Az MCC elemző úgy véli, jobb ma itthon szegényként, mint 2010-ben gazdagként
Sebestyén Géza szerint az alábbiakra építve állítható, hogy ma egy alsó jövedelmi ötödbe tartozó család több mobiltelefonnal, laptopokkal és közel annyi autóval rendelkezik, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százalék háztartásai. - írja a hvg.hu
A jelenlegi magyarországi szegények életkörülményei jobbak, mint a gazdagabbaké voltak 2010-ben – erre a következtetésre jutott Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki a saját Facebook-oldalán osztotta meg számításait. A kijelentés alapja, hogy a KSH adatai szerint 2020-ban a legszegényebb 20 százalék jövedelmi rétegének családjai átlagosan több vagy éppen ugyanannyi technikai eszközzel – tévével, mobiltelefonnal, autóval – rendelkeztek, mint a leggazdagabbak 2010-ben.
Az elemző például kiemeli, hogy LED-, LCD-, plazma- vagy lézer-televízióból 15 éve a leggazdagabbak között is csak 25 darab jutott 100 családra, míg 2020-ban már a legszegényebb családokra is 111 televízió jutott. Mobiltelefonból 2020-ra 257 darab jutott 100 szegény családra, miközben 2010-ben ugyanennyi gazdag háztartásra csak 192 mobiltelefon jutott. Ugyanígy, 5 évvel ezelőtt a szegényebb háztartások több laptopot, tabletet és hűtőt birtokoltak, mint a korábbi gazdagabbak. Sőt, még a szárítógépek számában is előnyben vannak: 5 jutott 100 szegény háztartásra, szemben a gazdagok 2 darabjával. Van ugyanakkor olyan eszköz is, mint például az autó (65 vs. 74 darab 100 háztartásra), vagy a mikrohullámú sütő (90 vs. 93 darab), ahol a szegények még nem érték el a 15 évvel ezelőtti gazdagok szintjét. Sebestyén szerint mindez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg.
A Sebestyén által idézett adatok alapján valóban nehéz vitatni, hogy a szegényebb háztartások több háztartási eszközzel rendelkeznek, mint a gazdagabbak egy évtizeddel korábban, ugyanakkor ennek a magasabb életminőséggel való összekapcsolása erős túlzás. A változások nagyrészt a technológiai fejlődés eredményei, nem pedig a szegénység megszűnésének következményei. Ha például azt emelnénk ki, hogy 2010-ben még a legszegényebbek közül is 72 DVD-lejátszó jutott 100 családra, míg 2020-ra már csak a leggazdagabbak számára jutott 25, akkor Sebestyén logikája alapján az elszegényedésről kellene beszélnünk, pedig valójában arról van szó, hogy amit 15 éve DVD-lejátszóra költöttek, azt ma már inkább mobiltelefonra fordítanak, mivel utóbbi szerepe felértékelődött.
Az állítást, miszerint a szegénység megszűnt volna Magyarországon, nem minden kutatás támasztja alá. Az Egyensúly Intézet például úgy véli, hogy Magyarországon 2,5–3 millió ember számít szegénynek, és közülük közel felük, bár lehet, hogy több mobiltelefonnal és mikróval rendelkezik, mint 2010-ben, mégsem képes megfelelően táplálkozni vagy fűteni az otthonát.
Forrás: hvg.hu