Amit ma úgy hívnak, közszolgálat, az valójában pártszolgálat

Megteheti-e az MTI OS, hogy jogsértésre hivatkozva nem hozza le az ellenzék közleményét?

Erre van egy praktikus válasz: igen. Mint látjuk, sokadszorra megteszi, és azt is látjuk, hogy ennek nincs érdemi következménye. Azért nincs, mert a törvényben nincs kitalálva, hogy az MTI ilyen típusú döntéseivel szemben kihez lehet fordulni, mit lehet tenni. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a törvény alapján egy ilyen szituáció esetén nincs panaszlehetőség, nincs jogorvoslat. Az elméleti válasz pedig nyilván az, hogy dehogy tehet ilyet a nemzeti hírügynökség, ez messze túl van az ő szerkesztői szabadságán. Egy hírügynökségnek van szerkesztői szabadsága, de az nem terjedhet ki a diszkriminációra. Ha csak egy esetről lenne szó, akkor nehezebben mondhatnánk, de az tendencia, hogy amikor a kormánnyal szemben kritikus, illetve az ellenzék számára fontos információról van szó, akkor rendszeresen megtagadja a közlést. Egyébként a törvénybe bele van írva, hogy kiegyensúlyozottnak kell lenni, átfogóan kell tájékoztatni az aktuális ügyekről. A törvény betűje nagyon mást várna el, mint amit ténylegesen tesz az MTI, csakhogy ezekhez betűkhöz nincs semmiféle jogkövetkezmény társítva.

Az MTI arra hivatkozott: a közlemény „nem lehet jogsértő, nem lehet alkalmas arra, hogy sértse mások személyhez fűződő jogát, így különösen nem lehet alkalmas más emberi méltóságának, becsületének, jó hírnevének, magánéletének, magántitkának és személyes adatai védelméhez fűződő jogának vagy üzleti titokhoz fűződő jogának megsértésére”. Ön szerint az ellenzéki közleményben levő azon mondatok: „Az elmúlt tizenkét évben egy gázszerelőből az ország leggazdagabb embere lett, mert ő Orbán Viktor barátja és strómanja. Tiborcz István milliárdos bankárrá vált, mert ő Orbán Viktor veje.” – kimerítik azt, amire az MTI hivatkozik?

Ezt én nem tudom megmondani, mint ahogy az MTI se. Az MTI nem bíróság, nincs abban a helyzetben, hogy egy jogi kérdést eldöntsön. Ha ezzel az említett személyeknek gondja van, akkor majd a bíróság a közlemény közzétevőjét megfelelő módon rendre fogja utasítani, például sérelemdíjat szab ki. De jogilag is sokkal komplexebb ez annál, minthogy hosszan idézi az MTI a semmit. Itt azért mégis csak közszereplőkről van szó, velük kapcsolatos vélemények és állítások hangzanak el. Ha már mindenképp jogászkodni akar az MTI, azt teljesen kihagyta a képletből, hogy a közszereplőket – a bíróságok által ezerszeresen elismerve – sokkal szűkebb körben védi a személyhez fűződő jog. Kár belemennie az MTI-nek ilyen típusú jogászkodásba, az nem az ő dolga. Ha pedig már belemegy, ne beszéljen hülyeségeket.

Akkor mégis mit lehet tenni, mit csináljon az ellenzék, ha az MTI nem adja ki a közleményét? 

Mivel – mint már mondtam – a médiatörvény nem teszi világossá, hogy ilyenkor mi a lehetséges jogi lépés, erre nem tudok okos tanácsot adni. A Médiatanács azt fogja mondani, hogy egyrészt nincs jogalapja dönteni, másrészt az MTI szerkesztői szabadsága szent és sérthetetlen. Az ellenzék meg máshoz nem nagyon tud fordulni. Egy dolgot lehetne még próbálni, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni. Csak ma már nincs ilyen. Amíg volt, addig az egy lehetséges út lett volna, hogy politikai diszkriminációra hivatkozva induljon eljárás. Mint ahogy anno helyi újságírók ezt meg is tették, volt ilyen típusú eljárás. Csak tavaly „beszántották” ezt a hatóságot, beolvasztották az ombudsmani hivatalba. Az ombudsmanról, Kriza Ákosról meg tudjuk, hogy nem állampolgári jogokat véd, hanem a Fidesz jogait védi ő is.

A Facebookon terjesztheti a közleményét az ellenzék?

Persze. Az az ő döntésük. Nyilván van ilyen, hogy személyiségi jogi kérdés, én nem azt mondom, hogy amit az MTI felvet, az minden elemében alaptalan. Csak az egyrészt elnagyolt, másrészt nem az ő dolga. Ha egyébként majd a gázszerelő vagy a vej perelni akar, akkor pereljen. Ha ezt a Facebookon látja magára nézve sérelmesnek, akkor pereljen amiatt. Itt mégis nem pusztán csak az a probléma, hogy az ellenzék információja eljut-e azokhoz a választókhoz, akik érzékenyek az ellenzéki közleményekre és istenként tekintenek a gázszerelőre meg a vejre. Itt arról van szó, hogy amit ma úgy hívnak, közszolgálat, újra és újra bebizonyítja: pártszolgálat. Sokkal inkább ez a történetnek a kulcspontja.