Bemutatjuk az ellenzék eddig ismert és feltételezett miniszterelnök-jelöltjeit

Dobrev Klára nagy valószínűséggel a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje lesz.

A magyar állampolgárságú Dobrev Klára Bulgáriában, Szófiában született 1972-ben. A bolgár származású magyar közgazdász, jogász, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége. Férjével 1994 óta élnek együtt, három gyermekük született, Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015). Édesapja a bolgár Petar Dobrev, édesanyja Apró Piroska. Anyai nagyapja Apró Antal kommunista politikus volt, akinek politikai szerepét és világlátását nyilvánosan többször is kritizálta. Dobrev Klára ma az Európai Parlament alelnöke. 2016-ban és 2020-ban a Forbes őt választotta a 7. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, 2002-ben sikeres jogi szakvizsgát tett. Felsőfokú nyelvvizsgája van angol, bolgár, német és orosz nyelvből.

Közgazdasági egyetemi évei alatt az AIESEC tagjaként tevékenykedett, a szervezet 1992-es világkongresszusa szervezőbizottságának sajtókapcsolatokért felelős elnökhelyettese volt. Szakmai gyakorlatát a MODI Xerox cégnél marketingasszisztensként az indiai Bengaluruban töltötte.

Az 1994-es budapesti önkormányzati választásokon Baráth Etele főpolgármester-jelölt személyi titkára volt, majd 1995-től a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárságán Draskovics Tibor titkárságvezetőjeként dolgozott. 1997-től az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. jogtanácsosa, 1995-től 1999-ig a Fittelina Kft. ügyvezetője volt, 1998-tól 2000-ig főosztályvezető-helyettes a Pénzügyminisztérium Vállalkozási és Szabályozási Főosztályán.

A 2002-es országgyűlési választás kampányában Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, majd 2002-ben a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett. 2004 augusztusában, férje miniszterelnökké választásakor erről a posztjáról lemondott.

2001-től az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékén tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. Kutatási területe a számviteli jog. Az Alapítvány az Egészséges Településekért kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök feleségeként „Az Egészség Hídja” Összefogás fővédnöke. UN Women magyar tagozatának az elnöke volt.

2009-től a Gyurcsány Ferenc 100 százalékos tulajdonában levő Altus Zrt. vezérigazgatója. Az Altus Zrt. 2009-től fejlesztéspolitkai tanácsadással foglalkozik Európa több országában.

A 2019-es európai parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció listavezetője volt, a DK akkor 16,05 százalékos eredményt ért el, és ezzel 4 képviselőt, köztük Dobrev Klárát küldhettek az Európai Parlamentbe, is.

Dobrev Klára kampánytémái közé tartozott az európai minimálbér, az európai családi pótlék, az európai multiadó, az európai minimálnyugdíj, és a végső cél a jövőbeli Európai Egyesült Államok létrejötte lenne.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke lesz a párt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki pártok által tartott idei előválasztáson, ezt 2021. február 21-én jelentették be.

Dr. Fekete-Győr András Budapesten született 1989-ben. A magyar jogász, politikus, 2016 óta a Momentum Mozgalom elnöke.  A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon a párt országos listájának 1. helyén szerepelt, valamint a Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselőjelöltjeként is indult a választásokon. Az amerikai Forbes magazin  2018 januárjában beválasztotta a legtehetségesebb 30 év alatti európai fiatalok 30 fős listájába közéleti kategóriában.

Fekete-Győr András anyai dédapja Kuncz Ödön jogászprofesszor volt, anyai nagyapja Kuncz József ügyvéd. A Kuncz család erdélyi származású. Apai nagyapja Fekete-Győr Endre agrármérnök, 1969-1981 között Heves megye tanácselnöke volt.] Édesapja Fekete-Győr András, 1993-tól az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezetőigazgató-helyettese, 2010-től 2018-ig ügyvezető igazgatójaként dolgozott.

Fekete-Győr András a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 2008-ban. 2013-ban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál volt gyakornok néhány hónapon át, majd 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton. Jogászként 2015-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányai közben ERASMUS ösztöndíjjal két szemeszteren át tanult a Heidelbergi Egyetem jogi karán. Még ebben az évben Budapesten 4 hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként. 2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében.

Párizsban még 2014-ben határozta el, hogy visszatér Magyarországra, és mert nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon, ezért létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd azt követően egy új magyarországi pártot. Ebben, és a következő évben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. Előadásokat, nyári táborokat szerveztek, majd 2015 végén eldöntötték, hogy egyesületté alakulnak. 2015–2016 között Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok. 2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem. 2018-őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.

