Hogy befolyásolja más országok belpolitikáját az orosz katonai hírszerzés, azaz a GRU?
Az orosz katonai hírszerzés, a GRU az elmúlt évtizedben fokozatosan a Kreml egyik fontos külpolitikai eszközévé vált a nyugati demokráciák destabilizálásában.
A hidegháború utáni időszakban a szervezet elveszítette korábbi presztízsét a KGB utódszervezetével, az FSZB-vel szemben, azonban Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után ismét megerősödött, különösen a titkos befolyásolási műveletek terén. A GRU ma már nemcsak hagyományos kémkedéssel foglalkozik, hanem a hibrid hadviselés fontos végrehajtója is.
Módszerei sokrétűek. A legismertebb egységek közé tartozik a 29155-ös alegység, amelyet Európa-szerte destabilizációs műveletekkel és merényletekkel hoznak összefüggésbe. A 26165-ös és a 74455-ös egységek – utóbbit Sandworm néven is emlegetik – elsősorban kibertámadásokat és hackerműveleteket hajtanak végre. Ezeket dezinformációs kampányok egészítik ki: hamis híroldalak működtetése, közösségi médiában terjedő narratívák gyártása, valamint politikai szereplők és médiumok közvetett finanszírozása. A VSquare információi szerint hasonló módszerekkel dolgozhat az a három, a Putyin-rezsimhez köthető operátor is, akik állítólag Magyarországon tevékenykednek az április 12-i parlamenti választás befolyásolására.
Az Egyesült Államokban a 2016-os elnökválasztás körüli orosz beavatkozást több vizsgálat is feltárta, köztük a Mueller-jelentés. A Demokrata Párt országos bizottságának szervereit feltörték, a megszerzett dokumentumokat pedig a WikiLeaksen keresztül hozták nyilvánosságra. Az amerikai hatóságok ezt a műveletet a GRU-hoz kötötték, bár a bizonyítás jogi értelemben vitatott maradt, és az sem egyértelmű, hogy az eset milyen mértékben befolyásolta Donald Trump győzelmét.
Franciaországban a 2017-es elnökválasztás előtt az úgynevezett „En Marche Leaks” kampány kapcsán merült fel orosz beavatkozás gyanúja. A francia titkosszolgálatok nem erősítették meg nyilvánosan a GRU közvetlen felelősségét, de a nyomok Oroszország felé vezettek.
Moldovában és Romániában azonban több konkrét jel utal orosz befolyásolási kísérletekre. Moldova az egyik legjobban dokumentált terep: az oroszbarát pártok és médiumok támogatása, helyi oligarchák finanszírozása, valamint dezinformációs kampányok is megjelentek az ország politikai életében. A 2024-es moldovai elnökválasztás és az EU-csatlakozásról szóló népszavazás idején az európai és moldovai hatóságok szerint nyílt orosz beavatkozás történt, amelyhez szavazatvásárlási kísérletek és szervezett dezinformáció is kapcsolódott.
Romániában a 2024 végén tartott elnökválasztás első fordulója keltett feltűnést. Egy addig alig ismert szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu egy látványos TikTok-kampánnyal váratlanul megnyerte az első fordulót. A román alkotmánybíróság később megsemmisítette a választás eredményét, részben külföldi beavatkozásra hivatkozva. Vizsgálatok egy orosz érdekeltségű koordinált befolyásolási hálózatra utaltak, bár a GRU közvetlen szerepét itt sem sikerült egyértelműen bizonyítani.
A GRU tevékenységének ugyanakkor vannak korlátai. A nyugati hírszerző szolgálatok – különösen a brit és az amerikai – egyre hatékonyabban azonosítják az orosz ügynököket, és az elmúlt években több, a szervezethez köthető személyt utasítottak ki Európából. Az oknyomozó újságírás és a nyilvánosság szintén fékező tényező. A szervezet katonai hátterű kultúrája miatt kevésbé rugalmas, mint az orosz polgári hírszerző szolgálatok. Ennek ellenére továbbra is a nyugati választási rendszereket érő egyik jelentős külső fenyegetésnek számít.
Magyarországgal kapcsolatban Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója számolt be arról, hogy a GRU három embere hetek óta Budapesten tartózkodik. Az értesülések szerint Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció egyik vezetője irányíthatja az akciót, amelynek célja az április 12-i parlamenti választás befolyásolása lehet. A kiszivárgott információk szerint az amerikai hírszerzés is ismeri az érintettek személyazonosságát, és értesítette a nyugati szövetségeseket. Az ügyben Magyar Péter is megszólalt: előbb a budapesti orosz nagykövettel folytatott szóváltást, majd arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz hamarosan lejárató kampányt indít a Tisza Párt képviselőjelöltjei ellen.
Forrás: Népszava
