Karácsony Mihály: az állam fizessen kamatot, ha eddig használta a nyugdíjasok pénzét
A novemberre jelzett nyugdíjemeléssel a kormány gyakorlatilag beismerte, hogy a kiegészítés már korábban is járt volna az érintetteknek. A kormány 190 milliárd forintos költségvetési kiadással számol. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke viszont úgy véli, miután a nyugdíjasoknak járó összeget eddig használták, ezért kamat jár, ami durván 20 milliárd forint. A nyugdíjelemző azt javasolja, hogy ezt az összeget osszák szét az alacsony nyugellátásban részesülők között. Emlékeztetett rá, Magyarországon 660 ezer olyan nyugdíjas van, akinek a nyugdíja 140 ezer forint alatt van.
Orbán külön is bejelentette a nyugdíjemelést, majd szűkszavúan köszöntötte a nyugdíjasokat az idősek világnapján. Mindkét megszólalásának az volt a lényege, hogy „az idősek számíthatnak ránk! Közel félhavi nyugdíj-kiegészítést fizetünk az időseknek!”
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke, nyugdíjelemző, emlékeztetett rá, a nyugdíjas fogyasztói kosár az év első nyolc hónapjában 23,3 százalékkal drágult, míg a fogyasztói árak átlagosan 22,0 százalékkal. Ez tényadat. Ezt azért szükséges leszögezni, mert a hatályos nyugdíjtörvény értelmében e nyolc hónap tényadatai alapján kell a kormánynak megbecsülnie a várható éves inflációt, és ennek megfelelően kell novemberben kiegészítenie a nyugdíjakat. Az idén az a tapasztalat, hogy a nyugdíjas infláció 1,3 százalékkal magasabb az átlagos inflációnál. Mindezzel tisztában van a kormány is. Neki meg kellett azt is becsülnie, mennyi lesz az éves infláció. A kormány bemondta, hogy 18,5 százalékot vesz figyelembe. Hogy honnan vette ezt a számot? Arra hivatkozik, hogy a Magyar Nemzeti Bank – amiről most már nagyon tudjuk, hogy a monetáris politikáért ő felel – szeptember 29-én kiadott egy jelentést arról, hogy az MNB az éves inflációt 17,6-18,1 százalékos sávban prognosztizálja.
Ebből persze következik, az előbb említett tényadatok közötti különbség minimum 1,2 százalékos a nyugdíjasok kárára. Ez alapján a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete szerint túlzott optimizmus a 18,5 százalékos kormányzati prognózis, a nyugdíjas parlament szakértői 19 százalék körülire várják azt.
Karácsony Mihály szerint, ha már elfogadjuk azt a 18,5 százalékot, amit a kormány mondott, akkor matematikailag az igaz, hogy a jelenlegi nyugdíjat 3,1 százalékkal kell megemelni ahhoz, hogy – a januári 15 százalékos emelés után – éves viszonylatban kijöjjön a 18,5. Ezt a nyugdíjas parlament sem vitatja, hiszen itt kamatos kamattal kell számolni. A januári bázist megemelték 15 százalékkal, most még megemelik 3,1 százalékkal, ezért a januári bázishoz képest valóban 18,5 százalékra jön ki a nyugdíjemelés. Azon lehetne vitatkozni, hogy ezt miért nem differenciáltan teszik. Volt már erre példa a Medgyessy-kormány idején, amikor azt mondták, hogy emelünk x százalékot, de legalább ennyit és maximum annyit. Ez korrekt lett volna. De most nem így történt.
Viszont a kormány kiszámította, hogy a költségvetésnek ez 190 milliárdjába kerül. Orbán Viktor pedig azzal büszkélkedett, hogy a nyugdíjasok novemberben majdnem a nyugdíjuk felét kapják pluszban. Csakhogy ez nem igaz – állapította meg Karácsony Mihály. Novemberben ugyanis minden érintett két összeget kap majd. Egyszer az októberben 3,1 százalékkal megemelt nyugdíjat, és egy másikat a nyugdíjfolyósító intézettől, ami a megemelt összegnek 11 hónapra visszamenőleg felgyülemlett részét tartalmazza egy összegben. Ma az átlagnyugdíj 210 140, durván 210 ezer forint. Az átlagnyugdíj esetében a 3,1 százalékos emelés 7100-7200 forint, tehát az átlagnyugdíj durván nem 210 ezer forint lesz, hanem 217 200. (Persze az átlagnyugdíjas csak fikció). A másik összeg, amit megkap – miután ezt a 7100-7200 forintos emelést januárban oda kellett volna adni, de nem adták, így fölgyülemlett 11 havi – a 10 havi és a 13. havi – kiegészítés, ami durván 74 ezer forintot jelent. Az egy másik kérdés, hogy erre a 74 ezerre Orbán Viktor azt mondja, hogy csaknem fele a nyugdíjnak. Ha az átlagnyugdíj 210 ezer, és valaki durván kap 74 ezret, örül neki, de ez azért nem a fele. Ez enyhén szólva is barokkos túlzás.
Amire pedig a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete elnökének, Karácsony Mihálynak a javaslata irányul: egyszerűen nézzük azt meg, hogy ez valóban 190 milliárd forintjába kerül-e a költségvetésnek. A Magyar Államkincstár honlapján végig lehet követni, a VIII. hónapban összesen 430 milliárd forintot költöttek nyugdíjra. Ha ezt megemeljük 3,1 százalékkal, akkor a havi kiadás mintegy 14 milliárddal nő. Ezt, ugye 11-szer be kell szorozni, mert meg kell emelni a nyugdíjat. Ez a 150 milliárd a költségvetésben is meg fog jelenni. Tehát a költségvetésnek ez 150 milliárdjába kerül, ami nem 190. De fogadjuk el, amit Orbán mond, 190 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Gyakorlatilag ezzel beismerte a kormány, hogy ezt az összeget, miközben járt volna a nyugdíjasoknak, nem adta oda. Most utólag megadják. Ha valamit utólag megadnak, azt vagy hitelnek, vagy kölcsönnek nevezik, amihez persze a nyugdíjasoknak nem sok közük volt. Nem kérdezték meg őket, adják-e a pénzt, ezért nevezhetjük őket kényszerhitelezőknek is. Vagyis ezt az összeget – nem saját akaratukból – kölcsönadták a kormánynak. Ha ezt a kormány most megadja – mint mindenki, aki megkapja a tartozást –, a nyugdíjasok is örülnek.
De az is tény, hogy ezt a 190 milliárdot – a nyugdíjasok pénzét – a kormány használta. Ezért pedig kamat jár(na). Ez az állampapírok 15-16 százalékos hozamával számolva, durván 20 milliárd forint. Vagyis 20 milliárdot használt a kormány a nyugdíjasok pénzéből. Miután a miniszterelnök azt mondta, hogy a pontos elszámolás a hosszú barátság alapja, ezért a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete azt javasolja, ezt a 20 milliárdot a kormány egy összegben ossza szét az alacsony nyugellátásban részesülők között.
Magyarországon 660 ezer olyan nyugdíjas van, akinek a nyugdíja 140 ezer forint alatt van havonta. Őket tekintik rászorulóknak. Nekik segítség lenne, fent pedig senkinek „nem fájna” – mondta Karácsony Mihály.
