Lattmann Tamás: a határvadász elnevezés politikai kommunikációs célt szolgál

A migrációs nyomás erősödni fog, és ezért új szervezeti erőre van szükség. „Eljött a pillanat, hogy határvadász egységeket szervezzünk a Belügyminisztérium keretében, 3-4 ezer embert kell felvenni határvadász munkára” – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban a kormányfő. Valóban erősödik a migrációs nyomás?

Azt kijelenthetjük, hogy ha a szomszédos államban kitör egy háború, akkor természetes, hogy onnan a migrációs nyomás is erősödik. Hiszen aki tud, az nyilván elmenekül. Ha valaki Ukrajnából a háború előtti időszakban bármilyen okból el akart menekülni, az biztos nem Magyarországra jött. 

Azt is mondta Orbán Viktor, hogy Magyarország különleges helyzetben van. Minket a keleti, és a déli migránsprobléma egyszerre sújt és példátlan, hogy ez a két teher egyszerre érvényesül. Arra hivatkozik, hogy az idén már 750 embercsempészt fogtak el, míg tavaly csak 400-at.

Ez abból a szempontból mindenképpen igaz, hogy a déli irányból érkező migrációs nyomás is alapvetően létezik. Ha a menedékkérők meg tudják kerülni Görögországot, és a Nyugat-Balkán felől jönnek, akkor Magyarország az első uniós tagállam, ahová érkeznek. Érdemes emlékeztetni rá, hogy annak idején, amikor kitalálták az ideiglenes kvótarendszert, azt Magyarország nem volt hajlandó végrehajtani. Még pert is indított a Luxemburgi Bíróságon miatta. Pedig annak az elosztási rendszernek Magyarország még kedvezményezettje lett volna. Nem Magyarországnak kellett volna átvennie bárkit, hanem tőlünk (is) vettek volna át menekülteket. Akkor Orbán azt mondta, az nem úgy van, ezért nekünk nem kell a segítség.

Most mégis azt mondja, hogy elvárható lenne az uniótól, hogy ezt a sajátságos helyzetet elismerje, és pénzügyileg segítsen…

Ez megint nem más, mint egyfajta politikai kommunikáció. Annak idején 2015-'16-ban azt mondta a kormány, hogy nagyon erősek vagyunk, nagyon jól megy a gazdaságunk, nagyon jók vagyunk, az EU itt ne akarjon beledumálni semmibe, majd mi mindent megoldunk. Az elmúlt években rohamosan romlott a viszony az Európai Unióval, plusz megváltozott a helyzet is, gazdaságilag hihetetlen nagy córeszben vagyunk, kell a pénz az EU-tól, amit az nem akar odaadni. Úgyhogy az eddig kiérlelt „konfiktusosdi” az unióval pont megfordította a politikai kommunikációs helyzetet. Most az a profitábilis kommunikáció, hogy az EU hibája, az EU-nak kéne csinálnia ezt meg azt, az EU segítsen abban a helyzetben, amit egyébként nem mi csinálunk, amivel alapvetően nem értünk egyet, hiszen mi a szankciókat se akarjuk. Vagyis újra lett keretezve az egész EU-val kapcsolatos kommunikáció. A lényeg az, hogy megint az EU a rossz, gonosz, aki most segíteni se akar abban a problémában, amit egyébként ő maga okoz. Vagyis a kormány beszédében nem egyfajta kormányzati, vagy szakmai logikát kell keresni, hanem politikai kommunikációs logikát.

Egyáltalán, mi az a határvadász egység, mi az a határvadász?

Jogi meghatározottsága nincs, a határvadász egység a magyar történelemben jellemzően nem is a rendőrséghez tartozott, hanem tradicionálisan a hadseregnek volt a része, voltak határvadász zászlóaljak, amelyeknek a határvédelemben voltak feladataik. Van a határőrizet és van a határvédelem, ez két külön dolog. A határvédelemben voltak a határvadászezredek, a II. világháborúban aztán már mindenre alkalmazták őket. Szerintem egy politikai kommunikációs trükk, hogy péntek reggel Orbán így nevezte el. Benne van az, hogy „hívjuk határvadásznak, mert az a fideszes szavazóbázis nagy része számára szimpatikus, tetszik nekik, szeretik az archaizáló dolgokat. Meg az is nagyon jól hangzik, hogy határvadász, „le kell vadászni a migránst”. Ezek ilyen szubliminális kommunikációs elemek, a tudat számára érzékelhetetlen információk, amik azonban hatással vannak viselkedésünkre. Ez erről szól. Az, hogy legyen a határőrizettel összefüggésben olyan addicionális (kiegészítő, pótló) szervezet, aminek van megfelelő gyakorlata, hozzáértése, behatárolt feladatköre, erre kialakított szabályozók, az nem egy rossz ötlet. A gyakorlatban azonban elég problémásnak tűnik, hogy amikor a honvédség és a rendőrség is elég súlyos létszámhiánnyal küzd, akkor hogyan tudnának egy ilyet most hirtelen megcsinálni. 

