Így befolyásolja támogatások révén a Fidesz a vidéki önkormányzatokat

Egy somogyi Fidesz–KDNP-s polgármester például elismerte: bár személy szerint szégyellte, hogy propagandavideót készített az Ukrajna EU-csatlakozása ellen, mégis megtette, mert attól tartott, hogy a települése elesik a pénztől. A hasonló esetek nem egyediek, hiszen az adatok is alátámasztják: a Fideszhez közelebb álló települések több támogatáshoz jutnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) forrásaiból.

Somogy megyében az 5000 fő alatti, fideszes vezetésű falvak lakosonként többet kaptak 2022–2024 között, mint azok, ahol független, de a Fidesz jelöltjét legyőző polgármester irányít. Nógrádban még élesebb a különbség: ott az ilyen független településekre átlagosan 90 ezer forint jutott, míg a kormánypártiakra ennek közel duplája. A nógrádi Vizsláson, ahol a független polgármester MI-technológiával készített kormánypárti videót, lakosonként 280 ezer forintnyi TOP Plusz-támogatás érkezett.

Szabolcs-Szatmár-Beregben valamivel enyhébb a pártkötődés szerinti különbség, de ott is érzékelhető. A helyi képviselők politikai ambíciói is befolyásolhatják a kampánytevékenységet: a Voks2025 kampányban például Simon Miklós képviselő aktívan mozgósította a hozzá közel álló településvezetőket.

A támogatások pártpolitikai alapú elosztása különösen súlyosan érinti a kisebb, forráshiányos településeket, amelyek az állami elvonások után szinte kizárólag pályázati pénzekből tudnak működni. Bár formálisan a megyei önkormányzatok és minisztériumok döntenek a forrásokról, a valóságban a kormánypárti képviselők politikai súlya döntő szerepet játszik.

Az önkormányzati autonómia évtizedek óta szűkül, de a 2010 utáni kormányzati centralizáció különösen felerősítette ezt a tendenciát – a helyi vezetők túlélése pedig gyakran attól függ, mennyire lojálisak a kormányhoz.

Forrás: G7.hu