Gosztonyi Gábor: remélem, eljutunk odáig is, hogy a kormány kénytelen lesz meghátrálni

2023. március 17. 14:25 2023. márc. 17. 14:25

Lehet, hogy valamivel kevesebben sztrájkolnak, viszont mind a 60 tankerületben lesznek, vagy vannak olyan intézmények, ahol beszűntették a munkát. A gördülő, határozatlan idejű sztrájk lehetővé teszi, hogy minden nevelőtestület ki tudja választani a neki legmegfelelőbb időtartamot – tudtuk meg Gosztonyi Gábortól. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökével arról beszélgettünk, miért van szükség sztrájkra, már azon túl, hogy alapjog. Arról is szót ejtettünk, milyen eredményeket ért el a sztrájktárgyalásokkal a PSZ és a PDSZ, mi a hosszú távú cél, és miért kell kitartani

Ön szerint lehet eredményt elérni az újabb pedagógussztrájkkal? 

Muszáj élnünk a sztrájk lehetőségével, hogy a sztrájkbizottság továbbra is folytathassa a munkáját. Ha lefújjuk a sztrájkot, a kormány hátra dől, és azt mondja: a sztrájkbizottság megtette a munkáját, nem jutottunk dűlőre, és megszünteti a sztrájkbizottságot. Vagyis abból a szempontból, hogy a sztrájkbizottság tovább működhessen, mindenképp nagyon fontos a sztrájk. Nem véletlenül hirdettünk 2022. március 16-án határozatlan idejű sztrájkot, nem akarjuk ezt a könnyebbséget megadni a kormánynak. 

A sztrájkbizottságnak lenne aktuálisan miről tárgyalnia a kormánnyal? 

Igencsak fontos lenne a sztrájkbizottság ülésének újabb összehívása, az oktatási államtitkársággal kellene beszélnünk a státusztörvényről, teljesítményértékelésről, egyéb jogszabályokról. (Egyébként a kormány európai uniós vállalásainak része, hogy egyeztet az oktatást érintő új jogszabály-tervezetekről.) Ezekben vannak olyan pontok, amelyek keményen érintik a sztrájkköveteléseinket. A tárgyaláson jeleztük is, hogy ezeket a témákat a sztrájktárgyaláson szeretnénk megbeszélni. 

Volt rá fogadókészség?

Azt mondták, majd beillesztik a sztrájkbizottsági tárgyalást az egyeztetések sorába. Mi pedig azt mondtuk, hogy ezekre a kérdésekre nagyon gyorsan érdemi válaszokat kell kapnunk. Hozzáteszem, a törvénytervezetekről szóló tárgyalásokon egy fokkal előrébb léptünk, nem eligazítás és tájékoztatás van, hanem témánként „tárgyalunk”. Megkérdezik, hogy a három szakszervezetnek és a Nemzeti Pedagógus Karnak (NPK) mi a véleménye róla, azt rögzítik, és megyünk tovább. Tehát érdemi párbeszéd vagy vita nem tud kialakulni, mert a kormányoldalt képviselő államtitkárság gyakorlatilag semmit nem mond, csak postásként hozza-viszi az üzeneteket. Négy dolognál már konkrétan jeleztük is, hogy az sztrájkbizottsági tárgyalást követel, különben nem tudjuk elfogadni. 

Mi ez a négy dolog?

