Kétmillió forintért próbálták levenni a rontást egy anyáról és a lányáról
A rontás nem került le, a pénz viszont igen: egy Eger környéki piacon ismerkedett meg áldozatával az a nő, aki azt állította, hogy az asszonyon és lányán is átok van. A „gyógyítás” végül közel kétmillió forintba került, a további kétmilliós részletet azonban már nem sikerült beszedni.
Van, amikor az ember egy piacon nem zöldséget, sajtot vagy házi lekvárt talál, hanem egy olyan üzleti lehetőséget, amelynek lényege szerint valaki más pénztárcájából kellene eltüntetni a rontást. Egy Eger környéki településen legalábbis valami hasonló történt.
A Heves Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint egy nő 2025 februárjában a helyi piacon ismerkedett meg későbbi áldozatával. Rövidesen közölte vele a rossz hírt: az asszonyon és a lányán is rontás van. A jó hír pedig az volt, hogy természetesen ő tudott rajtuk segíteni.
Ehhez első körben egy kisebb összeget kért, majd a kapcsolat telefonon folytatódott. A történet következő fejezeteiben újabb és újabb szertartásokra volt szükség, amelyekhez természetesen újabb és újabb összegek is kellettek.
Az ügyészségi közlemény szerint a nő arra vette rá az édesanyát, hogy különböző összegeket utaljon át a megadott bankszámlára. A sértett 2025 februárjában és márciusában öt alkalommal, összesen közel kétmillió forintot fizetett ki.
A rontás azonban láthatóan igen makacs jószág lehetett, mert ennyi pénz után sem akart távozni. Az elkövető ugyanis további kétmillió forintot kért a „rontás levételéért”. Az édesanya ezúttal már nem teljesítette a kérést. Talán ekkor vált világossá, hogy a spirituális segítségnyújtásnak ez a formája kezd túlságosan is hasonlítani egy hagyományos pénzügyi tranzakcióra.
A történet sajnos nem egyedi eset volt. Az ügyészség szerint a vádlott három másik embert is hasonló módszerrel vert át, és a bűncselekményekből tartotta fenn magát. Vagyis a rontáslevétel nem egyszeri improvizáció volt, hanem a gyanú szerint üzletszerűen működtetett módszer.
Az ügyben a járási ügyészség többrendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt állítja bíróság elé a nőt. A vádhatóság próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Emellett azt is kérte, hogy a bíróság bírálja el az édesanya által bejelentett polgári jogi igényeket.
Az ilyen történetekben talán az a legszomorúbb, hogy a csalók sokszor éppen azok félelmeire és bizonytalanságaira építenek, akik valamilyen problémára kétségbeesetten keresnek megoldást.
Egy rontásról szóló állítás önmagában nehezen ellenőrizhető, a „kezelés” eredményességét pedig még nehezebb számon kérni. Ha pedig az első szertartás után azt mondják, hogy szükség van még egyre, majd még egyre, végül pedig újabb milliókra, könnyű olyan helyzetbe kerülni, amelyben az ember már nem a probléma megoldásáért, hanem a korábban kifizetett pénz igazolásáért fizet tovább.
Forrás: 24.hu
