Járóka Lívia pályája mephistoi dráma

2022. január 24. 07:29 2022. jan. 24. 07:29

Látványos bukással zárult a Fidesz uniós képviselőjének a próbálkozása, amivel megcélozta az Európai Parlament alelnöki posztját. A fideszes képviselő volt az egyetlen magyar alelnökjelölt az EP-ben, de olyan csekély szavazatot éret el, hogy a második fordulóban vissza is lépett. Hogy miért alakult ilyen tragikusan a hajdan szépreményű politikus pályája, hogy Járóka Lívia vesszőfutására miért volt szüksége a Fidesznek, arról a Roma Parlament, valamint a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét, Horváth Aladárt kérdeztük. Véleménye szerint Járóka pályája egy misszió személyes karrierré silányulása, majd behódolás a szélsőjobboldalnak.

- Azoknak, akik nem ismernék, röviden vázolná, honnan is indult Járóka Lívia politikai pályája?

- Nem tudok nem személyes lenni, van közöm ahhoz, hogy Lívia antropológusból politikus lett. Mint friss diplomást, az ezredfordulón, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Romaversitas nevű egyetemi programjában ismertem meg. Támogattam, hogy a CEU Nacionalizmus tanszékén folytathassa a tanulmányait. Terepkutatásairól folyamatosan konzultáltunk. Korszerű tudás, éles, gyors gondolkodás, szabadelvű nézetek, sugárzó kedvesség jellemezte. Én voltam az első, akit 2003 őszén megkeresett, hogy elfogadja-e Szájer József felkérését. Ha pedig európai képviselő lesz, segítek-e neki – dupla igent mondtam. Óriási élmény volt, büszkeség, hogy az Európai Unió parlamentjében egy felkészült és hiteles cigány, értelmiségi nő képviselhet minket, az országot és a romákat. Olyan ember, aki abból a polgárjogi „akolból” indult, amit a budapesti Nefelejcs utca 39. jelentett. Nem volt kérdés, hogy ellátjuk Livit szakmai anyagokkal. Az európai roma politika paradigmáit, szellemi alapvetéseit a Roma Polgárjogi Alapítványba írtuk, ez képezte alapját minden fontos dokumentumnak, előterjesztésnek, jelentésnek, ami tőle eredt. Ekkortájt megkeresett, s elmondta, jelezte Orbánéknak, hogy „azt ugye tudjátok, ezek a szövegek Aladáréktól erednek...?”

- Mit szólt Orbán Viktor ahhoz, hogy ön, mint SZDSZ-es politikus segíti Járóka uniós munkáját?

- Annyit mondtak állítólag, hogy ha ők a legjobbak, az ő anyagaikat használjuk.

- Egyébként Járóka Lívia mikor csatlakozott a Fideszhez?

- Ő a Fidesz alakulása idején kis aktivista volt, Szájerék plakátjait ragasztotta. Gimnazista lányként dolgozott az első szabad választások kampányaiban. Személyesen ismerte Szájer, ő kereste meg később az uniós parlamenti lehetőséggel. Járókának volt affinitása a politikai élet iránt, elemző képessége, kommunikációja is átlagon felüli volt. Nem direkt pártpolitikusi szerepre kérték, hanem a roma szempontok és érdekek megjelenítésére. De a fiatal nő és anya identitása is a politikusi profilját bővítette és erősítette is. Az egyik legtöbbet szereplő, okos és megnyerő politikusa lett az Európai Parlamentnek. Észveszejtően sokat dolgozott, 2006-ban az év képviselője díjat is elnyerte az igazságosság és alapvető jogok kategóriában. Ha jól emlékszem, még egyszer neki ítélték ezt a címet. 2009-ben, az EP-választási kampányának „arca” lett, mert a konzervatív kampányguruk úgy vélték, vele tudják leghitelesebben eladni a néppárt alapértékeit, mint a család, a biztonság és a szolidaritás.

- Ha jól értem a szavait, ön kezdetben szorgalmas és kiváló képességű politikusnak tartotta Járóka Líviát?

- Járóka Lívia az utánunk jövő nemzedék egyik, ha nem a legjobb képességekkel rendelkező tehetségeként indult. Mögötte volt a mozgalmunk több évtizedes szakmai, tudományos tapasztalata, és legkiválóbb emberei. Sajnos, nem támaszkodott ránk, még a Romaversitasra sem, pedig utóbbinak a képviselősége alatt kuratóriumi elnöke is volt. Ennek egyik oka a Fidesz-Lungo Drom (LD) szövetség lehetett. Nem akart konfrontálódni Farkassal, aki viszont minden lehetséges alkalommal az LD európai képviselőjeként szerette láttatni Járókát. Nőként is megalázó helyzetekbe került a kulturálatlan macsó pártján belül, érthetetlen, miért gondolta azt, hogy egyedül sikeresebb lesz képviselői munkája.