Fekete-Győr András személye körül kialakult néhány konfliktus. Azután, hogy 2017. május 18-án az Origo.hu egy cikkében azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek fel hallgatói önkormányzati képviselőként, Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába. Az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé. A Momentum akkor közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.” A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.” Az Origo feljelentést tett az ügyben.

Fekete-Győr András 2018 decemberében egy tüntetés alkalmával füstgránátot dobott a rendőrökre, amiről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg. 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhöz kapcsolódóan szerdán hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke 2021. január 25-én a Facebook-oldalára feltöltött videójában jelentette be, hogy elindul a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyére irányuló előválasztáson.

Jakab Péter magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke Miskolcon született 1980-ban.  A párt miskolci polgármesterjelöltje volt a 2014-es önkormányzati választáson és országgyűlési képviselőjelöltje a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson, ahol nagyon szoros versenyben lett második a Fidesz jelöltje, Csöbör Katalin mögött, végül országos listáról került be.

Jakab Péter nyíltan felvállalta zsidó származását. Dédapja Auschwitzban halt meg, nagyanyja 1925-ben kikeresztelkedett és 11 gyermeket nevelt fel Mezőtúron. Ő maga már római katolikus neveltetésben részesült. 1998-ban érettségizett a Diósgyőri Gimnázium biológia tagozatán. Történelem szakos középiskolai tanári diplomát 2004-ben szerzett a Miskolci Egyetemen, majd 2004–2007 között történelmet tanított a Budai Középiskolában. Ezután, 2008–2009-ben nevelőtanár volt a miskolci Eötvös József Szakközépiskola, Szakképző és Kollégiumban. 2009–2010-ben történelmet tanított a miskolci Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakközép- és Szakiskolában. Nős, három gyermek édesapja.

Jakab Péter 2009-ben a Jobbik miskolci elnöke lett. 2010-től önkormányzati képviselő volt Miskolcon, az önkormányzat Jogi és Közbiztonsági Bizottságának tagja. A Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke lett 2012-től. A 2014-es önkormányzati választáson a Jobbik miskolci polgármesterjelöltje volt. A választáson 20,53 százalékot ért el, ezzel a harmadik legtöbb szavazatot kapta a hivatalban lévő Kriza Ákos (42,37százalék) valamint Pásztor Albert volt rendőrkapitány (33,26 százalék) mögött. 2016 szeptemberétől a Jobbik szóvivője lett.

Parlamentbe kerülése óta gyorsan halad felfelé a Jobbik ranglétráján. Először 2019 januárjában a párt frakcióvezető-helyettese lett, majd Gyöngyösi Márton EP-képviselővé választása után a párt frakcióvezetője.

Miután a 2019-es Európa Parlamenti választáson elért gyenge eredmény miatt a Jobbik elnöksége lemondott, Jakab kilátásba helyezte, hogy elindul az elnöki címért. Az ATV Egyenes Beszéd című adásában 2019. augusztus 29-én bejelentette, hogy az őszi tisztújításon harcba száll a Jobbik elnöki posztjáért, később azonban visszalépett, mert a párt nem támogatta azt a kérését, hogy az elnökség mandátumát úgy hosszabbítsák meg, hogy csak a 2022-es országgyűlési választások után járjon le. A 2019-es önkormányzati választáson nem indult, az ellenzéki összefogás jelöltjét, Veres Pált támogatta.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom párt elnökévé 2020. január 25-én választották. Elfogadták azon felvetését is, hogy a mandátuma a 2022-es választások után járjon le. 2021. január 25-én bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom miniszterelnök-jelöltje.

Karácsony Gergely az ATV 2021. február 18-i  Egyenes Beszéd című műsorában utalt arra, hogy elindulhat a miniszterelnök-jelölti megmérettetésen. Azt mondta,  ha nem lesz előválasztás, akkor vele biztosan nem kell számolni. „Én egyszer előválasztás révén lettem főpolgármester. Pontosan tudom azt, hogy a sikerben milyen nagy szerepe volt annak, hogy nem egy kalapból kihúzott jelölt voltam, hanem a változást akaró emberek jelöltje”

Karácsony Gergely magyar politológus, egyetemi oktató, politikus, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő (a Lehet Más a Politika, majd Párbeszéd Magyarországért színeiben). Kutatási területe a választási rendszerek és a választói magatartás. A 2014-es önkormányzati választáson Budapest XIV. kerülete, Zugló polgármesterének, a 2019-es önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesterének választották meg. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 29. legbefolyásosabb személye.

