Az év végére orosz vereséggel véget ér a háború – állítja az ukrán katonai hírszerzés vezetője

Harkivi és egyéb ukrán sikerek

Ukrajna „valószínűleg megnyerte a harkivi csatát”, az ország második legnagyobb városát – állapította meg a háborúról szóló legfrissebb értékelésében az Institute for the Study of War. „Az ukrán erők megakadályozták, hogy az orosz csapatok bekerítsék a várost, majd kiűzték azokat a környékéről, ahogy a Kijev elfoglalására törekvő orosz erőkkel is tették” – közölte az amerikai központú agytröszt.

A korábban hevesen támadott Harkivban két hete nyugalom van, s mint azt a Reuters újságírói megerősítették, az ukránok visszaszerezték az ellenőrzést a Sziverszkij-Donyec folyóig húzódó területen, a várostól 40 kilométerre, keletre. Az oroszok azonban továbbra is lövik az északra fekvő falvakat.

Helyi tisztviselők és a brit hírszerzés is arról számoltak be, hogy az ukránok visszaverték az oroszok többszöri próbálkozását, hogy átkeljenek egy stratégiailag jelentős folyón a Donbászban, és ezzel súlyos veszteségeket okozzanak. A brit védelmi hírszerzés szerint Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett el – egy 800 fős páncélos alakulatot –, amikor megkíséreltek átkelni a Szeverodonyecktől 20 kilométerre nyugatra fekvő Sziverszkij-Donyec folyón.

Donyeck és Luhanszk térségében az ukrán erők tíz orosz támadást vertek vissza, és berendezéseket semmisítettek meg – jelentette az ukrán vezérkar szokásos napi jelentésében.

Mindenesetre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hat települést foglalt vissza az orosz erőktől péntek óta, és összesen 1015 települést a konfliktus februári kezdete óta – idézi a CNN.

Mariupolban a helyzet változatlan

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „nagyon nehéz tárgyalások folynak” a súlyos sebesültek és az orvosok evakuálásáról Mariupolból és az orosz erők által továbbra is bombázott azovsztali acélgyárból. „Természetesen mindent megteszünk azért, hogy mindenkit evakuáljunk, minden egyes védőnket” – tette hozzá az elnök.

Herszoni kérdőjelek

Az orosz Duma alelnöke az oroszok által megszállt Herszon régióba látogatott, hogy megvitassa a helyi lakosság szociális és egészségügyi szükségleteit – jelentette a RIA orosz állami hírügynökség. A The Guardian a hír kapcsán megjegyezte: Anna Kuznyecova látogatása azon ritka orosz híradások egyike, amely megerősíti a tényt: magas rangú orosz tisztviselők járnak a harci területeken. Az ügynökség nem számolt be arról, mikor látogatott el a térségbe Kuznyecova, aki egyébként egy ortodox pap felesége és hét gyermek anyja.

Herszon az első az oroszok által a február 24-i támadás óta elfoglalt régió. Moszkva áprilisban jelentette be, hogy teljes ellenőrzést szerzett a térség felett, ahol szórványos oroszellenes tiltakozások zajlottak. Azért kiemelkedően fontos az oroszok számára, mert része az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától elfoglalt Krím-félsziget és az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista területek közötti összekötő folyósónak.

A Kreml szerint a régióban élő lakosokon múlik, hogy csatlakoznak-e Oroszországhoz. A brit védelmi minisztérium mai hírszerzési jelentésében azonban  a többi között azt írja, hogy Oroszország szinte biztosan manipulálná egy ilyen népszavazás eredményét Herszonban, hogy egyértelmű többséget mutasson ki az Ukrajnából történő távozás mellett. Pedig – olvasható a jelentésben –  a térség lakói valószínűleg továbbra is ellenzik az orosz megszállást.

Év végére véget érhet a háború?

„Augusztus közepén fordulóponthoz ér az Oroszország elleni háború, ami az év végére véget is ér” – nyilatkozta a  Sky Newsnak Kyrylo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés vezetője. Ennek eredményeként megújítják az ukrán hatalmat minden elvesztett területükön, beleértve Donbaszt és a Krím-félszigetet is – jósolta. A tetemes orosz veszteségek mértéke nem lepte meg, mivel ugyan Európa nagy fenyegetésnek tekinti Oroszországot, mert félnek az agressziójától, de „mi nyolc éve harcolunk Oroszország ellen, és elmondhatjuk, hogy az orosz hatalom csak egy mítosz”.

