Amerika kimaradt a történetből: szelektív kormány-kommunikáció a közel-keleti válságról
Az Egyesült Államok és Izrael közös katonai akciót hajtott végre Irán ellen, amelyre Teherán válaszcsapással reagált. A közel-keleti helyzet gyors eszkalációja világszerte vezető hír lett – a magyar kormányzati kommunikációban azonban feltűnő hiányosságokkal jelent meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán három Facebook-bejegyzésben reagált a történtekre. Délelőtti posztjában arról írt, hogy „Izrael csapásokat mért iráni célpontokra”, noha addigra már nyilvános volt, hogy az akcióban az Egyesült Államok is részt vett – ezt maga Donald Trump jelentette be. A miniszter későbbi, „Irán – újra háborús körülmények” című élő videójában, valamint kora délutáni bejegyzésében is kizárólag Izraelt nevezte meg támadó félként; az USA említése mindhárom megszólalásból hiányzott.
Orbán Viktor Facebook-oldalán kezdetben még ennyi konkrétum sem szerepelt. A déli órákban közzétett bejegyzés általánosságban beszélt a növekvő nemzetközi bizonytalanságról és a „béke útján maradás” fontosságáról, majd nem sokkal később már az iráni háború és a Barátság kőolajvezeték összekapcsolása került előtérbe. A miniszterelnök ismét felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az olajszállítás újraindítására, a közel-keleti konfliktust pedig az ukrajnai helyzettel kötötte össze.
A kormány hivatalos Facebook-oldalán eközben a nap első felében a Tanítsunk Magyarországért! program, a nemzeti konzultáció és az ukrán „olajblokád” dominálták a kommunikációt. Délután közzétették Szijjártó nyilatkozatát is, amelyben szintén csak Izrael szerepelt támadóként. Az Egyesült Államok neve a nap folyamán nem jelent meg a közel-keleti események kapcsán.
Figyelemre méltó, hogy a kormányoldalon utoljára péntek este esett szó Amerikáról – akkor is Ukrajna vonatkozásában, hangsúlyozva, hogy „csak az amerikai béketörekvések vezethetnek el a háború végéhez”.
A nap kommunikációs mérlege így egyértelmű: miközben a nemzetközi sajtó amerikai–izraeli közös akcióról számolt be, a magyar kormányzati megszólalásokból az amerikai szerep következetesen kimaradt. A hangsúly ehelyett Izraelre, valamint – a közel-keleti válságtól függetlenül – Ukrajnára és a Barátság vezetékre helyeződött.
Forrás: HVG
