Kórház járványra optimalizálva

2020. szeptember 20. 09:42 2020. szept. 20. 09:42

Nem pluszkapacitásként jelenik meg a Dél-budai Centrum 1200 ágya a hazai egészségügyben, így a szuperkórház 2026-os indulása nem hozza nehéz helyzetbe a többi budapesti intézményt, állítja Bedros J. Róbert. A projektért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az új intézményt nem mérete és korszerűsége teszi különlegessé, hanem az, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatait felhasználva, a következő évtizedek egészségügyi kihívásaihoz igazították hozzá.

Pandémiák sora jön, és ez új kihívás elé állítja az egészségügyet, Magyarországon és világszerte egyaránt. Ha már működne a dél-budai szuperkórház, akkor a koronavírus elleni küzdelem zászlóshajója lenne – hangsúlyozza a közel 300 milliárdos projektért felelős Bedros J. Róbert. A szuperkórház egyelőre azonban csak papíron létezik (a tervezés már a középső fázisban tart), ám máris bővíteni kellett a tervezési programot – épp a koronavírus pusztítása miatt. Az új rendszer lényege, hogy a szuperkórházban egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak az egyes ellátási területek. A „szállítási folyosók” külön-külön útvonalakon haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. A rendszer kiemelkedő tulajdonsága a rugalmas szakaszolhatóság. Azaz az egyes egységeket egymástól függetlenül és elszigetelten lehet használni, amely a járványhelyzetben komoly előnyt jelent. A legfontosabb szempontot, a betegutak elkülöníthetőségét (és persze ugyanilyen lényeges a dolgozók biztonsága is) remekül kiegészíti a betegek szeparálhatósága: ugyan a Dél-budai Centrum egyik alapvetését, miszerint a pácienseket egyágyas szobákban kell elhelyezni, kezdetben sokan támadták, de mára egyértelművé vált: járványhelyzetben nincs biztonságosabb módja a betegek elkülönítésének. Egyszóval nem a hatalmas kapacitás teszi szükség esetén a dél-budai szuperkórházat elsőrangú járványkórházzá, hanem a szerkezeti és gyógyító struktúrája.

A pincéren nagyon sok múlik

Az intézmény egyébként monumentális – a honi egészségügyi lépték szerint mindenképpen (lásd: keretes írásunkat). A projektért felelős miniszterelnöki megbízott szerint a szuperkórház túlmutat önmagán: a hazai egészségügy megújításának példaképe, ugródeszkája lesz. Márpedig ehhez nem elegendő centrumkórházakat felhúzni és orvosi műszerparkokat cserélni: teljes szemléletváltásnak kell bekövetkeznie. És félreértés ne essék – figyelmeztet Bedros J. Róbert –, nemcsak az ágazatban dolgozóknak kell idomulniuk a változásokhoz, hanem a betegeknek is. Utóbbiak hozzáállását nyilván nem lehet „központi utasítással” átformálni, a betegek csak akkor néznek másképp az állami ellátásra, ha annak színvonala versenyképes a magánszolgáltatások nívójával. Hogy a páciens milyen képet alakít ki az ellátásról, az attól függ, mennyire betegközpontú a gyógyítók magatartása. „Ha bemegyünk egy étterembe, az az alap, hogy ízletes ételt kapunk, úgyhogy a hangsúly egyszerre van az étel és a szerviz minőségén. Ha kedves és tisztelettudó a pincér, akkor kialakul a bizalmi légkör, és még az étel íze is jobb” – hoz példát Bedros J. Róbert. Hogy adott legyen a „bizalom”, el kell érni, hogy a közgyógyítás szakdolgozói beteg- és családközpontú ellátást nyújtsanak. Nem vitás: ennek érdekében évtizedes, megcsontosodott gyakorlatokat kell szemétre vetni, illetve elengedhetetlen a kellő erkölcsi és anyagi megbecsülés is. Mindenesetre a miniszterelnöki megbízott biztos benne, hogy a tervezett határidőre, azaz 2026 tavaszára mindenképpen megépül a kórház – mégpedig ott, ahova eredetileg tervezték.