De miért a Belügyminisztérium keretében?

Ebben szerintem abszolút van logika, hiszen a határrendészeti feladatkörök alapvetően a Belügyminisztériumhoz kell, hogy tartozzanak, mert az sokkal inkább rendészeti, semmint honvédelmi feladatkör. Korábban egyébként, 2017-ben már csináltak határvadász dolgokat, bezsuppoltak egy csomó embert határvadászképzésre, sőt, volt eskütétel is. Ott volt Orbán Viktor, és eljátszották az összes olyan dolgot, ami a honvédtiszti eskütételnél szokott lenni. Még valamelyik gyereket meg is győzték arról, hogy ott kérje meg a barátnője kezét, mert ha a honvédtisztavatón a Kossuth téren mindig van ilyen, akkor legyen itt is. Szóval volt cirkusz, hogy tessen a szavazói bázisnak.  

Velük, az akkor avatottakkal mi lett?

Őszintén szólva, nem tudom, hogy mennyire és hová integrálták őket. Akkor az inkább egy tartalékos, nem egy professzionális, szervezetileg elkülönült valami volt. Sokkal inkább politikai kommunikációs termék volt. A mostani beszédből az olvasható ki, hogy a rendvédelmen belül valamilyen szervezetileg is elkülönült alrendszert alakítanának ki. Biztos, hogy nem holnapra lesz belőle működő valami. Egy kicsit most azt érzem, hogy ennek megint semmi más célja nincs, minthogy elérjen egy politikai kommunikációs célt. Egyébként a határőrség kérdése anno a magyar politikai közbeszédben benne volt. Még 2010-'11 magasságában a Jobbik kezdte intenzíven mondogatni, aztán a migrációs válságban még intenzívebben, mert úgy gondolták, hogy az idegenellenesség, muszlimellenesség jó lesz nekik politikailag. Bár a fene tudja, hogy akkor már muszlimellenesek, vagy akkor még zsidóellenesek voltak, és az iszlámban látták az emberiség utolsó reményét, de a lényeg az, hogy a politikai kommunikációban benne volt, hogy határőrség. (Most ismét önálló határőrséget követel a Jobbik, miután szombaton lövöldözés tört ki menekültek között a magyar–szerb határ szerb oldalán. Közleményükben azt követelik, hogy a kormány minél előbb állítsa fel az önálló határőrséget. – a szerk.) Ezt annak idején azért nem akarta sem a kormány, sem az ellenzék komolyan venni a Jobbik részéről, mert a Jobbik határőrséggel kapcsolatos mondandója nagyon szorosan összekapcsolódott egyfajta durva EU-ellenességgel. Ellenállás a schengeni rendszerrel szemben, amit sem a Fidesz, sem az ellenzék nem akart fölvenni. Most már az Orbán-kormány is kezdi ezt az EU ellenességet jelentős részben átvenni, a gyakorlatba átültetni – ez már politikai kommunikációs szempontból egymást erősítő hatást is jelenthet. 

De szerintem alapvetően az egész ötlet most kizárólag politikai kommunikációs célt szolgál, mindazonáltal nem őrültség. Érdemes rajta elgondolkodni. Az egy másik kérdés, hogy nem tudjuk, Szerbia mikor lesz EU tagállam, Románia tagsága a schengeni övezetben szintén bizonytalan még, de előbb-utóbb meglesz. Ez azt jelenti, hogy egyre rövidül az a határszakasz, ahol lenne helye egy ilyen intézménynek. Ugyanakkor EU-s probléma az ötlet megvalósításából nem lenne, így van egy szabad politikai kommunikációs tér, amit Orbán „be akar játszani”. 

De ez pénzbe kerül…

Erre lesz. Politikai kommunikációs célokra mindig van. 

Tulajdonképpen mit csinál egy határvadász? Járja a határt, és levadássza azt, aki arra megy? 

Igen, ezt így látja az átlag politikai fogyasztó. A kormánypártiak egy jelentős része különösen szereti ezt a látszatot, és nyilván ezt a látszatot kelti benne a kormány is: „kemények vagyunk a migránsokkal.” Hogy az új szervezet pontosan mit csinálna, azt majd akkor látjuk, amikor elkészülnek annak a szabályozói, meg a jogszabályi környezet is megszületik, ami feladatot, hatáskört ad ennek a szerveződésnek. Amit hallani és sejteni lehet pletykákból, híresztelésekből, meg szakmai beszélgetésekből, meg amit ki lehet találni józan ésszel, az az, hogy a határőrizettel, határrendészettel kapcsolatos feladatokat vennék át a rendőrségtől, vagy a rendőrségen belül oda lennének beosztva. Egy átlagos polgár ebből annyit látna, hogyha mondjuk a ferihegyi reptérre megérkezik egy Schengenen kívüli állampolgár, és útlevél vagy egyéb ellenőrzés van, akkor azt ezek az emberek fogják elvégezni. Nyilván jogszabály dönti el, hogy a fizikai déli, vagy az ukrán határon milyen jogosítványt kapnak. Amit én logikusnak látnék, az a határ melletti járőrözés, az esetleges elfogások végrehajtása, az ezzel kapcsolatos adminisztratív és egyéb feladatok elvégzése, esetleg hatósági döntéshozatal első fokon. Ezek azok a feladatok, amiket érdemes egy ilyen struktúrára telepíteni. Igazából ezt akkor fogjuk tudni, ha látjuk az ezzel kapcsolatos tételesebb szabályozókat. 

