Bírósági döntés: vizsgálható Rogánék propagandaköltéseinek ügye, nyomozás indulhat hűtlen kezelés gyanújával
Fontos fordulat történt a kormányzati propagandaköltések ügyében: a Budai Központi Kerületi Bíróság kimondta, hogy a nyomozó hatóság nem utasíthatja el automatikusan a feljelentést pusztán arra hivatkozva, hogy az állami hirdetések a kormány politikai irányvonalát tükrözik. A bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi elutasító határozatát, és ezzel megnyitotta az utat a hűtlen kezelés gyanújának vizsgálata előtt – számolt be róla a K-Monitor, amely az eljárást kezdeményezte.
Az ügy középpontjában az áll, hogy a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül megrendelt, százmilliárdos nagyságrendű állami hirdetéseket a feljelentés szerint nem közérdekű tájékoztatásra, hanem politikai kampánycélokra használta fel. A beadvány lényege az volt, hogy a kormány ezekből a közpénzekből a választói felhatalmazással ellentétes üzeneteket, illetve „nyilvánvaló hazugságokat” terjesztett, ami felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A feljelentés egyik konkrét példaként a 13. havi nyugdíj „megvédéséről” szóló kampányt említette. Ebben a kormányzati kommunikáció az Európai Parlamentet, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni ezt a juttatást.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 júniusában elutasította a feljelentést, arra hivatkozva, hogy az érintett hirdetések a kormány politikai célkitűzéseit közvetítették, így finanszírozásuk nem tekinthető kötelességszegésnek vagy hűtlen kezelésnek.
Ezt az érvelést támadta meg a K-Monitor 2025 októberében benyújtott felülbírálati indítványa. A szervezet szerint nem a megrendelő személye vagy státusza a döntő, hanem az, hogy a kampány tartalma valóban közérdekű-e. Álláspontjuk szerint a kifogásolt reklámok nem pártsemleges tájékoztatást nyújtottak, hanem a kormánypárt választási esélyeit erősítő, az ellenzéket lejárató üzeneteket közvetítettek. Ezért közpénzből való finanszírozásuk tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felveti. A K-Monitor ennek alapján hűtlen kezelés miatt kért nyomozást, megnevezve Rogán Antalt és más érintett kormányzati döntéshozókat.
A bíróság döntésének indokolása szerint a rendőrség súlyos mulasztást követett el, amikor nem vizsgálta meg, hogy a hirdetésekben szereplő állítások megfeleltek-e a valóságnak. A végzés egyértelműen rögzíti: valótlan tényállítások nyilvános terjesztése nem szolgálhatja a közérdeket, ezért nem lehet jogszerű célja a kormányzati kommunikációra elkülönített közpénzek felhasználásának. A bíróság szerint a tényállás feltárásának hiánya miatt a rendőrségi határozat megalapozatlan volt, ezért azt meg kellett semmisíteni.
A döntés jelentősége túlmutathat az adott ügyön. A bíróság ugyanis büntetőeljárás keretében is lehetővé tette a kormányzati hirdetések tartalmi vizsgálatát, ami precedensértékű lehet más, közpénzből finanszírozott politikai kampányok megítélésében. A kérdés most az, hogy a nyomozó hatóság él-e ezzel a lehetőséggel, és lefolytatja-e az érdemi vizsgálatot, vagy az ügy sorsa a korábbi, hasonló döntések után megindult, majd elakadt nyomozásokét követi.
Forrás: 24.hu
