Ha az MSZP kormányozna (19.) – Kincsünk a föld

Gazdálkodj okosan!

Az agráriumban a fő keretet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája adja, amelynek szabályrendszere a következő években közvetlenül meghatározza az egyes tagállamok cselekvési lehetőségeit. A szociáldemokrata kormány az agrárium fejlesztését a meglévő keretekhez való igazodásra, a keretekben meghatározott mozgástér optimális kihasználására alapozná, a versenyképesség javítását a hozzáadott érték növelésével, és ezt megalapozó támogatásokkal biztosítaná. Szorgalmazná az értékesített termékmennyiség növekedését az állati termékek terén és a zöldség-gyümölcs ágazatban, amit a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának, az élelmiszer-feldolgozás hatékonyságának növelésével biztosítana.

Az új közös agrárpolitika a tagállami mozgástér bővítésével számos kérdést nemzeti hatáskörbe utalt. A szociáldemokrata kormány ezen az alapon támogatná a vidékfejlesztési program nemzeti társfinanszírozásának érdemi emelését, mivel csak így biztosítható kellő forrás a felzárkózást, hatékonyságnövelést szolgáló beruházásokhoz, fejlesztésekhez. Az új vidékfejlesztési programban a versenyképességet javító, a fenntarthatóságot elősegítő beruházásokat részesítené előnyben és a termeléshez kötött támogatásokat a lehetséges maximális szinten alkalmazná úgy, hogy azokat minden, jelenleg is támogatott ágazat igénybe vehesse. Az árutermelő szektor sokszínűségét megőrizve, szereplői számára diszkriminációmentesen biztosítaná a hatékonyságot és versenyképességet szolgáló beruházásokhoz való hozzáférést. Támogatná a fiatal gazdálkodókat, és azt is, hogy aki akar, maximális mértékben élhessen a kistermelői támogatási rendszer adta lehetőségekkel.

Lemaradásunk egyik fő okának megszüntetéséhez a szociáldemokrata kormány a hálózatba kapcsolt és adat-alapú döntéstámogatással megvalósuló precíziós technológiák, valamint a robotizációt, digitalizációt középpontba állító beruházásokat ösztönözné. Az innovációk elterjedéséhez a mezőgazdasági beruházásoknak hitelkamat-, hiteldíj-, valamint ehhez kapcsolódóan kezességvállalási díjtámogatást nyújtana, csoportmentességi rendelet alapján, vagy az EU-val egyeztetett nemzeti támogatás formájában.

A szociáldemokrata kormány kiemelt támogatást adna a minőségi termelést folytató, magas hozzáadott értéket előállító, az ágazat szereplőinek kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtó szerveződéseknek, amelyek tagjai termelési közösségben akarnak megfelelni a kihívásoknak. Erősítené az alulról jövő kezdeményezéseket, segítené – a támogatott időszak letelte után is – az életképes termelői csoportokat, valamint az ártárgyalások terén különleges jogosítványokkal rendelkező termelői szervezeteket.

A termelői kiszolgáltatottságot alapvetően önszerveződéssel, a fogyasztói tudatosság növelésével (magyar termékek preferálásának ösztönzése) és jogszabályi előírásokkal csökkentené. A szerződéses kapcsolatokban a feldolgozók és kereskedők gyakran visszaélnek az erőfölényükkel, a kiszámítható értékesítési kapcsolatok aránya igen alacsony, amit hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiemelt támogatásával ellensúlyozna. A fenti intézkedésektől az lenne várható, hogy négy éven belül az alapanyag-termelés volumenének – ágazattól függően – 35-80 százaléka integráltan és szervezett piaci keretek között jelenne meg a feldolgozásban, a termék-előállításban, illetve az értékesítésben.

Két jó barát

A szociáldemokrata kormány a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítené az agráriumban, az élelmiszer-előállításban fenntartaná a GMO-mentességet, óvná a természeti értékeket, és a jelenleginél sokkal szélesebb körben alkalmazná a biogazdálkodást. A környezet- és természetvédelmi elvárások teljesítését és az agrárium versenyképességét a szociáldemokrata kormány a precíziós technológiák elterjesztésének támogatásával biztosítaná, mert ez szolgálja a hazai élelmiszer-ellátás biztonságának garantálását és az ágazatban rejlő potenciál kihasználását. Ez együtt járna a zöld követelmények miatti jövedelemkiesés és költségnövekedés kompenzálásával. Így őrizné meg, és javítaná a termelés színvonalát, másrészt pedig így biztosítaná a kultúrállapot fenntartását és a vidéki lakosság helyben történő foglalkoztatását.

A felszíni és a felszín alatti vizek szakszerű és környezetbarát felhasználása, gazdasági potenciáljának kihasználása érdekében a szociáldemokrata kormány növelné a vízgazdálkodási műtárgyak és a csatornahálózat felújítását, kialakítását szolgáló projektek számát, illetve az ezekhez felhasználható pénzösszeg nagyságát. A klímaváltozás miatt növekvő öntözési igények minél nagyobb mértékű kielégítése érdekében biztosítaná a vízvisszatartás infrastrukturális feltételeit, és támogatná a helyi – csapadék- és egyéb – víztározók létesítését. Később nagyobb beruházásigényű csatornák, tározók, öntözőfürtök építésére is sor kerülne, így többek között a Duna-Tisza közi homokhátság vízellátását biztosító projekt elindítására, a Jászsági Főcsatorna megépítésére, és más, az Alföld jobb vízellátását biztosító beruházásokra.