Karácsony Gergely Fehérgyarmaton született kertészmérnök végzettségű szülők gyermekeként 1975-ben. Édesapja hatéves korában autóbalesetben meghalt. Gyermekkorát Nyírtasson töltötte, ahol 3 testvérével együtt özvegyen maradt édesanyja nevelte. Nős, felesége Kiss Virág pedagógus, egy fiú és egy lány gyermekük van.

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett 1993-ban, ezután felvették a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakára. 1995-ben innen átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetébe, ahol 2000-ben szerzett diplomát szociológusként. Ugyanebben az időszakban a Széchenyi István Szakkollégium tagja is volt, később pedig az intézmény tanára lett. Emellett az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1995-től 1997-ig politikaelméletet hallgatott.

Diplomájának megszerzése után a Medián piac- és közvélemény-kutató cégnél kapott kutatásvezetői állást. 2007-ben a cég kutatási igazgatója lett. Emellett 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója volt először tanársegédi, majd 2008-tól adjunktusi beosztásban. 2007-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézete PhD-hallgatója. A Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. Kutatási területén kívül a közvélemény-kutatásról és a kutatásmódszertanról tart kurzusokat.

Politikai tanácsadóként a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs államtitkárságán dolgozott 2002 és 2008 között. 2009 nyarán az addigra párttá alakult Lehet Más a Politika tagja lett, majd a 2010-es országgyűlési választáson a párt kampányfőnöke volt. Emellett a budapesti területi listán indult 3. helyezettként, innen szerzett országgyűlési mandátumot. A párt frakciójának 2010. május 10-ei ülésén frakcióvezető-helyettessé választották. Ekkor távozott a Mediántól. A 2011-es II. kerületi időközi országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje, 2011–12-ben a párt országos választmányának tagja volt, ahol a stratégiai-közpolitikai ügyvivői tisztséget töltötte be.

A 2013. január 26-i platformközgyűlésen többekkel együtt kilépett a pártból, és létrehozták a Párbeszéd Magyarországért nevű baloldali zöld formációt. Az új párt alakuló közgyűlésén bekerült a négytagú elnökségbe. A 2013 nyarán kezdődő ellenzéki tárgyalásokon az Együtt-PM delegációjának állandó tárgyalója volt. A 2014-es önkormányzati választáson az Együtt-PM jelöltjeként Budapest XIV. kerülete (Zugló) polgármesterévé választották.

2017 áprilisában újból megválasztották a Párbeszéd Magyarországért párt társelnökének, 2017 áprilisában a Párbeszéd Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének nevezte meg. A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a Párbeszéd és az MSZP közös listájának miniszterelnök-jelöltjeként szerepelt. Ott a szavazatok 11,91%-át begyűjtve a harmadik helyen végzett Orbán Viktor és Vona Gábor mögött, a FIDESZ és a Jobbik jelöltje mögött.

2019 júniusában az ellenzéki pártok előválasztást tartottak arról, hogy ki legyen a közös főpolgármester-jelöltjük a Budapestet kilenc éve irányító Tarlós Istvánnal szemben. Itt Karácsony Gergely az MSZP, a DK, a Momentum Mozgalom, az LMP, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt színeiben indult, és egyedül a Jobbik nem támogatta őt az előválasztás során. A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választáson Budapest főpolgármesterének választották meg, miután a szavazatok 50,86 százalékát gyűjtötte be Tarlós István 44,10 százalékával szemben.

Márki-Zay Péter 2020. július 1-jén az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy elindulna egy előválasztáson azért, hogy ő legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, majd  2020. december 15-én az ATV Start című műsorában megerősítette, el kíván indulni az előválasztáson.

Márki-Zay Péter villamosmérnök, közgazdász, marketingszakember, politikus és történész, 2018 óta Hódmezővásárhely polgármestere, a  Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke.

Hódmezővásárhelyen született 1972-ben, konzervatív, vallásos családban. Felmenői között található tanár, orvos, jogász, két testvére van. Édesanyja vegyész; hódmezővásárhelyi, édesapja fizikus tanár; a Békés megyei Gyuláról került Hódmezővásárhelyre. Dédapja a vásárhelyi református gimnázium igazgatója volt. Középiskolai tanulmányait a Bethlen Gábor Gimnáziumban végezte, 1990-ben érettségizett. 1990 és 1993 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán marketing szakot, 1993 és 1996 között a Budapesti Corvinus Egyetemen közgazdasági mesterszakot végzett, 1997 és 2001 között a Budapesti Műszaki Főiskolán villamosmérnöki diplomát szerzett. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, majd 2006-ban doktorált, s ezzel PhD fokozatot szerzett.