Nem másutt

Utóbbi kitétel azért hangsúlyos, mert a sajtóban felröppentek különböző vélemények a terület kapcsán. Egyrészt Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász korábban arra figyelmeztetett: pazarlás a Dobogó nevezetű területre tervezni a szuperkórházat, mert az egy lápos-mocsaras vidék, híján minden infrastruktúrának, miközben Kelenföldön van egy 8 hektáros barnamezős telek, kiváló tömegközlekedéssel. A szakember szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született. Másrészt Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár épp a Népszavának beszélt arról, hogy a kabinet bizonyos esetben hajlandó lenne módosítani a helyszínt (azt egyes orvostechnológiai műszerek működési feltételeihez is társította). Az esetleges, háttérben zajló politikai csörtékkel, pontosabban az azokról szóló hírekkel Bedros J. Róbert egyáltalán nem kíván foglalkozni. Szerinte a kormány soha nem akart eltérni az eredeti elképzeléstől – ezt bizonyítja, hogy mindjárt közzé is teszi az eredeti helyszínt körbeölelő, az új közlekedési hálózat létrehozásáról szóló kormányhatározatot. Ami a szakmai észrevételeket illeti, azokra a miniszterelnöki megbízott válasza az, hogy a kormány azért elkötelezett Dobogó mellett (és egyébként már meg is vásárolta a területet), mert azoknak a követelményeknek, amelyeket a teljes tervezői szakmai stáb megfogalmazott, más terület egész egyszerűen nem tett eleget. Ami pedig az egészségügyi közgazdász érveit illeti: Dobógon nincs mocsár, nincs semmiféle tőzegláp, állítja határozottan Bedros J. Róbert. A szuperkórháznak egyszerre három kritériumnak kell megfelelnie. Képesnek kell lennie úgynevezett „zöld kórházként” üzemelni nagy, természetes terekkel; terhelhető és nagykapacitású úthálózattal kell rendelkeznie, hogy minél gyorsabban megközelíthető legyen, hiszen itt a másodpercek, percek a túlélést jelenthetik. Illetve egy teljes profilú intézményként (ahol a szülészettől kezdve a traumatológián, a szívsebészeten át a transzplantációig vagy a kardiológiai ellátásig és még sorolhatnánk...) nemcsak a környék lakóit kell majd kiszolgálnia, hanem mintegy 1,2 millió ember ellátásáért lesz felelős – sőt egyes esetekben az egész országból idehozzák majd a betegeket. Éppen ezért a Dél-budai Centrumkórház komoly kapacitással működik majd (például folyamatosan két heliport fogadja a súlyos felnőtt- és gyermekeseteket szállító helikoptereket). Azaz: összességében hiba lenne máshol felhúzni az intézményt, mert azt a betegek és a környéken élők egyaránt megsínylenék.