Azt is állította, hogy az oroszok ukrajnai veresége Vlagyimir Putyin orosz elnök leváltásához vezet. Puccs zajlik már ellene, mondta, de bizonyítékokat nem tudott felhozni szavai alátámasztására.

Egymillió embert fegyvereznek fel

Kijev egymillió embert remél felfegyverezni, miközben az ország a háború új, hosszú szakaszára készül – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Rendkívül kemény hetekre figyelmeztetett és arra, hogy Ukrajnának „egységre, összetartásra, akaratra és türelemre” van szüksége ebben a nehéz időszakban. Facebook-posztjában kifejtette, hogy „a háború új, hosszú szakaszába lépünk”, s Ukrajna nagyrészt egyedül lesz a „feldühödött agresszorral” szemben.

NATO-bővítés: üdvözlők és ellenzők

Oroszország szombaton hajnali 1 órától felfüggeszteti Finnország villamosenergia-ellátását – közölte a RAO Nordic. A bejelentés egyidőben érkezett azzal, hogy Joe Biden támogatását fejezte ki Finnország és Svédország joga mellett, hogy „saját döntést hozhassanak jövőjükről, külpolitikájukról és biztonsági intézkedésekről”. Az amerikai elnök Sauli Niinistó finn elnökkel és Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel tárgyalt a két ország NATO-csatlakozásáról.

A Fehér Ház azt is közölte, hogy „dolgozik Törökország álláspontjának tisztázásán”. Korábban ugyanis Recep Tayyip Erdoğan kijelentette, hogy Törökország nem fogadja szívesen sem Svédország, sem Finnország csatlakozását a NATO-hoz.

Béketárgyalások kilátásai

Volodimir Zelenszkij megismételte ajánlatát, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán elnök hosszú ideje először tért ki a legkonkrétabban a béketárgyalások kilátásaira. Mint az olasz RAI 1 televíziónak mondta: „Kész vagyok tárgyalni Putyinnal, de csak vele. Bármely közvetítője nélkül. És nem ultimátumok, hanem párbeszéd keretében”.

Az első bírósági tárgyalás orosz katona ellen

Bíróság elé állt egy orosz katonatiszt, akit azzal vádolnak, hogy meggyilkolt egy civilt. A vád szerinti háborús bűncselekményt a tettes a háború elején, Szumiban követte el. Ez a per a maga nemében az első ilyen az invázió kezdete óta. Vadim Sziszimarint, a Kantemirovszkaja harckocsihadosztály parancsnokát egy 62 éves férfi előre megfontolt meggyilkolásával vádolják. A per szerdán folytatódik.

Elhurcolt ukrán gyerekek

Ukrajna azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a háború kezdete óta több mint 210 ezer ukrán gyermeket hurcolt el erőszakkal – ők is azok között az 1,2 millió ukrán állampolgár között voltak, akiket akaratuk ellenére szállítottak el Oroszországba. A Kreml azt állítja, hogy az emberek a harcok elől menekülve mentek Oroszországba.

Grúziában is aktivizálódnak a szakadárok

Grúzia szakadár régiójában, Dél-Oszétiában július 17-én népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról – jelentette be a régió vezetője, Anatolij Bibilov. Dél-Oszétia 2008-ban az orosz-grúz háború középpontjában állt, majd a Kreml a területet – egy másik szeparatista régióval, Abháziával együtt – független államként ismerte el, és azóta is katonai bázisokat állomásoztat a területen.

Putyin állítólagos szeretőjét is elérték a szankciók

Az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin családjának és belső körének tucatnyi tagja ellen, köztük az ellen a hölgy ellen, akiről régóta pletykálják, hogy az orosz elnök barátnője és két gyermekének az anyja. A külügyminisztérium azzal érvelt, hogy az orosz elnök hivatalosan csak szerény vagyonnal rendelkezik, emiatt szankcionálta azokat az embereket, akik segítenek fenntartani a pazar életmódját.

Amerikai-orosz védelmi tárgyalások

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin az invázió kezdete óta először beszélt orosz kollégájával, Szergej Sojguval – közölte a Pentagon. Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában. Egyben hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát.

A Reuters jelentése szerint a tárgyalás – amit az amerikai fél már a háború kitörése óta kezdeményezett – egy órán át tartott, ám olyan értelemben nem hozott eredményt, hogy nem oldott meg semmilyen problémát és nem változtatta meg az oroszok ukrajnai tevékenységét. A telefonbeszélgetést a név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő professzionálisként írta le.