Nős, felesége Vincze Felícia Lilla (1994) diplomás fizikus, otthonszüléses bába és dúla. Gyermekeik: Ferenc (1996), Lilla (1997), Teodóra (1998), Gellért (2000), Emma (2003), Lóránt (2005), Pál (2009).

Márki-Zay Péter 1996 és 2004 között a Démásznál, majd a Kontavill-Legrandnál dolgozott közgazdász és marketingmenedzseri pozícióban. 2004-ben feleségével és akkor még öt gyermekével Kanadába költözött. Néhány hónapig házról házra járó értékesítő volt egy telefonszolgáltatónál, majd marketingesként a CARQUEST autóalkatrész-kereskedő cég kanadai részlegénél kapott állást. Két és fél év után az Egyesült Államokba költözött, ahol továbbra is a CARQUEST cégnél dolgozott. Ötévnyi külföldi tartózkodás után, 2009-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre 7 gyermekével. Hazaérkezése után a szegedi áramszolgáltatónál kapott munkát, ahol előbb stratégiai tervezéssel, majd ügyfélszolgálat-vezetéssel bízták meg. 2016 áprilisától 2017 decemberéig a Legrand Hungary Zrt. marketing- és belföldi logisztikai vezetője volt. 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen a nonprofit és üzleti marketing tárgyakat tanította. A Szent István Király Plébánia világi vezetőjeként az ellenzéki pártok támogatásával 2018-ban független polgármesterjelöltként elindult a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson. Márki-Zay Péter a HVG-nek adott 2018. január 25-i interjújában azt nyilatkozta, hogy a keresztény értékek támogatójaként soha nem azonosult sem a baloldallal, sem a Jobbikkal.  Ennek ellenére a kampányban az összes baloldali párt támogatta. A választás után elismerte, hogy a Jobbik helyi elnöke kérte fel az indulásra, a kampányát Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója is segítette.

Miután a helyi sajtóban nem kapott megszólalási lehetőséget, és több esetben rendezvényeinek sem biztosítottak helyszínt, független kampányát elsősorban a Facebookon és szórólapokkal folytatta. Az ellene folytatott kampány során nyilvánosan felszólalt ellene saját egyházközösségének plébánosa, rendőrök védték a standjainál az ajánlásgyűjtéskor, térfigyelő biztonsági kamerák őrizték a lakóhelyének utcáját (bár a városi hivatal szerint a kamerákat tervek szerint szerelték fel éppen ott), ellenfelei pedig hazugsággal, bolondsággal, illetve abszurd kijelentésekkel vádolták meg. Néhány nappal a választás előtt minden háztartásba eljuttatott szórólapon listázták a támogatóit.

2018. február 25-én Hódmezővásárhelyen az időközi polgármester-választást függetlenként, az ellenzéki pártok támogatásával 13 076 szavazattal, 57,49 százalékos eredménnyel megnyerte.

Polgármesteri beiktatására 2018. március 3-án került sor. Kis Andrea önkormányzati képviselőt, az MSZP helyi elnökét kérte fel alpolgármesternek, akit a közgyűlés meg is választott. A kampány során Hegedűs alpolgármester részéről elhangzott adatok a város pénzügyi helyzetéről teljesen ellentmondtak annak, amivel az új polgármester a beiktatásakor szembesült. Míg Hegedűs kijelentése szerint 3 milliárd forint megtakarítás a város felhasználható pénzügyi forrása, addig Márki-Zay szerint több mint 4 milliárd forint tartozás volt a város tényleges egyenlege a beiktatásakor. A tartozás miatt Márki-Zay azt nyilatkozta, hogy abban az évben még nem tudják csökkenteni az építményadót. Beiktatása után nem sokkal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati eljárást indított, mert Márki-Zay Péter titokban diktafonnal rögzítette a polgármesteri hivatal dolgozóival és külsős személyekkel folytatott beszélgetéseit. A polgármester azt állította, hogy kikérte az érintettek hozzájárulását. A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson az ellenzék támogatásával megvédte polgármesteri címét.

