Kövér László menthetetlen

Még hihető is lenne a házelnök beszédének olyan olvasata, miszerint az ország végletesen megosztott, egymást kizáró világmagyarázatok mentén szerveződik. Vagyis lényegében nincs többről szó, mint hogy van egy patrióta-szuverenista, és egy globalista-nyugatos vonulat és ezek legkevesebb száz éve kettészakítják az országot. Csakhogy Kövér László mindehhez hozzátette, ezt a politikai helyzetet tartja a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot fenyegeti. 

Itt egy előre leírt, pontosan megkomponált elemzéssel állunk szemben, amelyben nem véletlenül kerültek egymás mellé a mondatok – hívta fel a figyelmet Magyar György ügyvéd. Amikor tehát az országgyűlés elnöke a polgári titkosszolgálatok egykori és jelenlegi vezetőinek ilyeneket mond, azzal nyilvánvalóan célja van. Ráadásul „kollégáinak” nevezi a jelenlevőket, amivel arra utal, hogy korábban ő volt a nemzetbiztonsági szakszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. A hallgatóságában így akár azt a téves képzetet is kelthette, hogy a volt elöljáró „utasítását” hallják. 

 A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod!

Ugyanígy lehet csak értékelni azokat a mondatait, amelyekkel a hivatalos magyarázat mentegetni igyekszik a házelnök – szerintük – szándékosan félreértett elemzését. Hiszen Kövér László valóban kifejtette, hogy „az önök szakmájában a lojalitás nem eszmei nézetazonosságot kell jelentsen a politika képviselőinek egyik vagy másik táborával. Az önök számára az operatív munka elvégzésének szakszerűsége és jogszerűsége jelenti a lojalitást az elöljárójukkal, az államukkal és a nemzetükkel szemben”. Ez így valóban cáfolná, hogy a szónok arra sarkallta hallgatóit, az ő politikai táborának érdekeit képviseljék. Az előtte elhangzott mondatot viszont – ki tudja, miért – már nem idézték. Eszerint ugyanis „a jogszabályok, intézmények rendkívül fontosak, de a válsághelyzetekben mindig az emberi jellem, értékrend és a szolidaritás bizonyul a legfontosabbnak”. Van tehát, ami felülírhatja a jogszabályokat. 

A nemzetbiztonsági szolgálatokról 1995-ben elfogadott törvény rengeteg ponton át részletesen szabályozza, mit tehetnek az érintettek és mit nem. Ám a házelnök beszéde alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi történik válsághelyzetben, vagy ha nemzetbiztonsági kockázatot vélnek felfedezni. Egyáltalán, ki és miképpen határozhatja meg, hogy mikor alakul ki válsághelyzet, valamint ki és mi jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Hiszen Kövér László egyet már jelzett is, de akkor felmerül a kérdés, valóban jól látja-e, és a szolgálatoknak ebben az esetben van-e konkrét teendőjük. 

Ha pedig erre igen a válasz, akkor mit léphetnek. Az országgyűlés elnöke korábban már arról is beszélt, hogy az ellenzék nem a nemzet része. Máskor pedig megemlítette, hogy az Alaptörvénnyel összefüggő „handabandázásukkal” az alkotmányos rend felforgatására uszítanak. A másfél éve elhangzott beszéd tükrében vajon a szakszolgálatoknak némán kell tűrniük mindezt, vagy valamikor közbe kell avatkozniuk? És ha úgy ítélik meg, hogy nem figyelhetik tétlenül az események alakulását, akkor milyen eszközöket használhatnak fel a válsághelyzet és a nemzetbiztonsági kockázatok elhárítására? Ha szükségesnek tartják, akkor akár „kényszerítő eszközöket”, netán fegyvereket is igénybe vehetnek a feltételezett konfliktus megoldására? 

Meglehet, a házelnök védelmezői minderre úgy reagálnának, vészesen túlgondoltuk a helyzetet. Csakhogy a szavaknak következményeik vannak, különösen, ha az ország egyik közjogi méltóságának szájából hangzanak el. Vagyis a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői nem tehetnek úgy, mintha egy színházi előadás résztvevői lettek volna. Taps, aztán továbblépnek. Értelmezhetik úgy is a „kollégájuk” szavait, hogy ez felhívás volt. Nekik ugyanis meg kell védeniük a hazát, a nemzetet, nem mérlegelhetnek, ha „helyzet” van. 

Kövér László másfél évvel ezelőtti beszédében irányt mutatott. Olyan irányt, amely magát demokratikus jogállamnak tartó országban nem tolerálható.

A házelnök menthetetlen. 

Forrás: Hírklikk.hu

Szerző: Sebes György