Egri János: másfelé ment a Magyar Televízió

2022. november 25. 17:50 2022. nov. 25. 17:50

„Lehet egy kérdéssel több?” – idézte a hajdan népszerű tévéműsor címét Bolgár György a Klikk TV TÍZ című műsorában. Ezúttal ugyanis a sokoldalú Egri János, volt televíziós műsorvezető, kvízjáték-vezető, újságíró, sportújságíró, válogatott jégkorongozó és műgyűjtő volt a vendége. 

„Egy fontos elem kimaradt az iménti elegáns felsorolásból, mégpedig az, hogy a Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán végeztem, s a napokban vehettem át a gyémántdiplomámat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármihez is értek” – tette hozzá ironikusan a 86 éves ex-tévés. 

Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, hiszen évtizedeken át volt népszerű televíziós, amit váratlanul, szinte a pályája delén abbahagyott. Miért?

„Másfelé ment a Magyar Televízió. Én voltam a BBC-nél ösztöndíjasként és aztán munkatársként is, ami ott méltóságot, tartást jelentett, amint hajdan a Magyar Televízió is. Antal Imre ugyanakkor hagyta abba a televíziózást, amikor én. Vajon miért?” 

A képernyő, a kamera hiányáról annyit mondott, hogy „a dolgokat néha abba lehet hagyni, ha erre kényszerül az ember. Mit lehetett volna tenni? Elmehettem volna egy kereskedelmi televízióhoz, ahol megmondták volna, hogy milyen keretek között lehetek én önmagam. Pedig nagyon sok pénzt fizettek volna, de nem akartam villát venni Madeirán”.

A sport iránti szerelme azonban a mai napig változatlan. Olyannyira, hogy miután jövőre Tamperében rendezik a jégkorong-vb-t, minden idők legidősebb hoki válogatottjaként ott még szeretne jégre lépni. Ennek fizikailag nem is lenne akadálya, hiszen mint elárulta, „egy héten kétszer is jégen vagyok. Az ötletet pedig felkarolta a Magyar Jégkorong Szövetség is”. 

Aktivitását jelzi, hogy társasjátékokat is kitalál, megvalósít, a műgyűjtés pedig máig tartó szerelme, bár némileg ez is rendhagyó. „Én embereket, festőművész embereket gyűjtöttem, mint Czóbel Béla, Barcsay Jenő, Viktor Vasarely, Nicolas Schöffer és a többiek. Ezek világhírű világnagyságok, s személyes kapcsolatban voltam velük.”

Mint említette, a műgyűjtés a Kádár-rendszerben éppen, hogy megtűrt polgári csökevény volt, „így remekművekhez is hozzá lehetett jutni. Egy ma százmilliót érő Rippl-Rónai akkor megvehető volt például másfél millióért. Ez persze remek befektetés is, miközben a kép csak ott lóg a falon évtizedekig.” 

Elmesélte találkozását Viktor Vasarelyvel, aki ’68-ban szívélyesen látta vendégül, „hiszen büszke volt a származására. Még interjú is született a beszélgetésünkből, amivel büszkén tértem haza és vittem a Magyar Rádióba. Ezt az akkori főosztályvezető csak úgy engedte volna adásba, ha Vasarely szavait megszakítva, értelmezi három művészettörténész. Mire mondtam, hogy ez nem lenne fair, hiszen Vasarely nem tud rá reflektálni. Erre tömören közölte, hogy akkor vidd a fenébe.”

A Klikk TV TÍZ című műsora itt nézhető meg.

Forrás: hirklikk.hu