A Népszava információi szerint bár a kormány korábban határozottan képviselte, hogy bölcsődéket nyissanak a 10 ezer főnyi lakosságnál kisebb településeken is - ezzel támogatva a nők gyors munkába állását a szülés után -, most csendben mégis meghátrálni készülnek.

A lap emlékeztetet, hogy a "2017 januárjában hatályba lépett rendelkezés szerint minden magyar településnek bölcsődei ellátást kell nyújtani, ha legalább öt kisgyermek szülei ezt igénylik, vagy ha több mint negyven ilyen korú gyerek él a faluban, kisvárosban. A hatályban lévő gyermekvédelmi törvény szerint idén év végéig minden érintett önkormányzatnak lépnie kellett volna". Ám egy szociális tárgyú salátatörvényben most az szerepel, hogy a fejlesztés határidejét 2020. december 31-ig kitolják.

A témával kapcsolatban az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a meghátrálás a településvezetők csöndes ellenállásának is köszönhető, akik nem nagyon látták biztosítottnak korábban, hogy miből is lesznek képesek finanszírozni a kötelező feladatként előírt bölcsődék fenntartását.

A lapnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt József tabi polgármester is megszólalt, aki elmondta, a plusz két év pont arra lesz elegendő, hogy az igényeket felmérjék. Nagyjából ugyanis két év az, amivel előre lehet számolni, lehet kalkulálni, hogy hány gyerek is várható a bölcsibe.

"Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár néhány hete úgy nyilatkozott, hogy az idén bevezetett feladatalapú finanszírozásnak köszönhetően az önkormányzatoknak már nem ráfizetéses bölcsődét működtetni. A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség vezetője lapunknak úgy pontosított, hogy az új normatíva a fenntartási költségek 80 százalékát fedezi, a korábbi 50 százalékkal szemben" - olvasható a cikkben.

Nagy kérdés, hogy lesz-e elegendő kisgyermeknevelő

A Népszava szerint egyelőre azonban még az is kérdéses, hogy lesz-e elegendő szakképzett munkaerő az új bölcsődékbe.

Bár Novák Katalin családügyért felelős államtitkár korábban többször hangoztatta, hogy a kisgyermeknevelők bérét is jelentősen emelték, a lapnak ezt Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke kissé árnyalta.

A szakszervezeti elnök szerint az igaz, hogy egyre több kisgyermeknevelőt képeznek az országban, ám sokan távoznak a szakmából az alacsony bérek miatt, és a főiskolások ötöde már el sem kezdi a pályát, hanem más területen helyezkedik el. A kezdő fizetés ugyanis bruttó 187 ezer forint jelenleg. Szűcs Viktória a lapnak arra is kitért, hogy az sem pontos, amikor a kormány 16 ezer új bölcsődei létszámról beszél a fejlesztési program elindítása óta, merthogy "ezek fele a korábbi ellátási formák férőhelyeinek átnevezését jelenti."

A Népszava információi szerint a közel 3500 magyar településből 2500-ban nincs jelen pillanatban bölcsőde - és a 2015-ben elindított fejlesztési csomag óta 70 településen indult ilyen jellegű intézmény építése.