A TASZ jelentésében azt közölte, hogy a beszélgetést az amerikai fél kezdeményezte.

Újabb G7 segély

A G7 tagállamok külügyminiszterei támogatásukról biztosították Ukrajnát, s azt, hogy további segélyekkel fegyverekkel segítsék az oroszokkal folytatott háborúban. Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője további 500 millió euró értékű katonai támogatást jelentett be – ezt a jövő héten hagynák jóvá.

Mi lesz veled, olajembargó?

Diplomaták és tisztviselők szerint az Európai Unió a jövő héten megállapodhat az orosz olajra vonatkozó fokozatos embargó bevezetéséről, annak ellenére, hogy aggodalmak merülnek fel Kelet-Európa ellátásával kapcsolatban. Egy magas rangú uniós diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy a megállapodás már hétfőn megszülethet, az EU külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. Egy harmadik diplomata szerint a hét folyamán van esély a megállapodásra.

Az ukrán külügyminiszter a találkozón azt mondta, reméli, hogy az EU-ban visszatartó erőként tevékenykedő Magyarország végül beleegyezik az olajembargóba. A Reuters arra emlékeztet, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök több százmillió eurós kártérítést akar, mielőtt hajlandó lenne lemondani a vétóról.

Egy ukrán tisztviselő a Politico portálnak cinikusnak mondta Orbán viselkedését. Mint rámutatott, „„Magyarország felhajtást csinál, őrültnek nevezi az embargó gondolatát, amit arra használ fel, hogy megoldja a nagyobb problémáit az Európai Bizottsággal”, értve ez alatt a jogállamisági és az új támogatási feltételrendszer miatt kialakult  szembenállást.

Ugyanakkor az írás szerint Orbán ellenállása végső soron még kapóra is jöhet néhány tagállam számára. Az EU keleti peremén ilyen Szlovákia és Csehország, amelyek szintén tartanak az Európai Bizottság embargójavaslatának súlyos gazdasági következményeitől, de halkabban panaszkodnak Orbánnál. Az unió déli peremén, az olyan országok, mint Spanyolország, Portugália és Olaszország sem lelkesednek túlságosan az olajembargó iránt, amit ugyan Moszkva megbüntetésének alapvető, de nagyon költséges lépésének tartanak, miközben azonban a céljuk megvédeni saját polgáraikat a megugró energiaáraktól.

Brüsszel ugyan azzal zárta a hetet, hogy az uniós országok továbbra sem tudtak megegyezni az olajszankciókkal kapcsolatban, a diplomaták és tisztviselők optimistán úgy vélik, hogy Orbán végül elfogadja a megállapodást, aminek része egy félmilliárd eurót meghaladó támogatás az ország olajfinomítói kapacitásának diverzifikálására, illetve 200 millió euró az adriai-tengeri vezeték-kapacitásának bővítésére.

Gabonaínség fenyeget a világban

Volodimir Zelenszkij napi üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a háború és az ukrán kikötők orosz blokádja komoly élelmiszerválságot vált ki a világban. Mint emlékeztetett, az oroszok nyíltan fenyegetőznek azzal, hogy több tucat országban éhínség lesz. És mi lehet a következménye egy ilyen éhínségnek? Milyen politikai instabilitáshoz és migrációs hullámokhoz fog ez vezetni? Mennyit kell majd költeni a következmények leküzdésére?– sorolta a kérdéseket Zelenszkij, rámutatva: ezekre kell válaszolniuk azoknak, akik halogatják az Oroszország elleni szankciókat, vagy megpróbálják elhalasztani az Ukrajnának nyújtott segélyeket.

Figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor a G7 külügyminiszterei és mezőgazdasági miniszterei Németországban találkoztak, hogy megvitassák a gabonaexport orosz blokádjának megtörésének módjait – írja a The Guardian.

Közben – mint a CNN jelentette – betiltotta a búzaexportot India, a világ második legnagyobb (zömmel hazai fogyasztást kielégítő) búzatermelője. India külkereskedelmi főigazgatója közleményt adott ki erről, jelezve, hogy kivételt képeznek azok az esetek, amikor már visszavonhatatlan akkreditívet bocsátottak ki, illetve, ha az indiai kormány élelmiszer-biztonsági megfontolásokból  exportengedélyt ad ki egyes rászoruló országoknak.