Nem csak a pénz beszél

Persze az, hogy papíron összeállt a szuperkórház, még nem jelenti azt automatikusan, hogy a valóság is hajlandó igazodni a tervekhez. Az egyik lényeges kérdés, hogy a tapasztalatok szerint a nagy építkezések velejárója a túlköltés. Bedros J. Róbert ezt nem látja valós veszélynek, úgy számol, hogy az említett közel 300 milliárd forintba minden belefér: a falaktól kezdve az összes gyógyító- és kommunikációs eszközig bezárólag (megjegyzendő: ez a summa az úthálózat költségét nem tartalmazza, igaz, annak az építkezésnek nem is a miniszterelnöki megbízott a projektgazdája). És ha már anyagiak: a másik hangsúlyos felvetés, hogy mi lesz a magyar kórház-finanszírozás általános rákfenéjével, nevezetesen azzal, hogy az intézmények zöme képtelen elkerülni a veszteséges működést, és bár a kabinet rendre rendezi ezt a mínuszt, rendszeresen újratermelődik az adósságuk. Hogy a szuperkórház is beleesik-e ebbe a pénzügyi csapdába, arról Bedros J. Róbert nem találgatna, de azt azért jelzi, hogy van egy referenciaintézménye: vezetése alatt a Szent Imre kórház közel 1 milliárdos adósságot faragott le, a folyamatosan magas színvonalú betegellátás biztosítása mellett. A miniszterelnök főtanácsadója úgy véli: fontos, hogy az egészségügyi struktúraváltás során a finanszírozást az ellátáshoz igazítsák. Mint azt szakmai fórumokon hangoztatja: „az egészségben tartás értékét kellene megfizetni”, hangsúlyt helyezve a prevencióra (lásd: elhízás, dohányzás stb.). A harmadik ügy, amelyben a szakma kételyeket fogalmazott meg, az az új intézmény orvosi és ápolói ellátottsága. A miniszterelnöki megbízott ennek kapcsán magabiztos, szerinte egy racionalizálás és szemléletváltás után az egészségügyben méltányos szintre lehet felzárkóztatni az egészségügy béreit – így szentül hiszi, hogy 2026-ra a szuperkórház megfelelő jövedelmet biztosít munkatársainak. Hogy ez nem pusztán elvi alapvetés, a Szent Imre kórház jelenlegi gyakorlatával támasztja alá, ahol már most is magasabbak egyes területeken a bérek az átlagosnál, illetve az intézmény képes volt kigazdálkodni, hogy a frontvonalban dolgozók bruttó 100 ezer forinttal többen részesüljenek a veszélyhelyzet alatt.

Véletlenül sem pluszkapacitás

Ráadásul – mutat rá Bedros J. Róbert –, a Dél-budai Centrum gyógyítóinak derékhadát a Szent Imre kórház jelenlegi gárdája adja majd. Továbbá, jelenleg külföldön gyógyító kitűnő szakemberek is jelezték Bedros J. Róbertnek, hogy a szuperkórház startja után szívesen dolgoznának ott, és hoznák magukkal a komplett csapatukat is. Az nem vitás, hogy a munkatársak bizonyos százaléka más kórházakból érkezik majd, de ez nem okoz rendszerszintű feszültséget, sőt. „Ugyanis arra is figyelnünk kell, hogy a szuperkórház 1200 ágya még vétlenül se eredményezzen kapacitásnövekedést a magyar egészségügyben. Magyarán: szükségszerűen átformálódik a rendszer, más intézményekből érkeznek komplett osztályok – magától értetődően a munkatársakkal együtt. Az átstrukturálási folyamat eredményeképpen pedig az adott kórházban megszűnik az adott ellátás, azaz nem kell egy kisebb állománnyal több feladatot menedzselni”, világít rá a miniszterelnöki megbízott, miképp marad arányos az intézmények terhelése.

Bedros J. Róbert

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, a Dél-budai Centrum építéséért felelős miniszterelnöki megbízott, egészségügyi szakközgazdász, több szakvizsgás szakorvos, címzetes egyetemi tanár. Vezette a BM-kórházat, a Flór Ferenc-kórházat, és jelenleg a Szent Imre kórházat. Nevéhez fűződik az obezitológia egyetemi oktatásának és az obezitológusképzésnek a bevezetése. Az elhízástudomány vezető társaságának, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságnak az alapító elnöke, az MTA köztestületének tagja. Hitvallása, hogy a társaság megalapításával a szinte minden krónikus és daganatos megbetegedés hátterében is meghúzódó népbetegség, az elhízás ellen indított háborút.

 

 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a lakosság egészségügyi edukációjának fontosságát. A jövőben sokkal intenzívebben kell tudatosítani az emberekben a megelőzés fontosságát. „És hadd jegyezzem meg: a prevenció az államkasszának is milliárdokat takarít meg. Azaz, ha megtanítjuk az embereket egészségesnek maradni, az esetszámok és az egészségügyi kiadások egyaránt csökkennek majd”, állítja Bedros. J Róbert. Aki szerint őt igazolja, hogy a dél-budai régióban már 3 éve építgetik a lakosság egészségtudatosságát, tematikus programok keretében rendre megnyitják a Szent Imre kórház kapuit, prevenciós előadásokat tartanak, illetve az osztályok munkájával „tárlatvezetés” keretében ismerkedhetnek az emberek.
Forrás: hirklikk.hu