Volt nekünk határőrségünk, amit feloszlattak. Tulajdonképpen a határvadászok lennének a határőrök?

Szerintem abban, amire a kormány, meg a támogatói ebben az ötletben gondolnak, az egy ilyen alkalmazott határőrség. A határőrséget egyébként azért szüntették meg, mert amikor beléptünk az unióba, meg a schengeni rendszerbe, akkor úgy tűnt, hogy erre a struktúrára egész egyszerűen nem lesz szükség a továbbiakban. A schengeni rendszernek az a lényege, hogy a részes államok között kifejezett határellenőrzés nincs, maximum mélységi ellenőrzés lehet. Vagyis a határtól meghatározott sávban lehet random ellenőrzéseket tartani, de a főszabály szerint nincs határellenőrzés. Az akkori döntéshozók közül valaki úgy gondolta, hogy akkor a határőrségre önmagában már nincs szükség. Úgyhogy megszüntették, az eszközeit, az állományát áttették a rendőrséghez. Szakmai vonalon akkor is voltak határőrök, akik azért próbáltak figyelmeztetni: nem biztos, hogy jó ötlet az ilyenfajta megszüntetés. Erre az volt a válasz, hogy képességvesztés nem lesz, a rendőrség keretében megy tovább a dolog. Akkor pedig minek szüntették meg a határőrséget? Mivel egyesek gondolkodásában a határőrség megszüntetése egyfajta szimbolikus jelentőségű, az én érzésem szerint ez akkor is egyfajta politikai kommunikáció volt. Az átlagválasztót pedig ez akkoriban nem is nagyon érdekelte. Örült neki, hogy Schengen tagjai vagyunk, nem kell mutogatni semmilyen jogosítványt meg útlevelet határátlépéskor. Az átlagpolitikus meg nagyon szereti ráhagyni az átlagválasztóra, hogy annak örüljön, aminek akar. A schengeni csatlakozásnak sem a lényegével, sem az érdemével nem foglalkozott különösebben senki akkor sem, meg azóta sem. Akkor vált a kérdés politikailag élessé, amikor beindult a migrációs válság ’16 elején. Akkor került megint előtérbe ez a rendőrség-határőrség probléma. Orbán Viktor nyilván jó érzékkel tudta ezt használni arra, hogy megint mutogasson a Gyurcsány-érára, és innentől kezdve, a politikai kommunikációs térben megy az egész játék.

Vajon az egykori határőrök jelentkeznek majd határvadásznak, vagy annyira megsértődtek, hogy inkább nem…

A senior vezetők, a magasabb rendfokozatban már javarészt nyugdíjasok, aki meg fiatal volt, az elment más irányba. A nagy többség nem biztos, hogy visszajönne. Az az igazság, hogyha most megint ilyen „határvadászósdit” akar játszani a kormány, oda sok szempontból nem kell komoly szakismeret, meg gyakorlat. Odarakják őket, elfogják az embereket, és kész. Nem világos számomra, hogy a kormány, illetve Orbán Viktor mit akar a határvadászokkal. Az is lehet, hogy a miniszterelnök valami ilyesmit akar, de az előkészületek más irányba mennek. Csakhogy őszintén szólva, senkit nem érdekel, hogy mi lesz. Igazából. Orbán Viktort sem biztos, hogy érdekli, milyen struktúra készül őalatta, a lényeg az, hogy neki legyen mit mondania, és akkor ő azt majd mondja. Akkor leszünk okosabbak, ha majd látjuk a terveket meg a szabályozókat. Mivel Pintér Sándor alá rendelték a projektet, hadd legyek annyira szubjektív, hogy azt mondjam, előkészületi szinten ezt komolyan kezelik. Azzal, hogy neki kell koordinálnia ezt az egészet, erősen meg lennék lepődve, ha előkészítői szinten nem lenne ambíció valami komolyan vehető, szakmailag normális dologra is. 

Ebben az egészben az a legszebb, hogy Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjújában azt is mondta: „ne álljanak elő most különféle 20-30 vagy még több százalékos bérigényekkel, most nincs itt ennek az ideje. Az a siker, ha nem csúszunk vissza, most ez van napirenden”.  

Hát igen. Most „veszélyben van a haza”. Legalább 650 ukrán menekülő át akar rajtunk naponta utazni, hogy eljusson egy normális országba. Borzalmas veszély van…