- Mi lett Járóka szerepe a Fideszben?

- A Fidesz elévülhetetlen érdeme, hogy cigány értelmiségi nőpolitikust ültetett európai parlamenti képviselői székbe! Az is tény: támogatták, hogy Járóka jó színvonalú, korszerű szakmai anyagokat terjesszen az európai döntéshozók elé. A 2011-es uniós roma keretstratégia, a Bizottság romaintegrációs csomagja, vagy az antidiszkriminációs direktívák komoly eredménynek tekinthetők. A tagállamok hozzáállásában, a megvalósítás intézménystruktúráinak kiépülésében, vagy az uniós finanszírozás átláthatóbbá tétele ügyében, jelentős fejlődésre van szükség. Az eredmények elmaradása miatt az EU lazasága, puhánysága tehető felelőssé. Az elvárások, normák nem bírnak a törvény erejével, nem szankcionálhatóak, tehát nem kikényszeríthetőek. Járóka fellépésével egy minőségi diskurzus született az Európai Unióban azáltal, hogy egy polgárjogi beszédmód érvényesülhetett szemben az etatista, paternalista, sztereotip gondolkodásmóddal. Hitelt érdemlően képviselte a romák elismerésének, befogadásának politikáját. Járóka Lívia átemelte az európai roma szakpolitikába azt, amit mi a Roma Polgárjogi Alapítványban a legfontosabb szakmai paradigmaként megfogalmaztunk. Vagyis, hogy az uniós fejlesztéspolitikának hármas célzatúnak kell lennie: területinek, szociálisnak és etnikainak. Tehát valamennyi hátránytényező esélykiegyenlítése szükséges ahhoz, hogy a romák és a tagországok fejlődjenek. Lívia ezeket a szakmai elveket tisztességesen képviselte. Bár ő tehet a legkevésbé arról, hogy az európai uniós pénzek döntő részét ellopták, amit felhasználtak, annak pedig a nagy részét a kirekesztésre, pl. gettócsinosító programokra fordították! Mégis valamilyen szinten felelős a kudarcért.

- Ön szerint hol, mikor bicsaklott meg az ő pályája?

- Az első meglepetés akkor ért, amikor 2008-ban Járóka Lívia jó szándékúnak nevezte a Berlusconi-kormány ujjlenyomat-törvényét, amit az Európa Tanács „fasiszta jellegűnek” minősített. Emlékeztetőül: a római kormány elrendelte, hogy vegyenek ujjlenyomatot az illegális táborokban élő olaszországi romáktól. Az EU tiltakozására a döntést kiterjesztették minden olasz állampolgárra. Járóka egyedül állt Berlusconi mellé, szerinte szükséges az ujjlenyomatvétel, hogy személyazonosító okmánnyal lehessen ellátni a bevándorlókat. Ez a pénzügyi világválság időszaka, a populisták a szélsőjobboldali szavazókat, rasszista, cigányellenes politikájukkal igyekeztek bevonzani. De Járóka „bedarálásának” első biztos jele 2010 szeptemberére esik, amikor az EP, Sarkozy francia elnök román és bolgár romákat kitoloncoló politikáját elítélő határozatot hozott. Járóka viszont az általa képviseltekkel szemben, a szélsőjobbra tolódó Orbán mellé állt! Ekkor már a Fidesz illiberális fordulatánál tartunk, 2010-’11 sorsfordító időszak, ez a köztársaság padlóra küldése.

- Akkoriban még beszéltek egymással? Nem kérdezte meg tőle, hogy miért változtatott korábbi nézetein?

- Mint képviselővel utoljára 2011 tavaszán, a Millenáris Parkban megtartott uniós roma konferencián beszéltem vele. Nagyon frusztrált volt és ideges: azt mondta, nem tudja mi lesz a párton belül és hova fut ki ez az egész. 2016 őszén találkoztunk még egyszer, akkor nem volt uniós képviselő, de bevonták abba a csapatba, ami a Roma Parlament székhelyére tervezett állami projekt, a Cziffra György Kulturális Központ „igazgatótanácsát” jelentette. Ebben szinte az összes velünk szembenálló vagy általunk kinevelt, de a Fidesznek önmagát eladó cigány értelmiségi ott volt. Akkor megpróbált segíteni nekünk, azt mondta, „balhézni” fog, hogy ne vegyék el tőlünk az irodánkat. De akkor már nyilván tudta, hogy ez pár nap elteltével meg fog történni és a 25 éve bérelt helyünkre telepítik a Cziffra Központot és ide hoznak egy 2,5-3 milliárdos projektet. Akkor eljött az egyeztetésre és nagyon szégyellte magát, hogy mibe vonták be. Utólag Hadházy nyomozásából már tudható, hogy ez idő tájt, miután kiesett az Európai Parlamentből, 35 millióval őt is „kifizette a Fidesz”. Csinált is egy egyesületfélét, hogy majd focira tanítja a cigánygyerekeket. Rá egy évre visszakerült az uniós parlamentbe és akkor már csak egy fő feladata maradt: körömszakadtáig védeni Orbánt és a Fideszt.

