jogállami működés mélyebb sérülésére utalhat.