Márki-Zay Péter a 2018 novemberében létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapító elnöke. A mozgalom első célja az volt, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon minden településen egy hiteles polgármesterjelölt és őt támogató képviselőjelöltek nyerjék el a helyi közösségek bizalmát. A sikeres önkormányzati választás után az MMM a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokra tekintve kitűzte a kormány és rendszerváltás célját. Az MMM nem párt és nem is kíván azzá válni. Tagja lehet bárki, aki tevékenyen rész akar venni a NER lebontásában és az európai demokrácia helyreállításában. Az MMM az „ELEGY - Ellenzéki Együttműködés” alapító tagja.

Pálinkás József  2020. október 15-én jelentette be, hogy mint az Új Világ Néppárt elnöke miniszterelnök-jelöltként indulna az ellenzéki előválasztáson.

Pálinkás József (magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014. június 12-től 2014. december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-től 2018. június 30-áig elnöke. Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001 és 2002 között oktatási miniszter volt.

Pálinkás József 1952-ben született Galvácson. A  kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd 1972-ben felvették a szegedi József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) fizikus szakára, ahol 1977-ben szerzett diplomát.  A diploma megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének ösztöndíjasa lett, majd 1980-ban tudományos munkatársi kinevezést kapott. 1990 és 1991 között az intézet igazgatóhelyettese volt, majd átvette igazgatói megbízását. Az intézetet 1996-ig vezette, utána kutatóprofesszori megbízást kapott. 1983 és 1985 között a texasi A. & M. Egyetemen, 1988–1989-ben a stockholmi Manne Siegbahn Intézetben volt vendégkutató. 1992-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Fizikai Intézetének címzetes egyetemi tanára lett. 1994-ben az egyetem kísérleti fizika tanszékén kapott egyetemi tanári, később tanszékvezetői kinevezést. 1997 és 1998 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1981-ben doktorált, 1989-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, 1994-ben habilitált. A Debreceni Akadémiai Bizottságnak és az Atom- és Molekulafizikai Bizottságnak lett tagja. 1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-ben rendes tagjává. 2008. május 6-án a tudományos köztestület elnöke lett. Tisztségében, amit 2014-ig viselt, 2011-ben megerősítették. 1994 és 2000 között az Országos, illetve Magyar Akkreditációs Bizottság tagja volt. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába.

Fő kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Tudományos pályájának kezdetén az elektronbombázás során létrejövő belsőhéj-ionizáció kísérleti kutatásával foglalkozott, majd az aranyatomok L-alhéjának könnyűion-lövedékkel történő ütköztetése során létrejövő végállapotok elektroneloszlásának aszimmetriáját vizsgálta. Kutatásai kiterjedtek az elektronbefogással létrehozott, úgynevezett belsőhéj-vakanciák (kihagyások) aszimmetriájának kérdéskörére.

Jelentős eredményeket ért el a nemesgáz-ütközések, elsősorban a neon és proton-hélium ütközések egyidejű ionizációja és töltéscserével járó folyamata tekintetében. Dolgozott a proton-hélium ütközésben az elektron-elektron szóródás révén létrejövő elektronbefogási jelenségek kísérleti jellegű kutatásaiban is.

Politikai pályafutása a rendszerváltás után kezdődött. 1991-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd az 1996-os pártszakadást követően a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja lett, ahonnan 1998-ban kilépett, majd egy évre rá belépett a Fideszbe. 2003-ban, a párt újjászerveződését követően a kulturális tagozat elnökévé választották, amelyben több tudós, művész és sportoló is részt vett. Az Orbán-kormány 1998-ban az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki.  Pokorni Zoltán lemondását követően 2001-ben Pálinkás József vette át az Oktatási Minisztérium vezetését, amely tisztséget a 2002-es kormányváltásig viselt. 2002-ben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja és a Professzorok Batthyány Körének elnöke lett, amiről a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé történt megválasztása után mondott le.

A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei területi listájáról mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. Az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé történt megválasztása után lemondott mandátumáról és a Fidesz kulturális tagozatának elnöki posztjáról, illetve kilépett a pártból.

2020. október 15-én Pálinkás József elnök, Ábrahám Júlia alelnök és Lantos Gabriella elnökségi tag online sajtótájékoztatón jelentette be az „Új Világ Néppárt” megalapítását. Több más személy mellett a párt vezetőségének tagja lett Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi államtitkára és európai parlamenti képviselője, valamint Stelli-Kis Sándor ügyvéd, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselő-jelöltje is.

Forrás: Hírklikk