Dúró Dóra közkinccsé tenné a gyerekeket

Most egy pillanatra – de tényleg nem több időre – tekintsünk el attól, hogy Dúró nem véletlenül megfogant magyar gyerekekről beszélt. (Hogy ki számít magyarnak, azt nyilván ő és a pártja mondja meg.) Erről most nem is nyitnánk vitát, neki az a véleménye, hogy minden megfogant magyar gyerek közkincs, akkor ne ingassuk meg őt ebben a hitében. Hogy ez mit jelent, azon persze már érdemes eltűnődni. Merthogy elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez a mondat arról szól, hogy minden megfogant – majd megszületendő – gyerek mindenkié. 

Vagyis közös kötelességünk gondoskodni róla, első körben arról, hogy normális körülmények között nőjön fel. Legyen mit ennie, jusson neki ruha és cipő, járhasson jó iskolába és főleg, kapjon elég szeretet. Ne a másik ember gyűlöletére tanítsák, hanem az elfogadására, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkit szeretnie kell. Vannak olyan emberek – ne adj' isten, még honfitársaink között is – akikben kevés szeretnivalót lehet találni.

Az pedig, hogy a nem kívánt terhességekből is kívánt gyerekek születnek, minimum véleményes. Biztos van ilyen, de inkább akad példa ennek az ellenkezőjére. Főleg, ha az anya már a fogantatással együtt járó aktust sem kívánta, vagyis, nemi erőszak útján esett teherbe. Elvileg persze még ebben az estben is előfordulhat, hogy a megszületendő gyereket szeretni fogja, de azért ez meglehetősen ritka, vagy mondjuk úgy: nem jellemző.

Nem volna baj egyébként a Dúró Dóra által elmondottakkal, ha azok csak a Mi Hazánk szavazói és szimpatizánsai számára lennének iránymutatók. Vagyis aki a Mi Hazánkra szavazott, és szimpatizál a sokak által nácinak nevezett párt eszmeiségével, az tegye magáévá Dúró Dóráék javaslatát. Legyen közkincs a gyereke, és akkor is tapsikoljon örömében, ha a gyerek születését nemi erőszak előzte meg.