Nem fontossági sorrendben mondom. Az egyik az, hogy a státusztörvénybe egy az egyben be akarják ültetni azt a 4/2023-as rendeletet, amely a rendkívüli felmentés határidejének gyakorlatilag majdnem „végtelenített” kitolása. Ennek megszüntetését a PSZ és a PDSZ már fölvette sztrájkkövetelésként. Már nagyon régóta várunk erre választ sztrájkbizottsági tárgyaláson. Most már talán az Alkotmánybíróságra is eljuttatják a pártok, ha nem, akkor Brüsszelhez fordulunk. Nem tudjuk elfogadni azt sem, hogy bebetonoznák a garantált bérminimum, tehát a szakmunkás minimálbér 107 százalékára azoknak a kollégáknak a bérét, akik nem kerülnek át a státusztörvény hatálya alá, vagyis a közoktatási foglalkoztatotti jogviszonyba. Jó néhányan vannak. Nem tudjuk elfogadni, hogy a törvénytervezet alapján továbbra is 22-26 órában akarják meghatározni a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét. Azt már korábban leszögeztük, hogy fix, méghozzá 22-es óraszámot követelünk. Mivel ez is egy sztrájkkövetelés, ezt is a sztrájkbizottsági tárgyaláson kellene megbeszélni. Ezen kívül beszélünk az előmeneteli rendszer és a bértábla kapcsán arról is, hogy a sztrájkbizottságnak van egy konkrét követelése, az azonnali, 45 százalékos béremelés. Azt, hogy erre mit lép a kormány, megint csak a sztrájkbizottsági tárgyaláson kellene megvitatni. Tehát szükség van a sztrájkbizottsági tárgyalásokhoz a kiemelt sztrájknapok meghirdetésére nyomásgyakorlásként. 

A PDSZ és a PSZ március 16-ára és 17-ére hirdette meg a kiemelt sztrájknapot. A szakképzésben dolgozóknak csak a PDSZ hirdette meg?

Igen. A PDSZ alapított sztrájkbizottságot a szakképzésben, és ugyanúgy határozatlan idejű sztrájkot hirdetett, ahogy tettük azt közösen egy évvel ezelőtt a köznevelésben. Éppen azért, hogy a két rendszer együtt tudjon mozdulni. 

Mit jeleznek az iskolák, nőtt vagy csökkent a sztrájkban résztvevők száma?

Az előzetes prognózisok szerint – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken a sztrájkban részvevők száma. Viszont mind a 60 tankerületben lesznek, vagy vannak olyan intézmények, ahol sztrájk folyik. A gördülő, határozatlan idejű sztrájk lehetővé teszi, hogy minden nevelőtestület ki tudja választani a neki legmegfelelőbb időtartamot. Igaz, az adatok összesítése így kicsit tovább fog tartani, hogy lássuk, ki, hol, milyen formában sztrájkolt.

Vannak, akik azt mondják, azért nem állnak bele a sztrájkba, mert nem elégedettek azzal, amit a szakszervezetek elértek a sztrájkbizottsági tárgyalásokon. Végül is milyen eredményeket tudnak felmutatni?

Ez akár a 22-es csapdája, ám akik ezt mondják, fordítva ülnek a lovon. Szakszervezeti eredmény ugyanis akkor lesz, ha egy ilyen sztrájknapon a kollégák hatvan-hetven százaléka hajlandó beleállni a sztrájkba. Ne feledjük, a sztrájkbizottságot alkotó két szakszervezet annyira erős, amennyire hajlandó felsorakozni mögötte az oktatásban dolgozók közössége. Mi másfél éve próbálunk a kormánnyal „zöldágra vergődni”. Egyébként pedig vannak eredmények. Például, hogy a státusztörvény tervezetébe bekerült az egyik sztrájkkövetelésünk, vagyis, hogy a pedagógiai asszisztensek, a gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejét is hajlandók végre megosztani, 35 óránál többet nem tölthetnek a gyerekekhez beosztva. Óriási eredménynek tartom, hogy sikerült közüggyé tenni a pedagógusok problémáit. A harmadik nagy eredmény, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság figyelmét is sikerült felhívnunk a gondokra. Méghozzá annyira sikerült, hogy hetente többször tárgyalunk és egyeztetünk az oktatási államtitkársággal, hogy a státusztörvény tervezetét ízekre szedhessük, és elmondhassuk, melyik pontjával nem értünk egyet, mert a szerzett jogokból nagyon sok mindent el akarnának venni. Remélem, eljutunk odáig is, hogy a kormány kénytelen lesz meghátrálni, és a nagyon elavult, abszolút a lexikális tudásra építő Nemzeti alaptantervet végre modern, kompetencia alapúvá lehetne fejleszteni. Olyan rendszer jönne létre, ahol előtérbe kerül az egyéni, illetve a kiscsoportos fejlesztés, ahol a közoktatás olyan gyerekeket képez, akik alkalmasak helytállni a XXI. századi, rohamosan változó életben. Ez lenne a hosszú távú cél. Ezért kell kitartani.

Forrás: hirklikk.hu