- Az Unió több esetben bírálta az Orbán-kormányt a jogállamiság felszámolása, a korrupció vagy a roma gyerekek elkülönítése miatt. Ezekhez, hogy viszonyult Járóka?

- 2018 szeptemberében fogadták el a Sargentini jelentést. Előtte Járóka egy indulatos felszólalásban arra kérte az EP-képviselőket, hogy szavazzanak a jelentés ellen, mert „Magyarországon nincs veszély a jogállamiság terén”. Ebben a beszédben személyiségének már-már tragikus elváltozását tapasztalhattuk meg. Elmondta, nagyon sok munkát fektetett abba, hogy – miután a Fidesz delegáltjaként 2004-ben mandátumot szerzett az Európai Parlamentben – cigány nőként megvédhesse a 16 millió európai romát. (Korábban a mértékadó becslést, a 10-12 milliót használta.) Arról beszélt, hogy Magyarország mindent elkövet a cigány gyerekek iskolai szegregációja ellen. Azt mondta: „Nálunk hároméves korban járnak a gyerekek integrált iskolákba, hatéves korukra már nem kell őket fejleszteni tovább.” Hasonlókat mondott egy szélsőjobboldali videó hírportálon is, bomberdzsekiben…

- Miért volt szüksége a Fidesznek a roma tematikára, illetve Járóka Líviára?

- A cigányok önmagukban is bizonyítják az Európai Unió létét, az Európa politika fontosságát. Minden országban ott vagyunk és szimbolizáljuk az olyan európai eszméket, mint az együttműködés, az esélykiegyenlítésre épülő fejlődés, a kulturális sokszínűség vagy a tolerancia. A cigányok léte maga az európaiság. Másfelől, ha a Fidesz cigányügyben bátor lépést tud tenni, azzal még többet segíthet a határon túli magyarok ügyének is! Bátran hozzá is nyúltak a témához, és találtak hozzá egy alkalmas embert is.

- Ez egy elég hideg és pragmatikus politikai taktika.

- Az, de helyénvaló.

- Erre viszont ott volt nekik Tőkés László, vagy ő nem vált be?

- Tőkés az orbáni nacionalizmus szimbólumaként, EP-képviselőként azt vallotta, hogy az EU ellenében kell megvédeni a magyar nemzeti identitást. Az ilyen kesernyés önellentmondásokra csak az uniós parlamentből távozni akaró, önsorsrontó politikusok képesek.

- Mit gondol Járóka Lívia jelenlegi tevékenységéről?

- Szemet hunyt és néma maradt minden, a cigányokat sújtó változás ügyében. Nem szólalt meg sem az ombudsman leváltásakor, sem akkor, amikor rasszista propaganda-hadjárat indult a gyöngyöspatai gyerekek bírósági sikere után. De a mi európai parlamenti képviselőnk a pandémia alatt is csendben maradt, amikor pedig cigányok tízezrei éheztek és rettegtek a kiszolgáltatottságtól, teljesen kitéve a pusztulásnak. Pedig példát mutathatott volna, hogy ha nincs is intézményesített segítség, legalább az egyéni, politikusi felelősségérzet, a személyes együttérzés működik. Elvégre azért van ott, ahol van, magas fizetéssel.

- Pár napja indult az Európai Parlament alelnöki posztjáért, de kudarcot vallott és visszalépett. Mi szüksége volt-van a Fidesznek Járóka Lívia vesszőfutására, hova tart az ő politikai pályája akár külföldön, akár idehaza?

- Drámai vég látszik kiteljesedni. Thomas Mann fiának, Klaus Mannak a regénye, a Mephisto jut eszembe. Az ő főhőse, Höfgen a tehetséges hamburgi színész. A Szabó István által filmre vitt regényben Höfgen mindent feláldoz azért, hogy eljátszhassa álmai szerepét, a Mephistót. Ezért amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül, még a barátainak is hátat fordít és fokozatosan behódol a hitleri rezsimnek. Az igazi gond, hogy ennek a folyamatnak, ennek a személyes tragédiának egy egész ország lesz a kárvallottja.

Forrás: hirklikk.hu