Kínai kapcsolat: két tűz közé került a magyar diplomácia
Harapófogóba került a magyar diplomácia, mielőtt az EU meghirdette a Kína elleni szankcióit az emberi jogok megsértése miatt. Egyrészt Peking igyekezett Budapestet a maga oldalára állítani, miután az Orbán-kormány négy éve már megakadályozta, hogy az ENSZ illetékes tanácsa elítélje az ázsiai nagyhatalmat. Ám a próbálkozás felsült, amit előre jelzett, hogy a legutóbbi Selyemút-csúcskonferenciára, amelyen 12 uniós tagállam vett részt, az észtek és a lettek csupán alacsonyabb rangú delegációt küldtek.
De hogy mekkora küzdelem zajlott a színfalak mögött, az kiderül abból, hogy az előkészületek ezúttal három napon át zajlottak az unió Politikai és Biztonságpolitikai Bizottságában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkírója szerint a magyarok meggyőzésében még az Egyesült Államok is részt vállalt. Kína válasza az volt, hogy megtorló intézkedéseket rendelt el az egész testület ellen, ami nem sült jól el, mert a nagykövetek ugyan nem léphetnek be az országba, ám ez csak összefogásra serkenti a tagállamokat. De kudarcot vallott tavaly a maszkdiplomácia is, mert nem elég, hogy az áru minősége gyakorta igen silány volt, a nyugati partnereket az is bosszantotta, hogy Kína politikai befolyásra akart szert tenni a szállítmányokkal. És az olyan befektetéseket is egyre inkább gyanakodva nézik, mint az, amellyel Peking megvette a pireuszi kikötőt. Egy európai diplomata úgy foglalta össze a lényeget: az EU már túljutott saját naivitásán és pontosan érti, hogy a kínai vezetés világuralomra tör. Nem véletlen, hogy a napokban tartott NATO-tanácskozáson az amerikai külügyminiszter a nyugati demokrácia szemszögéből az első számú veszélyforrásnak nevezte Kínát, amely ráadásul éket próbál verni a transz-atlanti szövetség tagjai közé. Blinken igyekezett megnyugtatni a többieket, hogy Washington nem akar új viszályt, és azt sem ellenzi, hogy az európaiak együttműködjenek Pekinggel olyan kérdésekben, mint a klímavédelem vagy a járvány elleni küzdelem.
Forrás: Hírklikk
