Hiába az árrésstop – a lakosság áremelkedést vár a kivezetés után
A kormány által bevezetett kiskereskedelmi árrésstop nem csökkenti a lakosság inflációs várakozásait – derül ki a Publicus Intézet áprilisi, a Népszava számára készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 82 százaléka szerint drágulás jön az intézkedés kivezetését követően. Ezen belül 56 százalék jelentős, míg 26 százalék kisebb mértékű áremelkedést vár. Csupán 9 százalék gondolja, hogy az árak változatlanok maradnak, míg alig 1 százalék számít árcsökkenésre.
Az inflációs várakozások tavaly nyár óta folyamatosan emelkednek, dacára annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint az árstabilitás egyik feltétele éppen a lakossági várakozások "lehorgonyzása" lenne. Az MNB márciusi inflációs jelentésében már nem is közölte ezeket az adatokat. Az előző, decemberi jelentésből kiderült, hogy a magyarok inflációs várakozásai régiós összevetésben is kiugróan magasak voltak: 10 százalékos inflációra számítottak, miközben a tényleges adat 3,7–4,6 százalék között mozgott.
A lakosság inflációs érzete főként az élelmiszerek és gyakori szolgáltatások árának alakulásán alapul – ezek a tételek azonban márciusban jóval az átlagos 4,7%-os infláció felett, 7–7,5%-kal drágultak. Ennek kezelésére vezette be a kormány március 17-től – május végéig – az élelmiszerekre vonatkozó 10%-os árrésmaximumot, amit később a távközlési és banki szektor díjcsökkentési kötelezettsége követett.
A jegybanki szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy az árrésstop kivezetése után ne emelkednének tovább a fogyasztói árak – ezt most a Publicus-felmérés is megerősíti.
Politikailag is megosztó kérdés
Bár minden társadalmi csoport többsége áremelkedésre számít, a pártpreferenciák alapján megfigyelhető különbség: a fideszes szavazók 71, az ellenzékiek 90, a bizonytalanok 81 százaléka gondolja úgy, hogy az árak nőni fognak.
Az ellenzéki szavazók nagy része szerint az árrésstop nem csökkentette az árakat. Összességében a válaszadók mindössze 35 százaléka érzékelt árcsökkenést, míg 52 százalékuk nem tapasztalt változást. 13 százalék pedig nem figyeli az árakat vagy ritkán vásárol. A kormánypárti szavazók 63 százaléka számolt be árcsökkenésről, míg az ellenzékieknek csupán 19 százaléka.
Ez arra utal, hogy sokan már a saját pénztárcájuknak sem hisznek – vagy inkább pártszimpátia alapján ítélik meg az intézkedés hatásait.
A korosztályok és a bolti tapasztalatok
A 60 év felettiek – akik körében erősebb a Fidesz támogatottsága – közül is csak 38 százalék érzékelt árcsökkenést, míg 50 százalék nem tapasztalt változást. Áruhiányt a megkérdezettek túlnyomó többsége nem észlelt: 79 százalék egyáltalán nem, 12 százalék csak ritkán, míg 6 százalék panaszkodott termékhiányra.
A felmérés szerint a lakosság 98 százaléka hallott a márciusban bevezetett árrésstopról, és 44 százalékuk azt is tudta, miben különbözik a korábbi árstopoktól.
Politikai döntés lehet a hosszabbítás
Mivel a kormány általában előzetes közvélemény-kutatások alapján dönt, nem kizárt, hogy a május végéig tartó intézkedés meghosszabbítása napirendre kerül – különösen a választások közeledtével. Ez rövid távon mérsékelheti az inflációt, de hosszú távon komoly problémákat okozhat. Ha az árrésstop túl sokáig marad érvényben, akkor kivezetésekor újabb inflációs hullám jöhet, miközben a kiskereskedelmi szektornak már most is jelentős veszteségeket okoz. Ez elbocsátásokhoz is vezethet.
Gazdaságilag tehát inkább káros, politikailag viszont a Fidesz számára hasznot hozhat – a kormány mérlegelése előtt most ez az egyenleg áll.
Forrás: Népszava
