Ezért küldi Orbán külföldre a magyar cégeket

2022. május 24. 05:30 2022. máj. 24. 05:30

A kormányzat 2010-ben célul tűzte ki, hogy többségi magyar tulajdonba kerüljön az energiaszektor, a bankszektor, a média és a kiskereskedelem, azóta pedig további ágazatokkal kapcsolatban hallhattuk ugyanezt. Míg a négy említett szektorban nőtt a magyar tulajdon aránya, viszont a gazdaság egészében az elmúlt években is folytatódott a külföldi tulajdonú cégek térnyerése – írja a G7 részletes elemzésére hivatkozva a Napi.hu.

Az elmúlt öt lezárt üzleti évben a külföldi többségi tulajdonú cégek részesedése az árbevételből 1,1 százalékponttal növekedett. Az adatok a társasági adóbevallásokból származnak, de csak a kettős könyvvitelt végző, naptári éves adózók adatait tartalmazza. Az elmúlt években lezajlott változások hatására 2020-ra a magyarországi céges bevételek 42,6 százaléka már külföldi többségi tulajdonosokhoz érkezik. A hozzáadott értékben még ennél is nagyobb a szerepük, ám az egyelőre csak 2018-ig érhető el – akkor 47,8 százalék volt. A trendeket viszont az árbevétel is jól mutatja, az elmúlt években valamelyest csökkent a hazai tulajdonú gazdaság szerepe Magyarországon.

Eközben ha egy külföldi tulajdonos vesz ki osztalékot a cégéből, akkor gyakorlatilag semmilyen magyarországi adóbevétel nem keletkezik. A vállalati osztalékok után a magánszemélyek jelentős adót fizetnek: 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 15,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell, bár az utóbbit csak bizonyos határig.

Ha egy vállalkozás szerez osztalékbevételt belföldön, az ugyan nem lesz adóköteles, de a végső magánszemély tulajdonosok akkor adóznak utána, ha bármely vállalatból azt kiveszik. A külföldieknél viszont nincsen ilyen lehetőség, hiszen a végső magánszemély tulajdonosok szinte sosem Magyarországon élnek és fizetnek adót.

A G7 szerint ez alapján érthető, hogy Orbán Viktor az elmúlt években miért beszélt annyit a „kifektetésről”, vagyis arról, hogy a megerősödött magyar tulajdonú vállalkozások terjeszkedjenek külföldön, és az ott megtermelt nyereséget hozzák haza. A miniszterelnök ugyanis azt szeretné, hogy a profitegyenleg ne legyen negatív.

A NAV-adatokból kiszámítható, hogy 2016 és 2020 között a külföldi tulajdonosok 550 milliárd forintnyi adót nem fizethettek meg a hazai költségvetésbe.

Forrás: hirklikk.hu