A többség csatlakozna az Európai Ügyészséghez és bevezetné az eurót

Politikai preferenciától függetlenül kétharmados vagy azt meghaladó többség gondolja úgy, hogy a gazdasági előnyök mellett a határok eltörlése, a szabad mozgás lehetősége 20 éves tagságunk egyik kiemelkedő előnye. Ezt szorosan követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége. Tagságunk legnagyobb hátrányainak a túlzott szabályozást és a migrációt tartják a magyarok. 

A Závecz-Research által kérdezett válaszadóknak csak 13 százaléka véli úgy, hogy az EU támadja hazánkat és befagyasztja az forrásokat, így gyakorolva nyomást a kormányra. Sokan gondolják viszont, hogy a vágyott gazdasági fejlődés és a nyugat-európai életszínvonalhoz való felzárkózás elmaradt és jelentős gazdasági egyenlőtlenségek vannak. Ennek kapcsán utaltak a képzettek kivándorlására, az európai összehasonlításban alacsony jövedelmekre és nyugdíjakra, illetve a leszakadó régiók problémájára.

A megkérdezettek jó két harmada szerint a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál az uniós tagságból. A Tisza Párt (80 százalék) és a Mi Hazánk (73 százalék) szavazóinak még határozottabb többsége ért egyet az állítással, míg a legtöbb kritikus vélemény a kormánypártiak és a baloldali pártszövetséget támogatók körében található. A magyarok fele gondolja úgy, hogy pénzügyi értelemben Magyarországnak előnyös az uniós tagság, hiszen több pénz érkezik hazánkba, mint amennyit befizetünk. Ezzel szemben a kormánypárti választók 54 százaléka (a valósággal ellentétben) úgy tudja, hogy már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek.

Társadalmunk bizalma továbbra is magasabb az uniós intézményekben, mint a hazaiakban. A válaszadók relatív többsége bízik az Európai Unió Bíróságában (47 százalék), az Európai Bizottságban (47 százalék és az Európai Parlamentben (45 százalék). Mindhárom intézményben jelentősen magasabb a magyarok bizalma, mint a magyar bíróságokban (40 százalék) és az Országgyűlésben (35 százalék). A bizalmat az uniós intézményekben nem rontotta az elmúlt években felerősödött euroszkeptikus kormányzati kommunikáció.

Markáns különbség figyelhető meg a demokrácia és jogállam védelmével kapcsolatos elvárásokban: míg az ellenzéki érzelműek ezt a második legfontosabb elvárásként fogalmazzák meg az EU-val szemben, addig a kormánypártiak körében csak jelentősen hátrébb, a 6. helyen szerepel a sorrendben (22 százalék).

Az Uniónak a globális világrendben betöltött szerepéről a magyarok közül a legtöbben úgy vélik, hogy az EU-nak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmezőjeként kell fellépnie. Ugyanennyien mondják, hogy az Uniónak olyan jóléti államszövetségnek kell lennie, amely élen jár a közszolgáltatások színvonalában és a társadalmi igazságosság előmozdításában.

A magyar társadalom számára egyértelműen az egészségügy fejlesztése a legfontosabb: ezt a válaszadók több mint a fele (53 százalék) említette a három legfontosabb terület egyikeként. Emellett az oktatás és tudományos élet fejlesztése (29 százalék) és a hátrányos helyzetű régiók, a leszakadó települések felzárkóztatása (25 százalék) azok a célok, amelyekre az uniós forrásokat elsősorban használni kellene, mutatta a reprezentatív közvélemény-kutatás. 

Mint kitűnt, sokat romlott a magyar társadalom nyitottsága az EU bővítése kérdésében. Ukrajna EU-tagságát már tízből hatan elutasítják. A kormánypárti szavazók körében a bővítési lista élén Törökország és Szerbia áll.

A magyarok kétharmada (66 százalék) szerint a kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott mérföldkövet az EU-s pénzügyi források felszabadítása érdekében. A Fidesz-KDNP szavazóinak 40 százaléka ugyanakkor elutasítja, hogy a kormány engedjen az Európai Bizottságnak.

Az Erasmus program kérdése megosztja a magyar társadalmat. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy az Európai Unió helyesen döntött, amikor felfüggesztette a programot a közalapítványi egyetemek számára, míg a kormánypártiak és a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak többsége elítéli az Európai Bizottságnak ezt a döntését. 

Stabil többség van viszont az Európai Ügyészséghez csatlakozás és az euró bevezetése mögött. A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, így garantálva, hogy európai szinten is vizsgálhatóvá váljanak a hazai korrupciós esetek. A Fidesz-KDNP támogatói körében is abszolút többség (56 százalék) áll a csatlakozás pártján. A magyarok 62 százaléka szerint teljesíteni kellene a szükséges feltételeket és be kellene vezetni az eurót. Az euró bevezetésének ugyancsak minden politikai táborban többsége van. 

Mint a Policy Solutions felméréséből kitűnt, bizonyos, az EU-val kapcsolatos kérdésekben mintegy párhuzamos világokban élnek a kormánypárti és a kormánykritikus szavazók. A kormányzati kommunikációban gyakran elhangzó állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat” a megkérdezettek 52 százaléka ért egyet, míg 41 százalék nem. Azzal, hogy az EU kényszeríteni akarja Magyarországot bevándorlók befogadására, 56 százalék ért egyet, míg a fideszes szavazók túlnyomó többsége gondolkodik így. A kormánypárti médiában szintén gyakran megfogalmazott állítással, miszerint „az EU át akarja mosni a gyerekek agyát a saját ideológiájával”, a magyarok fele (49 százalék) nem ért egyet, míg a fideszesek nagy többsége (70 százalék) igaznak tartja az állítást.