A szociáldemokrata kormány megállítaná az agrárterületekhez kötődő élővilág ijesztő mértékű elszegényedését, és annak változatosságát a 2010-es szintre állítaná vissza. Az EU elfogadott Biodiverzitás Stratégiája a 2030-ig terjedő időszakra 50 százalékos növényvédőszer-, 20 százalékos műtrágyahasználati csökkentést irányozott elő, miközben az ökológiai gazdálkodás területét 25 százalékra tervezi növelni. A szociáldemokrata kormány a vegyszerhasználat csökkentése mellett, növelné az ökogazdálkodás kedvezményeit, és támogatná az ökológiai alapú gazdálkodás terjedését. Olyan monitoring rendszert működtetne, amelynek segítségével éves szinten nyilvánosságra hozhatók lennének az adott év vegyszerhasználati adatai, és olyan támogatási rendszert vezetne be, amelyik a vegyszerhasználatot büntetné.

A szociáldemokrata kormány 2030-ra 30 százalékra emelné az erdősültséget, és 2050-re 25 százalékra az őshonos erdőborítottságot. Ezen erdők 25 millió tonna CO2-ot kötnének meg, s így teljesen kiváltanák a közlekedésből, mezőgazdaságból, fűtésből és hálózat stabilizáló energiatermelésből maradó széndioxid-kibocsátást. Az állami tulajdonban álló erdők elsősorban klímavédelmi célokat szolgálnának, a külön jogszabállyal védetté nyilvánítottak – a védett természeti területen (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) és a Natura 2000 területeken lévők – pedig elsődlegesen a biodiverzitás fenntartását.  

Az állami erdők, különösen a középkorú és idős állományok stressztűrő képessége igen magas, ezért hosszabb távú fenntartásuk mindennél jobban szolgálja a közcélokat. Ennek érdekében az állami nyereségorientált erdészeti vállalatokat átalakítaná erdőfenntartó nonprofit szervezetekké, a nemzeti parkok területén lévő állami tulajdonú erdők vagyonkezelési jogát átadná a nemzeti park igazgatóságoknak. Az új szervezetek feladata a biodiverzitás- és a klímavédelemmel kapcsolatos állami feladatok ellátása lenne. Az állami erdők kezelését – ide nem értve az állam tulajdonában álló faültetvényeket – alapvetően a természetes folyamatokra alapozott, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással biztosítaná. Az őshonos fafajokból álló erdőkből kitermelt faanyag nem kerülhetne erőművi felhasználásra. A szociáldemokrata kormány megszüntetné azt is, hogy rönkfával fűtsenek erőműveket, és azt is, hogy ezt az értékes alapanyagot külföldön értékesítsék, és ezzel szemben a hazai feldolgozás újbóli felélesztését támogatná.

A szociáldemokrata kormány a nagyüzemi állattartás klímahatásának csökkentése érdekében kedvezményekkel segítené a metánkibocsátás csökkentését, a metán megfogásához szükséges technikák és technológiák elterjesztését, valamint ösztönözné a legeltetéses állattartást, az extenzív körülmények között tartható szarvasmarhák és juhok esetében. Újrakezdési támogatási rendszert vezetne be azon gazdálkodók számára, akik legalább tíz hektáros, vagy annál nagyobb – jelenleg használaton kívüli – gyepen kezdenének el legeltetni. 

Földet vissza...

A szociáldemokrata kormány álláspontja szerint a termőföldtulajdon a Magyarországon honos, magyar állampolgárok kezében van a legjobb helyen, de a földhasználatban érvényesülnie kell a gazdálkodók beruházási és működési biztonsággal kapcsolatos elvárásainak. Azt képviselné, hogy a földforgalmi szabályozásnak jelentős társadalmi támogatással kell rendelkeznie, mert a kiszámíthatóság a sikeres és versenyképes mezőgazdaság alapja. Társadalmi támogatottság birtokában engedélyezné a föld tulajdonjogának megszerzését a természetes személyek számára általánosan, a társas vállalkozások közül pedig a mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára, szerzési maximum és egyéb korlátozó feltételek megállapítása mellett, hogy racionálisan művelhető birtoktestek alakuljanak ki. Az észszerű földhasználat érdekében ösztönözné a birtokcserét, illetve a földhasználati jog cseréjét is.

Addig is amíg konszenzus nem alakul ki a földkérdésbe, a szociáldemokrata kormány létrehozna egy hatékony bérlővédelmi rendszert, amelynek az alapja a hosszú távú bérleti szerződéses viszonyok jogszabályi védettségének és preferálásának megteremtése lenne. A földtörvény szerinti állami elővásárlási jogot a termőföld védelme érdekében aktívabban alkalmazná, ehhez megfelelő nagyságú pénzügyi alapot létrehozva.  A szektor fejlesztése szempontjából elengedhetetlen ugyanis, hogy a földtulajdonosoké mellett a földet használók érdekei is megfelelő hangsúlyt kapjanak.

A teljes szöveg olvasható a Szociális Demokráciáért Intézet honlapján.

Szekeres Imre