Egyre több idős ember kerül bajba, ezért az MSZP máshogy számolná ki a nyugdíjemelést

2021. március 31. 15:39 2021. márc. 31. 15:39

Az MSZP az egyre nyíló nyugdíjolló ellen azt javasolja: az infláción felül a béremelkedéseket is figyelembe kell venni a nyugdíjemelésnél, és az infláció fölötti emelés átmenetileg egyenlő összegű legyen – mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden.

Mint mondta, Szlovákiában ezt megvalósították; sikerrel lehet felzárkóztatni a kisnyugdíjakat és így csökkenteni az óriási különbséget a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak között. „Az inflációt mindenki megkapja emelésként, de az állam dönthet úgy, hogy az afölötti összeget egyenlő mértékben, egyenlő összegben adja”.

A nyugdíj megállapítása a szolgálati időtől és a jövedelemtől függ, de a nyugdíj emelése kormányzati döntés – mutatott rá.


A Fidesz-kormány úgy döntött, az infláció mértékével emel, vagy az alatt, és utána kompenzál november környékén. A szocialista javaslat szerint az értékállóság megőrzése mellett – tehát az infláció mértekével való emelésen túl – a munkabérek emelkedését is bele kell számítani a nyugdíjemelésbe, és az infláció fölötti résznél az emelésnél egyenlő összegű nyugdíjemelést javasolnak.

A csak az inflációval emelkedő nyugdíjak esetében volt olyan év, amikor az infláció egy-két százalék volt, tehát a nyugdíjak is csak annyival nőttek, közben viszont a munkabérek ütemesen emelkedtek. Tavaly az átlagjövedelem majdnem tíz százalékkal nőtt, a nyugdíjak háromal. „Ennek egy vegyes indexálását kellene megvalósítani, ez olyan 6,5 százalék – fejtette ki a „szitokszóként” emlegetett, az MSZP által szorgalmazott svájci indexálás lényegét.

Rámutatott: a legmagasabb és a legalacsonyabb nyugdíjak közötti különbség a Fidesz-kormány alatt nőtt, „folyamatosan nyílik ez az olló”, mert a Fidesz eltörölte a nyugdíjplafont. A most nyugdíjba vonulók jövedelme eleve magasabb, és már vannak milliós nyugdíjak is.

„Elképesztőnek” nevezte, hogy eközben ma

már 500 ezer olyan nyugdíjas van Magyarországon, akik 100 ezer forintnál kevesebb nyugellátásban részesülnek, és körülbelül 1,3 millió nyugdíjas az átlagnyugdíj alatti, 140-valahány ezer forint alatti nyugdíjat kap.

A társelnök elmondta: nagyon szeretné, ha a szocialista javaslat visszaköszönne a hatpárti közös ellenzéki programban, illetve a leendő miniszterelnök-jelölt programjában. Mint mondta, a javaslat nagyon sok pozitív visszajelzést kapott a pártelnököktől egy, a nyugdíjas szervezetek által szervezett közös online konferencián.

Kiemelte: ezzel „mindenki jobban jár”, és az alacsonyabb nyugdíjakat fokozatosan fel kell zárkóztatni.

Beszélt az MSZP szociális minimumra vonatkozó javaslatáról is. Mint mondta, itt a Párbeszéd feltétel nélküli alapjövedelemre vonatkozó javaslatával kell kompromisszumot találni, „hogy Magyarországon mindenkinek járjon a biztos megélhetéshez szükséges jövedelem. Az állami elosztórendszert úgy kell átalakítani, hogy oda jusson, ahol nagyobb szükség van rá”, persze figyelembe véve az egyes társadalmi rétegek által már elért vívmányokat.

Tóth azt mondta: lenne pénz az alacsony nyugdíjak fölzárkóztatására, „esetleg kevesebb stadiont kéne építeni, esetleg kevesebb külföldi sportakadémiát kéne támogatni”, a több ezer milliárdos gazdaságvédelmi alap kétharmadát nem másra kellett volna fordítani, hanem gazdaságvédelemre, és nem kellett volna 500 milliárdot juttatni a Mathias Corvinus Alapítványnak.

Ez utóbbinál már látszik, hogy nem a tehetséggondozás a fontos, hanem hogy „miként lehet közbeszerzés nélkül szétszórni ezt az 500 milliárd forintot”; ezt akarják az egyetemeknél is megvalósítani.

„Ez inkább a pénz kimentése. Nem véletlenül emelték az Alaptörvénybe, hogy ehhez csak kétharmaddal lehet hozzányúlni. (…) Erre mondjuk mi azt, hogy alaptörvénybe foglalták a lopást” – mondta.

Ha 2022-ben nyer az ellenzék, azonnal a közbeszerzési törvény hatálya alá kell vonni az összes ilyen alapítványt; az MSZP-nél és a többi ellenzéki pártnál is „nagyon komoly jogászcsapat dolgozik”, „lesz megoldásunk”.

Alapvetően fontosnak nevezte, hogy jogállami eszközökkel kell megállítani a közpénzpazarlást és „visszaszerezni az elhordott közpénzt”; erre komplex javaslatcsomagot fognak kidolgozni.

Az előválasztásra való online regisztrációról szóló kérdésre azt válaszolta: olyan megoldást kell találni, hogy a részt vevő választópolgárok adatai biztonságban legyenek. „Vizsgáljuk azt, hogy személyes megjelenés nélkül hogy lehet regisztrálni. Egyelőre még nem látunk ilyen megoldást, de ha megtaláljuk, akkor mi nem zárkózunk el” – mondta.

Forrás: Hírklikk/Pécsi STOP